A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)

1995-01-06 / 1. szám

HÉTOTT JÁRTUNK TÁJKÉP - VÁLASZTÁSOK UTÁN A Nyitrai járás 153 729 választásra jogosult polgárai közül csak valamicskével a felénél többen járultak az urnákhoz, hogy leadják voksukat a polgármesterekre és a helyhatósági képviselőkre. A 88 községből két községre még pótválasztások várnak, mivel nem akadt jelölt a polgármesteri tisztségre. A két község egyike Kiscétény, ahol Kozár úr a munkája mellett töltötte be a tisztséget, ám a község életének további vezetésére nem hajlandó, mivel szerinte — kis lélekszámú községről van szó — a falu anyagi forrásai oly csekélyek lesznek, hogy abból alig-alig jut majd a községi hivatal fenntartására, a közvilágításra és a szemét, a hulladék elszállítására. Pedig terveztek temp­lomépítést is a kiscétényiek. Nyilván felmerül az olvasóban a kérdés, hogy mi történik majd azokban a falvakban, ahol a pótválasztásokig sem akad rátermett ember, aki a polgármesteri, illetve képviselői tisztséget vállalná? A törvények értelmében a régi polgármester és képviselői testület folytatja a munkát addig, amíg újakat nem sikerül meg­választani... Node, remélem nem veszi zokon tőlem senki, ha írásom további részében a járás azon községeiről ejtünk majd szót, ahol a polgárok száma, ama "bűvös" határon felül, magyar nemzetiségű. A kép világos: 12 községben a régi polgármestert választották újra és 4 faluban teljesen új polgármester viseli majd a falu gondjait. A szóbanforgó négy község: Alsóbo­­dok — Gyepes Zoltán (Együttélés), Gímes — Púchovský László (MKDM), Kolon — Balkó Imre (MKDM), Nagycétény — Bencsik Lajos (Független). A munkát tovább folytató, tisztsé­gükben újraválasztott polgármesterek: Berencs — Dr. Gulka Ede (DBP), Csiffár — Czapala Gyula (Független), Nyitracsehi — Száraz Vendel (Független), Felsőkirályi — dr. Veres János (Független), Geszti — Gál Erzsébet (MPP), Kálaz — Cigán József (Független), Lédec — Varga Imre (MPP), Nagyhind — Mikié István (Független), Nyitragerencsér — Finta Rezső mérnök (MKDM), Pográny — Erdélyi Ferenc (MPP), Tild — Huszár László (DBP) és Zsére — Gál László (Független)... — A leköszönő polgármesterekkel jók voltak a kapcsolataink. Gímesen rendeztük a hagyo­mányos farsangi bálokat, Kolonban a járási Csemadok-napokat, de az idén a Nemzetközi Családévet is a Bóros-hegy tövében lévő szabadtéri színpadon ünnepeltük. Remélhető­leg az újonnan választott polgármesterek is támogatják majd munkánkat és az együttmű­ködés áldásos lesz — mondta Maga Ferenc mérnök, a Csemadok Nyitrai Területi Választ­mányának titkára. Szinte végszóra kopogtatott Kárász Tibor, Alsóbodok leköszönő polgármestere a nyitrai Csemadok irodájának ajtaján, nyomban meg­kérdeztük tőle, hogy miért nem jelöltette magát a polgármesteri tisztségbe? — A jelöltetésnek nem lett volna akadálya, de el kell mondanom, hogy alsóbodoki szár­mazású vagyok, ám Nyitracsehiben lakom családommal. A bodoki polgármesteri székbe pótválasztások útján kerültem két esztendővel ezelőtt. Azzal a feltétellel vállaltam a feladatot, hogy csak a választásokig maradok a tisztség­ben, tovább nem. Álltam szavamat és nem jelöltettem magamat, viszont a választások előtt mosolyognom kellett azokon a híreken, amelyek jelölésemről szóltak és olyasmit is terjesztettek rólam, hogy csak a Csemadokot fogom támogatni. Bevallom, mert nem titok, hogy a Csemadok mindig közel állt hozzám, hiszen nagyon fiatalon léptem soraiba. Tény az is, hogy Nyitracsehin a férfi éneklőcsoport tagja vagyok, de szülőfalumban, mint polgármester szorgalmaztam az Alsóbodoki Fúvószenekar felújítását, nemcsak azért, mert szeretem a fúvószenét, és tagja vagyok a zenekarnak, hanem inkább azért, mert egy kihalófélben lévő zenei műfajról van szó, hiszen alig akad már rezesbanda a magyarlakta vidékeken. De támogatója voltam a sportnak, a labdarúgásnak és a cserkészmozgalomnak is, ami kezd éledezni a Zoboralján... Néhány községet meglátogattunk a Zoboral­ján. Kolonban a régi polgármester, Balkó István fogadott, még ő intézte a falu gondjait, éppen a község hangosító hálózatának felújítóival tárgyalt, a munkák befejezését szentesítették. Gímesre ebédidőben érkeztünk, de szeren­csénk volt, mivel a falutábla fényképezése közben a szemben lévő portáról Sipos Boldizsár alpolgármester lépett ki a kiskapun. — Milyen a képviselő-testület összetétele? — kérdeztük. — Szerintem megfelelő, a 17 képviselőből 8 a magyar koalícióból került a választmányba. — A legutóbb egységesebbek voltak? — Talán egységesebbek, de annak is megvolt a maga ártalma. Nehézségeink akad­tak a vízellátással, de főként az bosszantott, hogy nem sikerült a híd megépítése a gímesi patakon át és az új transzformátort sem sikerült beállítanunk a küldetésének. Ott fekszik a földön. Most újra kezdhetjük a papírmunkát. Tehát lesz munka bőven — mondta a már nyugdíjas korú alpolgármester. Gímesről, a járás déli csücskében fekvő Nagycéténybe vezetett utunk, ahol a parlamenti választások idején a község 1367 választópol­gára közül 1195-en a magyar koalícióra adták le szavazutukat. A húsz helyhatósági képvise­lőből 19 a magyar koalíció jelöltje és 1 független képviselő. A polgármesteri tisztségért 3 jelölt indult, a választások utáni eredmény: Bencsik Lajos független jelölt a polgármester. Tegyük hozzá, hogy nagyon szoros volt — mondjuk így — a választási küzdelem, csupán tíz szavazaton múlott a polgármesteri szék elnye­rése. A polgármesteri hivatalban együtt találtuk a leköszönő polgármestert, Kosa Jánost és az újonnan választott, Bencsik Lajost. Már meg­tartották az első összejövetelüket, amelyen a képviselők letették az esküt, de alpolgármestert még nem választottak. Beszélgetésünk során egy igen kényes kérdés motoszkált bennem, amit a választások után, a napokban hallottam Nagycétény új polgármesterével kapcsolatban. Az a hír járta, hogy Bencsik Lajos távlati terveiben a nyolcéves szlovák iskola megszervezése szerepel. Mivel nagyon komoly kérdésről van szó, ugyanis 1—4. osztályos szlovák alapiskola működik a faluban, de a nyolcéves szlovák iskola terve­zése azt a gyanút kelti az emberekben, hogy az a magyar iskola elsorvasztására irányul. Megkérdeztem: mi a valóság? — Őszinte kérdésre, csak őszintén válaszol­hatok: A terjesztett hír valótlan pletyka, de inkább rágalomnak nevezném. — Akkor? — Fogalmam sincsen, hogy kik terjesztik rólam ezt a valótlanságot, mivel sehol nem tettem az iskolával, különösen a szlovákkal kapcsolatos kijelentést. Nekem már a dédapám is magyarul — Bencsik — írta nevét. Két lányom van, itt végeztek a Nagycétényi Magyar Alapiskolában. Ivett lányom az Érsekújvári Magyar Gimnáziumban tanult tovább. Sajnos, a másik leányom magyar szakiskolák hiányá­ban szlovákban tanulta ki a boltos szakmát. Mindezeket csupán azért soroltam fel, mivel indulásomkor a rólam terjesztett, légből kapott hírek alaptalanok. MOTESIKY ÁRPÁD 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom