A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-16 / 51. szám
Tisztelt szerkesztőség! A Hét 44. számában Gömöri Kovács István cikkében (Jó pásztor) említi Csemez Miklós selmeci tanárt, aki az Evangélikus Teológusok Otthonának 7616 forintot adományozott. Sajnos már nagyon kevesen tudják, hogy a temetőben, a halottasháztól Galánta felé, a kis kovácsoltvas kerítéssel bekerített részben található három márvány sírkő közül az övé a középső. A falunk Galántától 5 km-re Selye felé fekszik, most Kajal, de valamikor Nemes Kajal volt. A falunk evangélikusait is megtizedelte a kitelepítés. Kb. 60—65 családot telepítettek ki Baranyába, Mágócsra és Hegyhátmarócsra, nem kímélve a családokat, apát-anyát-testvért szakítva el egymástól. Ezek közül kb. 20—25 család volt evangélikus. Hozzánk evangélikusokat hoztak, de csak nagyon kevés a hívő köztük, a magyarok is kevesen járnak templomba, igaz kevesen is vannak. így hát lassan kihal az imádság magyar nyelven abban a templomban, amelyet ez a nagy ember is látogatott. Az ő segítségével épült a templom, ugyanis a telket, ahol a templom és az evangélikus iskola (most szlovák) áll, sőt szemben az országútig egy telek, amelyen 4 ház áll (amit az áttelepültek eladtak) — az ő adománya. Ezenkívül 28 hold szántót ajándékozott az egyháznak. Ezért fordulok önökhöz levelemmel, hogy ha írnának Csemez Miklósról, a falu népe is megemlékezne róla. És tudnák, ha olvassák a cikket, hogy a falunk szülötte jószívű és nagy ember volt. Még akad egypár hívő, aki ezt tudja. A sírkőn a következő felirat áll: Itt nyugszik az Úrban csendesen elhunyt Nemes Csemez Miklós. Kiérdemült selmeci líceumi tanár. Meghalt áldásos életének 73-ik évében 1902 június 17. Sok nagy jótettedért áldjuk emlékedet Fenn marad örökké a te nagy neved(?) Kérem a nevem ne közöljék, én ugyanis római katolikus vagyok, de tisztelem a múltat, az ő emléküket és vallásukat. Színes szőttes Ezt a címet adták bő kétórás műsoruknak a Korona Pódium művészei, név szerint: Mikes Lilla, Dévai Nagy Kamilla és Poór Péter. A három művésszel és érdekes, szórakoztató műsorukkal a pozsonyi közönség 1994. november 10-én a Ružinov Művelődési Ház Kistermében találkozhatott. (km) Prikler László felvételén Poór Péter látható. Még elküldheti Több mint egy hónappal ezelőtt jelent meg A Hétben a ROMANTIKA Kft. színes szórólapja, melyen értékes könyveket olcsó áron ajánlottunk fel. Az eltelt idő alatt több száz címre juttattuk el a szebbnél szebb irodalmi műveket, de most arra kérjük a Tisztelt Olvasókat, hogy megrendeléseiket legkésőbb 1994. december 20-ig adják postára, hogy az értékes díjakat kisorsolhassuk a megrendelők között. Aki december 20-a után küldi el a megrendelését, sajnos már nem vehet részt a sorsolásban. A Draskovich család kastélya ... és a hozzá tartozó belső major. Boltíves, díszes bejárata előtt Draskovich gróf Gyuri nevű fiának pónifogata (1894 nyara). akkoriban, 1949-ben megalakult CSEMADOK-szervezet élt vele rögtön — a Ludas Matyi színrevitelével — rendeltetésszerűen. A véletlen folytán még távolabbi előzményekbe is bepillanthatunk. Püspöki múltja után kutatva nemrég rátaláltam a volt Draskovich-kastély és a hozzá tartozó belső major, azaz a mai kultúrház közvetlen környezetét megörökítő százéves fényképekre. E major tőszomszédságában húzódott az az alacsonyabb és mélyebben fekvő istálló — Draskovich gróf lovainak az istállója —, amelyből a most felújított kultúrházat annak idején építették. Innan az alapformája és a környezeténél mélyebb fekvése. Gondolom, ezeknek az 1894 nyarán készült, s pontosan száz év múlva, az istállóból épült kultúrház felújításának évében, 1994-ben föllelt fényképeknek is itt van a helyük, s nem is csupán a múlt emlékeként, hanem emlékeztetésként is arra, hogy a kultúra háza közelében ma is ékesíthetné ez a 18. század végi kastély Püspöki fő útjának felső szegletét, a "Fűszög"-et, ha a második világháború után nem fosztják ki és nem hagyják elpusztulni. (fukári) 9
