A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-31 / 13. szám
— Milyen alapokra épül a szlovéniai magyarok önigazgatása? —- Szlovéniában az elmúlt évben helyhatósági átszervezések voltak, átalakultak az önök járásainak megfelelői, a községek, amelyek több településből állnak. Míg a korábbi, a Jugoszláviától örökölt közigazgatási rendszerben a szlovéniai magyarság két községbe, a muraszombatiba és a lendvaiba tartozott, most három községben él: a lendvai — itt vannak a legtöbben —, a Moravské Toplice-i és a hodoš-šalovci községben. A múlt év utolsó negyedében fogadták el a nemzeti önigazgatási közösségekről szóló törvényt. Ez előírja, hogy azokban a községekben, amelyekben nemzeti kisebbség él, nemzeti önigazgatási tanácsokat kell alakítani. Tehát mindhárom községben létezik egy ilyen tanács, amelynek megvan a maga elnöke és alelnöke. Ez a tanács a helyi önigazgatás partnere, és megpróbálja megvalósítani az alkotmányban biztosított nemzetiségi jogokat. Ezenkívül még mindegyik községben két külön státuszú képviselőt választanak, akik indulnak a helyhatósági választásokon, és a községi tanácsok külön státuszú tagjai lesznek, a kisebbségi jogok területén pedig vétójoggal rendelkeznek. Pl. ha olyan községi statútumot fogadnak el, amelyben a kisebbségekről külön fejezet rendelkezik, azt ezeknek a képviselőknek is el kell fogadniuk, különben a statútum érvénytelen. A törvény azt is előírja, hogy a két őshonos nemzetiségi kisebbségnek, az olasznak és a magyarnak országos szinten csúcsszervezetben kell tömörülnie, ami esetünkben ez a Mura-vidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség. A Közösségnek jelenleg a lendvai községből tizenegy, a hodoššalovci és a Moravské Toplice-i községből három-három tagja van. De mivel Muraszombatban — amely már nem számít vegyes lakosságú területnek, mint régebben — mintegy 250 magyar él, olyan politikai döntést hoztunk, hogy ezek a magyarok is adnak egy képviselőt. Hiszen ezeket az embereket sem taszíthatjuk el magunktól. A Mura-vidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsa, amelynek a választások után én lettem az elnöke, államszintű csúcsszervezet, a szlovén és a magyar kormány egyenrangú tárgyalófele. — A Mura-vidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség azonban nem politikai párt, csupán a magyarok érdekképviseletét látja el minden területen. — Igen. A Mura-vidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség létrehozta a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet, amely főleg a kultúrával foglalkozik, s a Magyar Tájékoztatási Intézetet, a Népújság című hetilap kiadóját. A rádió magyar szerkesztősége a Szlovén Rádió keretében napi nyolc órát sugároz, a televízió magyar szerkesztősége a Szlovén Televízióhoz tartozik, és heti félórás adása van. — Hogyan tudják összehangolni a kultúrát és a politikát? — A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézettel úgy egyeztünk meg, hogy a munka kulturálisszakmai részét az Intézet szervezi, a politikait pedig a Közösség vállalja. Politikai tárgyalásokra csak koordináció alapján kerülhet sor. Konkrét példa: a közeljövőben Zala és Vas megyével készülünk aláírni egy megállapodást. Az Intézet megegyezik a kulturális dolgokban, a megállapodást azonban a Közösség írja alá. — Milyen anyagi támogatást kap a Közösség, és honnan? — A Közösség működését az állami költségíHODOŠ ÍEDEROVOl ŠENTIlj}. ÄČ v-SADGON/ H0IMEC iSlovenj Gradec KARAVANKE miét KVSOVCI IEZERSKQ, rredeh Dobrno Xpborid Medijsbe O toplice Atomske toplice LJUBLJANA NOVA ,G0RICA Šmarieške Toplice \ “O NOVO MESTO Dolenjske Toplice Sežono >í■O f---f .lioico/ rr* BAôNO PGUQ M BŠANE !SBM ■«•S-r '' omÄvi / \ / s^lGORNil ÍESKOVEC GRUŠK0V1E t DOBOVEC / J ROGATEC IMENO . GífNOtttGANG Ti BISTMCA OB SOW íomt CROSSING SZLOVÉNIA Területe: 20 250 km Lakossága: 2,0 millió Fővárosa: Ljubljana (310 000 lakos) Népesebb városok: Maribor (200 000), Celje, Kranj, Nova Gorica, Koper, Novo Mesto Legmagasabb pontja: Trig lav (2863 m) 12 MAGYAROK j ^ Magyar Nemzeti Szlovéniában Sí OTT JÁRTUNK
