A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-02-24 / 8. szám
Jéghideg, gunyoros, ellenállhatatlanul szellemes emberként marad meg a kortársak emlékezetében. A pályán és a magánéletben egyaránt makacs, fölényeskedésre hajlamos Cseh II. Lászlónál nagyobb bohém talán még sosem rúgott labdába. Játszadozott ellenfelekkel, klubtársakkal, az egészségével. Soha senkit, semmit sem tudott komolyan venni. Cseh "Matyi", a Hungária (ma MTK) jobbösszekötője 1932 és 1939 között 33 alkalommal volt válogatott. Egy ízben gőzfürdőbe vezényelték a Hungária profijait. Schaffer edző figyelmeztette Cseh "Matyit": "Eszedbe ne jusson ilyen felhevült állapotban sétálgatni a januári zimankóban!" Ez nekem pompás idea — állapította meg a csatár, és sétált egy kiadósat a Városligetben, hajadonfőtt, kigombolt kabátban. A sétafikáért a tüdejével fizetett. Soha többé nem tudott teljesen felépülni, egyre több időt töltött szanatóriumban, de a sebesen közelgő kaszás rémárnya sem félemlítette meg. "A síromra csak annyit írjatok: Cseh "Matyi" élt 40 évet, de jól..." A futballmüvész valóban 40 esztendőt élt meg. S hogy valójában jól élt-e? Ezt az ördög tudja a legjobban. De "Matyi" szívósan próbálkozott, hogy életvitelét elhitesse környezetével. 1936-ban a Hungária nagy esőben, sáros, mély talajon fogadta az örök rivális FTC-t. Minden játékos pillanatok alatt csupa sár lett, csak "Matyi" sétálgatott tiszta mezben és nadrágban. A szünetben 2:0-ás zöld-fehér vezetésnél, Brüll Alfréd, a csapat mecénása erélyesen figyelmeztette: "Nézze, minden társa csupa sár, ők legalább küzdenek. De maga... Szégyellje magát!" Cseh II. lehorgasztott fejjel vonult ki a II. félidőre. Előbb szépített, majd két ragyogó egyéni alakítással megfordította a mérkőzés állását. De ennek ellenére "Matyi" meze és nadrágja ragyogott a tisztaságtól. Mikor a csapatok levonultak a pályáról, Cseh II. csípőre tett kézzel megállt Brüll elnök páholya előtt, és így szólt: "Elnök úr, ha akarja, most már le is fekhetek a sárba." A harmincas évek közepén írta róla egy sportlapban Feleki László: "Néha remekül játszik, néha gyengén. Néha keveset iszik, néha sokat. Bohém futballista. Cseh "Matyit" gyakran látják virágos kedvében sétálgatni, s másnap a szurkolók nem tudják elképzelni, hogy a labdazsonglőr miért oly bágyadt az ellenfél kapuja előtt. "Matyi" nem tank, legfeljebb szesztank. Szertelen egyéniség és hangulatjátékos. Sokat szidják, sokat istenítik." Megtörtént, hogy a Klauzál téren sétálgatott. A téren gyerekek fociztak rongylabdával. — Tudod ki ez? — kérdezte az egyik a másiktól. — A Cseh "Matyi” — felelte a kérdezett. A híres játékos meghallotta, hogy felismerték, önkéntelenül kihúzta magát, lelassította lépteit, és fürdött a népszerűségben. Amikor újabb tizenöthúsz lépést tett, a gyerekek kórusban kezdték kiabálni: — Ka-dar-ka! Ka-darka! , Sic transit gloria mundi! (így múlik el a világ dicsősége!) Az a bizonyos "8:3” — 1937-ben Csehszlovákia ellen — Sárosi doktor meccse volt. Pedig a félidőben még 2:2 volt az állás. Sokak szerint a két Sárosi gólt, Cseh II. számlájára kell írni. Szinte tálcán tálalta a labdát, "doktor Gyurka" elé. De ők nemigen voltak beszélő viszonyban egymással. Cseh "Matyi" nem tudta elviselni, hogy Sárosi Gyurka legalább olyan jó focista — vagy talán még jobb —, mint jómaga. Ezért is lett a zöld gyepen a másodhegedűs szerepre kárhoztatva. Mikor Schaffer "Spéci" 1935-ben átvette a Hungária edzéseinek vezetését, egy-két játékos bizalmatlanul fogadta. — Ez a dagadt akar bennünket focizni tanítani? — kérdezte lekicsinlően Cseh II. Az edző tudomást szerzett a dologról, de nem szólt semmit. Az első edzés vége felé odalépett Csehhez. — Ügy hallom, fiatalember, maga válogatott csatár. — Igen — felelte egykedvűen "Matyi". — Tudja-e, hogy egy válogatott csatárnak nagyon pontosan kell lőni? — Tudom. — Hát lássuk csak! — mondta az edző. Schaffer elkérte Brüll elnök sétabotját és felakasztotta a felső kapufa közepére. Aztán odaszólt a válogatott játékosnak: — Most kipróbáljuk, hogy a tizenhatosról tíz esetből, ki találja el többször ezt a pálcát. A tét: aki veszt, az köszön előre a másiknak, és elismeri nagyobb szaktekintélyét. Cseh II. jellegzetes lövőmozdulata Cseh II. magabiztosan, beleegyezően bólintott. Ő kezdte a célbalövést. Az eredmény: öt találat. Aztán Schaffer következett. Ő már a hetedik lövés után befejezte. Mindössze egyszer hibázta el a sétapálcát! "Matyi" elismerően gratulált edzőjének. Soha többé nem vonta kétségbe képességeit és szaktudását. 1950 őszén távozott a földi küzdőtérről. Akkor már javában tombolt Rákosiék vörös terrorja. Találóan jegyezte meg Titkos Pál — Cseh II. játékostársa volt — ez a "Matyi" tudta, mikor kell meghalni, ő nem akart (nem is tudott volna) a "vörös betyárok" közt élni. BABIÁK LÁSZLÓ Cellini Kleopátrája A New York-i Sotheby's aukciós cégnél olyan felfedezés történt, amely izgalomba hozta az egész világ művészeti közvéleményét. Egy Kleopátrát ábrázoló kis bronzszoborról egy szakértő azt állítja, hogy az Benvenuto Cellini egy elveszettnek hitt müve. A 27,3 centiméter méretű szobrocska a meztelen Kleopátrát ábrázolja, s a cég következő árverésén kívánják eladni. A katalógus a szobrot egy XVI. századbeli ismeretlen francia szobrász művének nevezte. (Benvenuto Cellini a XVI. században dolgozott Franciaországban is.) Egy boldog ember John Travolta nevét hallva egy igencsak nőies, pomádéfrizurás fickó képe sejlik fel, aki úgy táncol, mintha hangyákkal volna tele a nadrágja. A hetvenes évek végén, a Grease-ben ismerte meg őt a világ. Ha John Travolta, akkor limonádé. Semmi komoly, semmi művészi. Eddig legalábbis. A BUNTE szerint a negyvenéves táncos most ért színésszé. Legújabb filmjét, a Pulp Fictiont Oscaresélyesnek tartják Hollywoodban. Travolta büszke lehet, mert a film Cannes-ban Arany Pálma-díjat kapott. Hősünk egy hosszú hajú, kövér gyilkost játszik, aki tévedésből partnerét teszi el láb alól. A Grease főszereplője a magánéletben is révbe ért: három éve vette feleségül Kelly Prestont, akivel kétéves kisfiúk mellé további gyerekeket terveznek.