A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)

1995-02-03 / 5. szám

GODZILLA, a szörnyetegek királya Godzilla, a szörnyeteg, a japánok legnépsze­rűbb óriása. A szörnyetegek királya című 1954-ben készült első rész óta Godzilla fogalommá vált, négy évtized alatt tizenkilenc film főszereplője volt. Korunk King Kongjának, e félelmetes lénynek a története azzal kezdődik, hogy a szörny kiemelkedik a tengerből, hogy elpusztítsa Tokiót. Hátborzongató, amint az óriás szájából lángot lövell, eltapossa a felhőkarcolókat, összeroppantja a hidakat... Az író, a rendező, az operatőr és mindenek­előtt a látványtervező fantáziája szabadon szárnyalhatott most is. A 19. film története szerint a hidrogénbomba-kísérletek aktivizálnak egy prehisztorikus szörnyet, melyet a japán legenda Godzillaként ismer. Amikor a szörnye­teg teljesen lehetetlen és elviselhetetlen hely­zetet teremt, a japán kormány bizottságot hoz létre, vezetője tudós, aki a régi földtani korszakok állataival foglalkozik, asszisztense a lánya. Egy amerikai újságírócsoport kíséri. Hogyan végezzenek Godzillával, aki még a magasfeszültségre is érzéketlen? A tudós titkos fegyvere végül leteríti a kegyetlen óriást. Vége a borzalomnak, a halálfélelemnek — a követ­kező Godzilla-filmig. Úgy tűnik, a régészet újabb jelentős felfedezés előtt áll Egyiptomban. A szfinx belsejébe egy alagút vezet. A bejáratot Zahi Havasz fedezte fel. Ő azt tervezi, hogy februárig sikerül elrakni a köveket és akkor majd bemehetnek. Mire lehet számítani a szfinx belsejében, azt most csak találgathatjuk. Vannak, akik szenzációt várnak, de vannak, akik azt állítják, századunk húszas éveiben már felfedezték azt a bejáratot, és aztán újból befalazták. Hat éve "csövezik" a Roissy repülőtéren Egy férfi hetedik újévi ünnepét töltötte a párizsi Roissy repülőtéren. 1988 óta él ott, egyesek szerint a bürokrácia útvesztői miatt, mások szerint saját hibájából. Mehran Karimi Nasszeri Iránban született 1945-ben. 1981 -ben menekült státust kapott a brüsszeli Menekültügyi Főbizottságtól. 1983-ban azonban elvesztette iratait, és miután újakat kapott, azokat is elhagyta valahol 1988-ban. S miután minden papír nélkül érkezett repülőgépen Roissyba, letartóztatták. Mivel nem követett el semmiféle bűncselekményt, hamarosan szabadon engedték, és visszaszállították a repülőtérre. Mehran Nasszerit nem utasították ki, mert a párizsi bíróság úgy ítélkezett, hogy "nem bűnös tiltott határátlépés vétségében". A bíróság megerősítette menekült státusát, de a francia hatóságok nem voltak hajlandók iratokat adni neki, amelyek igazolhatták volna státusát. A bíróság szerint a brüsszeli Menekültügyi Főbiztosságnak kellene az 1981-ben kiállított dokumentumról hivatalos másolatot adnia. "Sir Alfred", ahogyan a repülőtéren nevezik a férfit, nem hajlandó elhagyni Roissyt mindaddig, amíg nem szállhat fel egy Londonba induló repülőgépre. Hat év óta a repülőtér alkalmazottainak és az utasoknak a könyöradományaiból él. Naplót ír, kóborol, rendszeresen megújítja Londonba szóló repülőjegyét, zenét hallgat rádiókészülé­kén, s mindenkinek elmeséli, hogy szeretné végre meglátogatni Angliában élő édesanyját. A repülőtéri rendőrség szerint saját maga felelős sorsáért, mert ha kérvényezné, kaphatna ideiglenes tartózkodási engedélyt. A most 49 éves Mehran Nasszeri azonban nem akar Franciaországban élni. Mint az AFP hírügynökség tudósítójának elmondta, be szeretne iratkozni a londoni egyetemre, ahol Anglia történelmét kívánja tanulmányozni. JOGI TANÁCSOK T. Lászlóné, Kistárkányból kérdezi: Férjemet 1994. július 18-án rokkantsági nyugdíjba tették, ezért megszüntette a mun­kaviszonyát. Addig rendesen kaptuk a főis­kolás fiunkra a családi pótlékot, ám ekkor a munkaadója megszüntette a pótlék folyósí­tását azzal, hogy férjem majd a rokkantsági nyugdíjjal együtt fogja kapni a családi pótlékot helyettesítő neveltetési pótlékot (výchovné). Ennek ellenére július és augusztus hóna­pokra nem kaptunk semmit. En is munkavi­szonyban vagyok, de jelenleg betegál­lományban csak táppénzt kapok. Szeptember 1 -je óta újra kapjuk az új törvény értelmében járó családi pótlékot, de ennek a kiszámítását nem tartjuk helyesnek, mert most az egész család beszámítható havi jövedelme nem haladja meg a létmini­mum egy és félszeresét, s így szerintünk nem havi 490,— Sk járna nekünk, hanem a magasabb összeg. Válasz: 1994. szeptember 1-től az 1994. évi 193. számú törvény alapján jár a családi pótlék, amely már nem a társada­lombiztosításból folyó juttatás, hanem alanyi jogon mindenkinek jár, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti (tehát alkalmazásra vagy munkavégzésre való tekintet nélkül). Ez a törvény megszüntette az 1988. évi 100. számú társadalombiztosítási törvény 71. paragrafusát is, amely értelmében a nyug­díjakhoz neveltetési pótlék járt. így ezentúl a nyugdíjasoknak is családi pótlékra van igényük, s nem neveltetési pótlékra. A családi pótlék összegének meghatáro­zásánál az egész család összjövedelmét veszik tekintetbe. Ha ez magasabb, mint a létminimum kétszerese, akkor már nem jár a családi pótlék. Ha a család havi jövedelme nem haladja meg a létminimum egy és félszeresét, akkor a családi pótlék a gyermek kora szerint havi 510, 570, 680 vagy 730 Sk-t tesz ki, ha pedig a jövedelem a létminimum egy és félszeresét meghaladja, de nem lépi túl a kétszeresét, akkor a családi pótlék havi összege 340, 380, 450 vagy 490 Sk-t tesz ki. A maguk esetében a havi létminimum összege: a szülőkre 2x1350 Sk, az ellátatlan fiukra 1460 Sk és a három személyből álló háztartásra további 1000 Sk, ami összesen 5160,- Sk-t tesz ki. A család havi jövedelmének kiszámításánál az évi jövedelem 1/12 részét kell tekintetbe venni. Ez tehát nem a kérdéses hónap tényleges jövedelme, amelyben a családi pótlék kifizetésre kerül, hanem a folyó évet megelőző naptári év tényleges jövedelmének 1/12 része, ami mindig a következő naptári év júniusáig érvényes! így a maguk esetében sem az idei jövedelem képezi a kiszámítás alapját, hanem a tavalyi naptári évé! Minthogy augusztus végéig még érvény­ben volt a társadalombiztosítási törvény alapján járó neveltetési pótlékról szóló ren­delkezés, az 1994. évi 193. számú törvény 24. paragrafusának 5. bekezdésére való hivatkozással kérje férje a nyugdíjhatározatot kiadó hivatalnál (Sociálna poisťovňa) a neveltetési pótlék folyósítását júliusra és augusztusra. De minthogy maga is munkaviszonyban volt, maga is érvényesíthetné a munkaadó­jánál a júliusra és augusztusra járó családi pótlékra való igényét. De természetesen a családi pótlék csak egyszer, tehát csak az egyik helytől jár, és csak egy évre vissza­menőleg lehet énrényesíteni. j.-« „ WU Dr B G-22

Next

/
Oldalképek
Tartalom