A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-17 / 11. szám
MINERVA HET 1912, p. 124—126) cím alatt. Ekkor 17 éves. Legkedvesebb tanára a biológus Tertanday Emil, aki még jobban igyekezett érdeklődését a természetrajz irányába terelni. Teljes sikerrell Dudich Endre 1913-ban beiratkozik a budapesti Bölcsészettudományi Kar természetrajz—földrajz szakára. Közbejön azonban a világháború. 1915-ben bevonul katonai szolgálatra a K.u.K. Infanterie-Regiment-hez Esztergomba, majd a K.u.K. Radfahrerbataillon keretében Bécsben teljesít szolgálatot. A gyalogezreddel az orosz, a kerékpárossal az olasz harctéren először zászlós, majd tartalékos hadnagy. Érdekes momentum, hogy az első felfedezett állatfajt az olasz harctérről hozta. A bogár neve Bythinus Dudichi (lásd Reitter: Wiener Entomologische Zeitung 37:159—160, 1918). A Tudományegyetemen a szakvizsgát 1919-ben tette le, s mind hadviselt, pedagógiai vizsga nélkül kapott beosztást. Ekkor a Nemzeti Múzeum Allattárában dolgozik. Elnyeri a Magyar Természettudományi Társulat Bugát-díját. Ezt követően 1922. június 29-én a Szegeden székelő Ferenc-József "Az ember annyit ér, amennyit használ" (Széchenyi) Dudich Endre centenáriuma Nagysallón született 1895. március 20-án. Atyja áldozatkész, lelkiismeretes járásorvos volt itt. Édesanyja, Udvary Anna hét gyermeknek adott életet. Endre a negyedik volt. A fiatal Endre az elemi iskola négy osztályát Nagysallón végezte, Kucsera Imre igazgató-kántortanító keze alatt. Miután atyjának járt a Természettudományi Közlöny — ez volt a fiatal gyermek legkedvesebb olvasmánya. Szívesen lapozta később Paszlavszky, Hazslinszky, Cserey határozókönyveit, és sokat foglalkozott növénygyűjtéssel és határozással. Az 1905—13-as években az esztergomi Benedek-rendi Gimnázium diákja. Mindvégig jeles tanuló, és itt érettségizik mint "Praematurus". Első írása az időben jelenik meg "Az ecetéter a bogárgyűjtésben" (Természet Tudományegyetemen "Sub Auspiciis Gubernatoris" avatták doktorrá. Mint múzeumi őr az Állattárban szolgál 1934-ig, amikor a Pázmány Péter Tudományegyetemre az "Állatrendszertan" rendkívüli tanárává nevezik ki. Itt alapozódott az eddigi teljesen hiányzó Állatrendszertani Tanszék (Intézet). Dudich ekkor kezdi a Bars megyei kutatások eredményeinek közlését. 1942-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Ekkor már egész sor értékes tudományos munka van mögötte, köztük egy terjedelmes monográfia az Aggteleki barlang élővilágáról. A tanszéken pedagógiai elfoglaltsága mellett elkészíti "Az állatok rendszere és a szárazulatok állatföldrajza" című munkáját (1937). Megszervezi a kutatásokat, s gyakran ő maga teszi meg az első "kapavágást", hogy útmutatást adjon a fiatalabbaknak. Herman Ottó óta Dudich professzor volt az, aki képes volt a magyar zoológiát megmozgatni és aktivizálni. Megszervezi az alsógödi Dunakutató Intézetet és Aggtaleken a "Barlanglabort". Ezzel megveti a Duna-kutatás és a barlangbiológia alapjait. 1957-ben megkapja a Kossuth-díjat, 1967-ben nyugdíjba vonul. Dudich akadémikus 9 könyvet írt, illetve szerkesztett, és 219 nagyobb tanulmányt adott közre. Ezek a rendszertan, bionómia, faunisztika, állatföldrajz, barlangkutatás, etológia, cönológia, produkcióbiológia területét ölelik fel. Lexikonmunkákban is részt vett. A szívéhez legközelebb álló témák szülőföldjéhez fűződnek, nevezetesen Bars megyéhez és a Garam folyó állatvilágához (29 munka). Barlangkutatási munkái, 27, Dunakutatás 16, az állatok és rovarok gyűjtéséről 18 dolgozatot, könyvet írt. Számos állatnév (Crustacea és Coleoptera) viseli Dudich professzor nevét. A névadások ("patronymia") atyja a jó öreg Linné volt, aki a "Systema Naturae" nagy müvében már bőségesen alkotott ilyen neveket. A véleménye az volt, hogy "hoc unicum et summum praemium laboris est". A "Dudich" vagy "Dudichiana" nevet 3 fonalféreg, 2 gyűrüsféreg, 1 medveállatka, 6 rák, 3 ikerszelvényes, 2 százlábú, 4 alsórendű rovar, 1 pillásszárnyú, 8 bogár, 2 hártyásszárnyú, 1 szipókás, 1 kaszáspók és 7 atka kapta. Néhány szó még Dudich Endre bélyeggyűjteményéről. A világ minden olyan bélyegét gyűjtötte, amely állatot ábrázolt. Lehetőleg két példányban szerezte meg a bélyeget, és aztán két hatalmas paralel kötetbe helyezte el. Az egyikbe, földrajzi csoportosításban, tehát Európa, Ázsia stb. országainak abc szerinti sorrendjében. A másik albumba állatrendszertani csoportosításban, kezdve a véglényekkel a legmagasabb rendű emlősökig. Tíz vaskor kötet volt így tele! Dudich Endre 1971. február 5-én hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben alussza örök álmát. A sírba egy üveg Duna-vizet és az Aggteleki barlangból cseppkövet bocsátottak, a temetésén több mint ezer ember vett részt. STOLLMANN ANDRÁS Japánban az "aranygyapjú" Egy ausztrál hír: elkelt a legendás "aranygyapjú". Mitológiában járatos olvasóink ezúttal ne az argonauták expedíciójára gondoljanak. A neves ausztrál juhtenyésztő házaspár, Appledore-ék luxuskörülmények között nevelnek mintegy hatszáz birkát. Az állatokat fedett helyen tartják, méretre szabott köpennyel védik az állatok bundáját a környék ártalmas porától, speciális étrendjük van, és a szó szoros értelmében kézből etetik a juhokat. Nos a dédelgetett állatok közül kiválasztottak százkitencvenet, s lenyírt gyapjúkat adták el most rekordmagasságú, mesés összegért. Arra, hogy a bálázott gyapjú csakugyan értékes, és nem véletlen, hogy a mondabeli aranygyapjúhoz hasonlítják, az is utal, hogy a bálát fegyveres őrök vigyázták, amíg gazdát nem cserélt. A vevők vetélkedtek az áruért. Végül — egy olasz divatházzal szemben — az Aoki International nevű japán cég lett a győztes: 1,2 millió ausztrál dollárt szurkolt le a száztizenhat kilogramm súlyú csomagért. Ebből a nagy értékű anyagból harminc rend aranyat érő öltöny készülhet majd, amelyek darabonként negyvenezer ausztrál (tehát harmincezer amerikai) dollárba kerülnek. Óriásdelfinek az Antarktiszon Ősrégi delfintemetőre bukkant egy ausztrál kutató, Pat Quilty, az Antarktiszon. A csontvázak közt egy nyolc és fél méter hosszú állat maradványait is megtalálták. Az ausztrál Davis-állomás közelében talált delfintemetőben még további húsz állat megkövesedett csontjait hozták felszínre — valamennyinek az életkora 3,5 millió évre tehető. 21
