A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-16 / 51. szám
Ehető hulladékok Shuzo Nakazonónak negyven évvel ezelőtt volt egy álma; a városokat elárasztó szemétből, amely a pazarló ipari módszerek miatt még sok felhasználható nyersanyagot tartalmaz, eladható árut készít és meggazdagodik... A lelkes tulajdonos egyszerű és olcsó fehérjefeldolgozót működtet. Konyhai hulladékból és szennyvízből állít elő állati takarmányt és káros mellékhatásoktól mentes műtrágyát — s mindezt zárt rendszerben, a környezet szennyezése nélkül. Egy évtizeddel ezelőtt jött rá, hogy az éttermi hulladék és az élelmiszer-feldolgozók szenyvize sok fehérjét tartalmaz. Egy évvel ezelőtt egy mezőgazdasági gépgyárral karöltve létrehozta PROREK nevű vállalatát a japán Takamatsu tartományban, ahol a halfeldolgozás miatt legnagyobb a környező tenger szennyezettsége. A várost eddig körbelengő bűz megszűnt — hála Nakazonónak. Naponta huszonöt tonna szennyvizet fogad az üzem (ez a mennyiség a város szennyvíztermelésének egynegyedét teszi ki). A szolgáltatásért a város tonnánként háromezer yent fizet a cégnek (egyébként nyolcezer yenbe kerülne a szennyvíz eltávolítása). A feldolgozás költsége tonnánként hatezer yen, de a gyártott műtrágya és takarmány harmincezerért kel el: bizonyos adalékanyagok hozzáadása után pedig ennek kétszereséért. Az üzem felépítése kétmilliárd yenes beruházás volt — egy szemétégető létesítése ötmilliárd! Jelenleg nyolcvan PROREK vállalat üzemel: többségük konyhai hulladékot, állati csontot, három százalékuk pedig szennyvizet dolgoz fel a következő — nagyon egyszerű — módon: a hulladékból először kivonják a vizet. A nyolcvanszázaléknyi nedvesség egy vákuumos, alacsony nyomású főzőben ötven perc alatt párolog el, ahol a fehérjék nem égnek el. Utána centrifugával választják szét az alkotórészeket — ezzel az eljárással a nehéz-MINERVAHÉT fémek nagy része is kivonható. A kész masszát darabolják, porítják. Áz eljárás meglepően gazdaságos. A főzőben felhasznált olaj maga is újrahasznosított, sütésre már egyszer felhasznált olaj, amely tizenötszöri felhasználás után ég el végleg a főzőben. A kivont vizet részben recirkulálják, részben tisztítják. A rendszer zárt, nem szagos, nem igényel semmiféle adalék anyagot. A végtermék jól tárolható, teljesen steril, még ehető is! Nakazono boldogan kóstolgatja is, mikor japán, svéd, angol, skandináv, ázsiai látogatóit kalauzolja körbe büszkén az üzemben. Egyelőre azonban nem tervezik, hogy emberi fogyasztásra termeljenek. "A világ erre még nem érett meg" — mosolyog Nakazono, aki tökéletesen nyugodt a saját jövője felől; becslése szerint tíz ilyen üzemmel megoldható lesz Tokió egyre súlyosabb hulladékproblémájának jó része. (Gamma) Kínai tudósok a jeti nyomában Reinhold Messnernek, a Himalája megmászójának a jelek szerint vetélytársa akad: félresöpörve számos kollégájuk kétkedését, kínai tudósok egy csoportja komolyan veszi a titokzatos "havasi ember", a jeti utáni kutatást. Pekingben megalakult "a ritka és különös lények utáni kutatás bizottsága". A bizottság — amelynek tagjai közt található a kínai társadalomtudományi akadémia történelemelőtti gerincesekkel foglalkozó intézetének számos munkatársa — fő feladatának tekinti, hogy tudományos alapossággal kivizsgálja a jeti megjelenéséről beérkező jelentéseket. Az alkalmazott eszközök közé tartozik többek közt helikopterek és infravörös detektorok használata, valamint génanalízisek elvégzése abban az esetben, amikor a jetinek tulajdonított szőrszálakat találnak. A bizottság megalakulása alkalmából rendezett ünnepségen a programban részt vevő tudósok kifejtették: nagyon valószínűnek tartják egy jetiszerű lény, "félig ember, félig állat" létezését. A jeti rejtélyének kibogozása végett a kínai tudósok együtt akarnak működni külföldi tudósokkal is. Ha ugyanis sikerülne megtalálni a "havasi embert“, ezzel értékes ismeretek birtokába jutnának az emberi faj evolúciótörténetét illetően. Különböző szemtanúk leírása szerint a "havasi ember" körülbelül két méter magas és felegyenesedve két iábon jár. Lábnyomának hosszát 40 centiméternek mondják. Legutóbb 1993 szeptemberében jelentette tíz turista, hogy a nyugat-kínai Hupei tartomány egyik nemzeti parkjában három emberhez hasonló lényt figyeltek meg. A jeti után kutat az időközben már 50. életévét betöltött Reinhold Messner, az ismert dél-tiroli alpinista is. Igaz, ő nem akar tudni a "havasi ember" elnevezésről. "Az úgynevezett havasi ember csak egyesek fejében él. Mesebeli lény, amelynek létezéséről eredetileg a Himalájában terjedtek el híresztelések, s azokat adták tovább eltorzított formában" — vélekedett Messner több múltbeli nyilatkozatában is. Véleménye szerint a napjainkban jetinek nevezett élőlény 400 évvel ezelőtt egy állatfaj volt, amelyből néhány száz példány még ma is élhet a Himalája hegyei között. A fekély oka: baktérium A kutatások jelenlegi állása alapján 7—8 év múlva születik meg a fekélybetegségek gyógyszere. Az új termékektől az orvosok azt várják, hogy a jövő évezredben az oly sokakat gyötrő bajról már csak múlt időben kelljen beszélni. Többek között az is elhangzott a X. gasztroenteorológiai világkonferencián, amelyet e hetekben rendeztek Los Angelesben. Immár tíz éve, hogy egy ausztrál orvos sokak által enyhén szólva kétkedve fogadott bejelentést tett. Állítása szerint a gyomor- és egyéb fekélybetegségek fertőzés eredményei, amelyért a Helicobacter névre keresztelt kórokozó felelős. így — mint az orvos állította — a betegség minden valószínűség szerint speciális antibiotikummal a sav mennyiségét csökkentő szerek mellett alkalmazva végleg meggyógyítható. Amint azt dr. Tamássy Klára, a helicobacterrel foglalkozó magyarországi kutatások úttörője a Vasárnapi Híreknek elmondta, az egészséges felnőtt lakosság jelentős része fertőződött már. Amíg ötven egészséges 20—29 éves ember 42 százalékánál, a 30—39 évesek 52 százalékánál mutatták ki a bacilus jelenlétét, addig az 50—60 éveseknél az már eléri a 80 százalékot. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a fertőzöttek közül valamennyien fekélyt kapnak. Az viszont már cseppet sem tekinthető véletlennek, hogy kiben is fordul elő helicobacter. Amint ez már bizonyított tény, a nem megfelelő higiénés körűimé n y e k táptalaja a fertőzésnek. De kimutatták például azt is, hogy Afrikában, ahol gyakori, hogy az anyák előre megcsócsálva adják csecsemőjüknek a táplálékot, már a babák is fertőzötté váltak. A fekélyek kialakulásánál persze továbbra is figyelembe kell venni a stresszt és egyéb pszichés tényezőket, hiszen ezekkel együtt sokkal könnyebben aktivizálódhat a baktérium. A kutatók azt is kimutatták már, hogy akik a helicobacterrel fertőződtek, négyszer akkora az esélyük a gyomordaganatos megbetegedésre. A baktérium azonban itt is csak az egyik ok a sok közül, mert az alkohol, a dohányzás, a sok füstölt és sózott ennivaló ugyancsak hozzájárul a gyomortumor kialakulásához. Komoly védelmet nyújtanak azonban a vitaminok. A legtöbb krónikus gyomorfájdalom még sincs összefüggésben a helicobacter fertőzéssel — mondja dr. Tamássy Klára. — Ezeket a panaszokat nem feltétlenül lehet tehát antibiotikumokkal gyógyítani, vagy az effajta kezeléssel helyettesíteni a diagnosztikát. Az ország szinte valamennyi területén már megtalálható gasztroenterológiai központokban minden kétséget kizáróan meg tudják állapítani a hasi panaszok, illetve a betegség valódi okát. P.T.CS. 21
