A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-08 / 28. szám
KRONIKA TeíepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN - RIMASZOMBATI JÁRÁS SAJÓLENKE (Lenka) Sajó menti kisközség, 1900-ban 45 házzal és 244, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. A falu 1386-ban Linte néven a Szentkirályi-család birtoka. 1427-ben Nenke alakban említik, ekkor a Makó-család az ura, 1464-ben pedig Kis-Nenke néven a Bárczy-családé. A múlt század elején, amikor Alsó és Felső jelzőkkel említik, sok nemes lakta a községet, közöttük a Lenkey-, a Kékedy-, a Szívós- és az Orczy-családok. A század elején Szilárdy Bélának volt itt nagyobb birtoka és régi kúriája. A községhez tartozik Szanács puszta. Református temploma 1786-ban épült. Területe 609 ha, lakóinak száma 235, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 48, ev. ref. 168, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Fűkő Géza, a Csemadok-alapszervezet elnöke Trenka László. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 233 149 63,95 1991 235 143 60,85 SERKE (Širkovce) Rima menti kisközség, volt körjegyzőségi székhely, 1900-ban 203 házzal és 1017 ev. ref. vallású lakossal. A Lórántfyak ősi birtoka, kiknek itt váruk is volt, melynek nyomai ma is láthatók. Az 1244-i adománylevélben Sisque néven szerepel. Serke vára a Rathold nemzetség ősi vára. Már a XV. század elején fennállott. 1324-ben Dezső gömöri főispán két fia, Miklós és Ronald (Benedek) sorshúzás útján nyerik a serkei várat. Benedek unokája II. Roland, ennek fia György, a Lórántffy-család őse bírta, aki egyúttal Gedevár parancsnoka is volt. Serkét 1443-ban Giskra szállta meg, kitől Mátyás király 1460-ban visszafoglalta. Serke ezután visszakerült a Lórántffyak birtokába. 1427-ben már jelentékeny község lehetett, mert földesurának 64 jobbágyportája volt itt. A XVII. században a Vay-, a Czegey-, a Vass-, a Szilassy-, a Toldalagi- és a Kemény-családok az urai, majd a Rákóczi-féle csetneki uradalomhoz tartozik. A XVIII. században a Serkei járás székhelye volt. Vára a XV. században Kappla néven is szerepel, akkor, amikor a serkei Lórántffyakkal rokon Kapplay-család volt az ura. A község a török világban és a Rákóczi-féle szabadságharcok idején több ízben volt ütközetek színhelye. A faluban két úrilak volt. Serkéhez tartozik Sastelek puszta, amelyet már a XV. században említenek. Serke és Détér között feküdt Czénecz vagy Czyncz község is, mely 1481-ben merül fel az okiratokban, s azután nyoma vész. Területe 1771 ha, lakóinak a száma 822, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 373, ev. ref. 336, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Darabos Magdaléna, a Csemadok-alapszervezet elnöke Kovács Szilvia, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Szaniszló Ella. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 912 811 88,93 1991 822 758 92,21 SIMON Yl (Šimonovce); Rimasimonyi) Rima menti kisközség, 1900-ban 159 házzal és 673 ev. ref. vallású lakossal. Ez is a Lórántffyak ősi birtoka. Már a pápai tizedszedők jegyzékében szerepel Sinan eltorzított néven. Későbbi földesurai a Rákócziak, a Korniss-, a Vécsey-, a Vay-, a Czegey-, a Vass-, az Inczédy-, a Bethlen- és a Kemény-családok. A község ev. ref. temploma már a reformáció idejében is fennállott, de 1733-ban átalakították, és a tornyot 1857-ben építették hozzá. Simonyi tájékán feküdt hajdan Pingfalva, mely 1427-ben a Jólsvai-család birtoka. A község lakosai olvasókört és dalegyletet tartottak fenn. A község területe 783 ha, lakóinak száma 466, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 263, ev. ref. 110, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Vincze István, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Bácskái István. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 516 481 93,40 1991 466 429 92,06 SZENTKIRÁLY (Král); Sajószentkirály) Sajó menti kisközség, volt körjegyzőségi székhely, 1900-ban 136 házzal és 665 róm. kát. vallású lakossal. A Szentkirályi-család ősi fészke. 1386- ban már birtokában találjuk a községet, és ekkor Zenthkyral alakban említik. 1443-ban a Perbesházy-család bírja zálogjogon, azután a Jánosfalvayaké lesz, 1487 körül pedig a Fügedyeké, majd az Abaffyaké. A Szilárdy-féle kastély érdekes régi épület, kát. templommal. Az épületnek egy része a hagyomány szerint, még László király idejéből való és az ő kastélya volt. A községben két templom van. A róm. kát. templom 1752- ben, a református 1829-ben épült. Szentkirályhoz tartoznak Holya, Peres, Czifra és Lóczi puszták, az utóbbi hajdan külön község volt, és már 1230-ban villa Louch udvarnicorum néven említik, vagyis királyi udvari népek falujaként. A község területe 1108 ha, lakóinak száma 911, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 624, ev. ref. 238, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Nagy Mária, a Csemadok-alapszervezet elnöke Szabó Csilla, az 1—4. évfolyamos. alapiskola igazgatója Szakái Géza. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 1861 1446 77,70 1991 911 707 77,61 Az 1980-as népszámlálási adatokat Abafala népszámlálási adataival vonták össze. Az 1991-es népszámlálás már külön történt. SZKÁROS (Skerešovo) Ratkó völgyi kisközség, 1900-ban 83 házzal és 346 ev. ref. vallású lakossal. 1384-ben Scerus és Izkarus néven szerepel az oklevelekben. Ez időbeli birtokosai ismeretlenek, de 1550-ben Ferdinánd király új adományként adja e községet a Soldos-, a Hanvay-, a Darvas-, a Nagyszájú-, a Sándor-, a Szkárosi-, másként Fityke- és a Kerepeczy-családoknak. AXVIII. században a Farkas-család a földesura, amellyel közösen bírják a Kubinyi- és a Draskóczy-családok. Dapsy Bélának volt itt nagyobb birtoka és régi kúriája, melyet még a Farkas-család építtetett. A község határában kitűnő gyógyvizű forrás van, Dapsy Béla csinos fürdőházat és lakásokat építtetett ide. A fürdőt a környékbeliek sűrűn látogatták. A községben a Dapsyén kívül még két régi kúria van. Az egyiket a Draskóczyak, a másikat a Kubinyiak építtették. Református temploma már a reformáció idején fennállott, de építési ideje nem állapítható meg. Ide tartozik Salamonvölgyi, Oszlókút és Papkút puszta. Területe 1291 ha, lakóinak száma 10 A HÉT
