A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-12 / 33. szám
Ruggiero Leoncavallo (1858—1919) ”... oltsd fel zékedet és lisztezd be a képed. Pénzt ád a néző és mulatni akar. Ha Arlekfnnal Colombínád megcsal, kacagj Bajazzo, s kitör a tapsvihar" — énekli Canio világhírű áriájában. És a tapsvihar tényleg kitör azon az április végi estén a Staatsoperben, amikor Canio jelmezében Jósé Carreras bűvölte el és rendítette meg a közönséget. E nagy előadás után, útban hazafelé azon elmélkedtem, hogy milyen furcsa dolog is a siker, a hírnév és egy életműnek az utóélete. Ez a téma annál is inkább aktuális volt, mert most augusztus 9-én már 75 éve, hogy a nápolyi születésű Leoncavallo földi pályafutása lezárult. Neve hallatán a ma emberének csak egyetlen operája, a Bajazzók jut eszébe. Leoncavallo szülővárosa konzervatóriumában már nyolcévesen kezd zenével foglalkozni, de tíz évvel később Bolognában már irodalmi tanulmányokat is folytat, és bölcsészdoktor lesz. E kettősségnek köszönhető, hogy zeneszerzői tevékenységének súlypontja a színpadi zene, s hozzá a szövegkönyvet — talán Wagner hatására, akivel ifjúkorában találkozott — önmaga írja. Kezdeti kompozíciói nem mondhatók sikeresnek, s már 34 éves, mikor rámosolyog a szerencse. A milánói Sonzogno zeneműkiadó pályázatot hirdet ifjú zeneszerzők számára: a tét egy egyfelvonásos opera. Ezen a pályázaton vesz hát részt Leoncavallo is Pagliacci, illetve Bajazzók című operájával. A pályázatot azonban formai okoknál fogva nem ő nyeri meg, mert műve némi túlméretezéssel két felvonásosra sikerült. A cég azonban, megszimatolva a sikerszagot, ügyes üzleti érzékkel nem utasítja el az operát, hanem félreteszi és csak két évvel később tartja meg a bemutatót. Erre 1892 májusában kerül sor a milánói Dal Verme Színházban. A zenekar élén maga Arturo Toscanini áll, és a siker — példátlan. Mi ennek a máig és még ki tudja meddig tartó sikernek a mozgatórugója? A válasz rövid — az újszerű szöveg és a tartalom, mely Leoncavallo atmoszférát teremtő izzó dallamaival van szerves egységgé ötvözve. "Igazság”, azaz olaszul “verismo" a jelszó ebben az időben — az irányzatot pedig verizmus névvel illetik —, amikor Verdi és Wagner idealizált hősei után a közönség "emberszabású" hősöket kíván látni a színpadon. És a Bajazzókban tényleg ezt kapja. Az elvágyódó fiatalasszony, a féltékeny, öregedő férj és a visszautasított bosszúálló konfliktusa — vándorkomédiások környezetébe helyezve — igazán megfelel ezeknek az elvárásoknak. A zene pedig szinte egymásba olvadó láncolata a nagy számoknak, melyek dallamait a bemutató után egész Milánó dúdolta és még a kritika is elismeréssel illette. Ezen az első sikeren felbuzdulva komponistánk lázasan dolgozik tovább. Lankadatlanul komponál, maga Vilmos császár is "rendel" nála müvet, s így születnek az operák, operettek egymás után, csak éppen egy valami: a siker nem születik többé. Bukás bukást követ, s bár egyszer még csalóka szivárványként rámosolyog a szerencse a "Bohémek" bemutatóján, de amikor — egyazon témáról van szó — Puccini "Bohémélete" sikeresebbnek bizonyul, Leoncavallónak ez a műve is lassan feledésbe merül. Nem csoda, ha a Bajazzók világhírű szerzője keserűen, meghasonlottan távozott az életből. La commédia e finita... Ama említett pályázaton azonban egykori barátja, Pietro Mascagni hasonlóan életszagú drámájával, a Parasztbecsülettel elnyeri a.pálmát, s azóta e két verista opera —"a Parasztbecsület és a Bajazzók — egy estén kerül előadásra. VARGA JÓZSEF A NESTLÉ ÉS A KULTÚRA Aligha akad olyan ember Európában, aki ne hallott volna a világ legnagyobb élelmiszeripari konszernjéről, a Nestléről. 1866-ban Svájcban alapították, s ma már hetven különböző országban van jelen finomságaival. A Nestlét Szlovákiában a privigyei Nestlé Food Kft. képviseli, s nemcsak a csokoládépor, a kávé forgalmazását vállalta, hanem átvette a konszern nemes kezdeményezését is. A Nestlé ugyanis 1990-től a Salzburgi Zenei Ünnepségek hivatalos támogatója. A Nestlé Food az idén a fiatal művészek támogatására vonatkozó nemzetközi program keretén belül hat, szakmai pályafutásuk elején álló zenésznek biztosította a részvételt a Salzburgi Zenei Fesztiválon. Ebből az alkalomból a privigyei Nestlé Food képviselői a pozsonyi Pálffy palotában tartottak sajtótájékoztatót, amelyen hangsúlyozták: a kft fontos feladatának tartja a kultúra támogatását, s a jövőben a Salzburgi Zenei Ünnepségeken kívül más kulturális rendezvények szervezésében is szeretne segítséget nyújtani. (km) III. Palóc Napok Füleken 1994. augusztus 12—14. 1994. augusztus 12., péntek: 17.00 — A füleki múzeum ünnepélyes megnyitója Közreműködik: A füleki férfi és női énekkar, a finnországi énekkar Időszaki kiállítások megtekintése Helyszín: A füleki múzeum, a Vigadó mellett Belépő: tetszés szerint 18.00 — Aszfaltrajzverseny gyerekeknek Helyszín: A Vigadó udvara (Városi Művelődési Központ) Belépő: díjtalan 19.00 — A füleki Zsibongó Gyermekszínház és az Apropó Ifjúsági Színház műsora Helyszín: A Vigadó udvara Belépő: tetszés szerint 20.00 — A füleki Zsákszínház — az idei XXXI. Jókai Napok fődíjasa — bemutatja Spiró Gyöngy: Csirkefej című tragédiáját Helyszín: A Vigadó színháztere Belépő: tetszés szerint — adakozás a Palóc Napok javára 22.00 — Tárogatómuzsika a Bebek toronyból Helyszín: A füleki vár 1994. augusztus 13., szombat: 8.00 — Kirakodóvásár a vár alatti utcában 14.00 — A Füleki Fúvószenekar térzenéje a városban és a várban 14.30 — A III. Palóc Napok ünnepélyes megnyitója a várudvarban A műsorban közreműködik: A füleki férfi és női énekkar, a ragyolci Nógrád Táncegyüttes, Agócs Sándor tárogatós, a fülekpüspöki Palóc Táncegyüttes és a "Banda" zenekar, Agócs Gergely, "A népművészet ifjú mestere", az Oláiak család Rátkáról, a rimaszombati Rimavan Táncegyüttes, Janusek Ágnes prózamondó, a pozsonyi SZŐTTES Táncegyüttes — I., Mikó Attila mesemondó, a pozsonyi SZŐTTES Táncegyüttes — II., Szvorák Katalin, népdalénekes és a Bekecs együttes műsora Helyszín: A füleki várudvar Belépő: 30,- Sk, gyerekeknek 6—15 éves korig 10,- Sk 18.30 — A 30 koronás jegyek sorsolása. Az értékes dijakat a rendezvény szponzorai ajánlották fel. 19.00 — Táncház a várudvarban 20.00 — A füleki kabarécsoport zenés szórakoztató műsora Helyszín: A füleki Vigadó Belépő: tetszés szerint — adakozás a Palóc Napok javára 1994. augusztus 14., vasárnap: 9.30 — Ünnepi szentmise szlovák nyelven, utána körmenet, majd magyar nyelvű ünnepi szentmise a templomban 15.00 — A füleki fúvósok térzenéje és a Rudabányai (Magyarország) Majorettek fellépése a várudvarban 16.00 — Lovagi torna a XIII. századból (korabeli kosztümökben és harci eszközökkel) Helyszín: a várudvar 17.30 — Nótadélután magyarországi nótaénekesekkel a Vigadó színháztermében. Közreműködnek: Urbán Katalin és Bojtor Imre Belépő: 40,- Sk, gyerekeknek 6—15 éves korig 20,Sk A megváltott jegyek mindkét helyszínen érvényesek 19.00 — A 40 koronás jegyek sorsolása a Vigadóban. Az értékes dijakat a rendezvény szponzorai ajánlották fel. 21.00 — A magyarországi Manhattan együttes koncertje Helyszín: A füleki várudvar Belépő: 60,- Sk, gyerekeknek 6—15 éves korig 30,Sk Konferál: Agócs Valéria és Mázik István Minden kedves nézőnknek jó szórakozást kívánunk! Figyelem: Az árusoknak 13-án és 14-én árusítási lehetőségeket biztosítunk. A III. Palóc Napok rendezői: A füleki Városi Művelődési Központ, A Csemadok Füleki Alapszervezete, Fülek város Közszolgáltatási Vállalata, A Regionális Művelődési Központ — Losonc A rendezvény fővédnöke: Fülek város polgármestere 9
