A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-23 / 52. szám
OTT JÁRTUNK Hti Karácsony a Gortva patak völgyében Ajnácskő, a Gortva patak völgyében fekvő gömöri falu, hírnevét nemcsak a tatárdúlás idején épült várának köszönheti, hanem szorgos lakosainak is, akik felhasználtak minden talpalatnyi talajt, sőt szőlőt is termesztettek egykoron. A község gyógyfürdője is ismert volt, de az itt folytatott őslénytani ásatások is elvitték a falu hírét a világba. A községnek sok-sok ura és birtokosa volt az évszázadok folyamán, ám azok a nemes "jó emberek" nem sokat törődtek alattvalóik lelkivilágával, mert csupán egy kápolnácskára futotta erejükből, templom építésére soha nem került sor. Bizony várni kellett, mígnem a község élére Hunyák József polgármester került, aki az önkormányzattal és a falu népével egyetértésben eltökélte a templom felépítését... A polgármesterről először a zólyomi Balassi-dombormű avatásán Kő Pál szobrászművész mesélt nekem, annak kapcsán, hogy elvállalta a templom oltárának elkészítését. A polgármester közepes termetű, határozott fellépésű, de közvetlen és nyílt tekintetű férfi. Beszélgetésünk a szobrászművész Kő Páltói szerzett információim alapján indult, arról érdeklődtem, hogy elkészült-e már az oltárkép, azaz a korpusz, a Krisztusi test? — Azzal kezdeném, hogy egyelőre még csak a templomunk harangjainak felszentelését és a templom külső átadását ünnepeltük szeptember 11-én, vasárnap. A templom belső alkotásai is elkészültek, de egyelőre még Magyarországon vannak, Egerben tették ki közszemlére. — Mi ösztönözte a falut a templom építésére? — Úgy is mondhatnám, hogy kellett a templom, a hit, a magyarságunk megőrzése érdekében. De be kell vallanom, hogy ezekben a nehéz években arra is gondoltunk, hogy munkát tudunk adni az embereknek az építkezésnél, sőt a téglagyárban is, mert onnan jött a tégla a templom építéséhez. — Van téglagyár a faluban? — A téglagyár lényegében lerobbant, mert átálltak a panelgyártásra, ami az építkezések megcsappanásával teljesen leállt. Szeretnénk, ha a téglagyár a község tulajdonába kerülne — egyelőre csak béreljük —, akkor tudnánk kezdeni vele valamit. Manapság ötszázezer téglát gyártunk évente, ami az egykori 10 milliónak csak a töredéke. — Mernék vállalni a téglagyár üzemeltetését? — Természetesen, megvan a géppark és minden, ami a gyártáshoz szükséges. Talán nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy én voltam a téglagyár vezetője, mielőtt polgármesterré választottak. — Jó üzlet ma a téglagyártás? Azért kérdezem, mert a minap Aranyosmaróton utaztam keresztül, és ott bizony nemcsak a téglagyár udvara volt tele téglával, hanem körös-körül minden, talán még az igazgató irodájába is jutott belőle. — Mostanában bizony gond van a tégla értékesítésével, mi is csak megrendelésre gyártunk. De remélhetőleg ez a kedvezőtlen állapot egyszer véget ér, s az emberek tudnak majd építkezni, és remélhetőleg az állami vagy községi beruházások is igénylik majd az építőanyagot, a jó téglát. — Milyen a munkanélküliek aránya a községben? — Sajnos nálunk a mezőgazdaság kevesebb embert foglalkoztat, mint mondjuk a Csallóközben. Az emberek eljártak Fülekre, Feledre és Rimaszombatba is. Mint említettem, a téglagyárban is akadt munka. Őszintén bevallva nem tudom, hogy jelenleg hány munkanélkülink van, a munkaügyi hivatal nem ad információkat. De természetesen segíteni akarunk az embereken, közmunkára alkalmazzuk a munkanélkülieket, no és szeptemberig a templom építésénél is akadt munka bőven. — Milyen a köz- és egészségügyi ellátás a faluban? — Az üzleti hálózatunk kielégítő, és jó az áruellátás is. Nem panaszkodnak az emberek, de talán lehetne még jobb is, hogy esetenként egy-egy áruért ne kelljen Fülekre vagy Szombatba utazniok különösen az idősebbeknek. Működik községünkben az Állami Hitelbank is, amelynek vezetője Szamos Zsuzsanna, aki egyébként a Csemadok helyi szervezetének is az elnöke. Természetesen van körzeti orvosunk, és bizonyos napokon rendel a fogorvos, a gyermek- és nőgyógyász is. Szeretnénk, ha kijárna a szem- és gégeorvos is, valamint más szakorvosok, mert az idősebbeknek gondot okoz az utazás. Megemlíteném, hogy állandó gyógyszertár működik a faluban. — Az iskola? — Az 1—4. évfolyamos kisiskola — természetesen magyar — igazgatója Lázár Ferenc. A nagyobbacska gyerekek Gömöralmágyiba járnak, ami nincs ugyan messze, de jól emlékszem még, hogy volt nekünk teljes szervezettségű iskolánk is, hiszen én itt végeztem az alapiskolát. Az almágyi körzeti iskolát a pártállam idején gondolták ki, és építették fel. ; — Mik a terveik a közeljövőben? fórna^6 ^ temP~ — Elkészült a második világháborúban elesett hősök emléktáblája, amelyet még karácsony előtt a templom falán avatunk fel. Kojnok püspökatya celebrálja a szentmisét, és végzi az ünnepélyes táblaavatást. Szeretnénk mielőbb befejezni templomunk belső részének az építését is. Az újonnan megválasztott testület nevében is mondhatom: azon fogunk igyekezni, hogy elegendő munkahelyet teremtsünk az embereknek, mert csak akkor igazán kiegyensúlyozott a család élete, ha nincsenek megoldhatatlan anyagi gondjai. De azt is tudom, hogy a világot egyik napról a másikra nem lehet megváltani, csak szorgos és becsületes munkával tudunk eredményeket elérni. MOTESIKY ÁRPÁD Fotó: a szerző Hunyák József polgármester 19
