A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-09 / 50. szám
HÉT HÍRMONDÓ r FELHÍVÁS -| I A komáromi Duna Menti Múzeí .rt Magyar i,u. Coz'áiya gyi’ijr c- dokumentál minden szlovákiai rriagyar sajtóterméket; így az egyes iskolai újságokat, diáklapokat is. Célunk, hogy a jövő számára való megőrzés mellett gyűjteményünkkel lehetőséget teremtsünk kutatóink számára szlovákiai magyar valóságunk pontosabb megismeréséhez. Emellett különféle bibliográfiáink anyaggyűjtéséhez is felhasználjuk a beérkezett sajtótermékeket (mind ez ideig néprajzi és régészeti bibliográfiáink jelentek meg, s előkészületben vannak további régészeti, néprajzi, művészettörténeti és helytörténeti könyvészeti jegyzékek is). A Magyar Nemzetiségi Osztály nevében arra kérem tisztelettel kedves pedagógusainkat, ha iskolájukban jelennek (jelentek) meg ilyen lapok, akkor azokat (ha egy mód van rá, visszamenőleg is, illetve a jövőben folyamatosan) szíveskedjenek megküldeni címünkre: Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztály Klapka tér 9. 945 01 Komárno Megértésükben bízva, fáradozásukat köszönve további eredményes munkát kíván: Dr. Liszka József osztályvezető Csáder László fotói Néhány éve már, hogy november hónapban szebbnél szebb fényképekkel telnek meg a galériák. A kiállítások egyik szervezője Csáder Judit fényképész. A pozsonyi Madách-Posonium Kultúra könyvesboltja élt az alkalommal, és lehetőséget nyújtott egy fotókiállításra. A bemutatott művek a csaknem húsz éve elhunyt Csáder László (Judit édesapja) hagyatékából valók. Csáder László Csallóközcsütörtökben született 1909-ben. A természet, a szülői táj szeretetét, a népi tárgyakhoz való vonzalmát innen hozta magával. Budapesten az Iparművészeti Szakiskola, később a pozsonyi Iparművészeti Iskola növendéke volt. Négy évet élt és dolgozott Hollandiában, a régi könyvnyomtató mesterek szellemét őrizte meg, szépen megrajzolt betűiben. Az első köztársaság idején a Sarló mozgalom tagjaival gyűjtőutakra járt, szellemi és tárgyi hagyományokat gyűjtött és rajzolt. Közvetlen kapcsolatban állt a szlovákiai magyar irodalom és képzőművészet jeles képviselőivel. Számos verseskötet, antológia és regény borítólapját tervezte. A kiváló grafikus kezdettől (1956) ott állt az A Hét bölcsőjénél, formálta, alakította lapunk köntösét egészen nyugdíjba vonulásáig. Hosszú éveken át az Irodalmi Szemlének is műszaki szerkesztője volt. A megnyitón Kubička Kucsera Klára művészettörténész így jellemezte kiállított műveit és máig ható egyéniségét: "Csáder László kitűnő fényképész volt. A fénykép számára a tipográfiai A képen jobbról Kubička Kucsera Klára művészettörténész, a bal oldalon Csáder Judit Fotó: Prikler László munka szigora mellett a művészi szabadságot jelentette, életszemléletének, esztétikájának szélesebb körű és más jellegű kifejezését. Bár Pozsonyban élt, szülőföldje, a Csallóköz adta élményekhez mindig visszatért. A klasszikus fekete-fehér fénykép művelője volt, kompozícióinak eredetisége és ereje a mai napig változatlanul hat." Az általa ábrázolt Csallóköz nem létezik már, és éppen ezért ezek a fényképek történelmi értéket is hordoznak. Ha élne, az idén lenne 85 éves. Azok közé a kevesek közé tartozott, akiknek a nevét nem szabad elfelejteni. (ozsvald) törlesztés Szőgyénben Történelmi Mint már a közelmúltban oly sok helyen, Szőgyénben is sor került a II. világháború áldozatainak emlékműavatására. Az emlékművet a Községi Önkormányzat állíttatta. 189 szőgyéni áldozat neve került az emléktáblára — mindannyian értelmetlenül, idegen célokért vesztették életüket. Vannak, akik a szőgyéni temetőben nyugszanak, de legtöbbjük sosem tért vissza. A mindenszentek előtti vasárnapon emlékezni gyűltek össze Szőgyén lakosai és a községből elszármazottak — mintegy ezer ember — emlékezni, vigyázni örökségünket, mert a feledékeny nép gyökértelen és saját jövőjétől fosztja meg magát. Azon a vasárnapon a 189 szőgyéni áldozatért szólt a harangszó, amikor misére hívta a híveket. Az engesztelő szentmisét Czuczor József és Bíró Sándor plébános urak tartották. A szentmise után került sor az emlékmű felavatására. Szilágyi Tibor alkotását Nágel Dezső polgármester leplezte le, és Czuczor atya szentelte fel. A helyi cserkészcsapat díszőrsége mellett folyt a "jelképes temetés". Egy-egy szál szegfű, egy-egy égő gyertya elhelyezése és egy harangkondítás kísérte az áldozatok nevének felolvasását. A Don-kanyarnál elesettek hozzátartozói hoztak abból a földből, amelyben szeretteik csontjai porladnak. A doni földet Czuczor atya megáldotta, és elhintette az emlékmű körül. Az ünnepségen képviseltették magukat a magyar pártok országos és helyi képviselői, a Csemadok, az SZMCS küldöttsége, valamint a környező falvak polgármesterei. A Magyar Köztársaság szlovákiai nagykövetségének képviseletében Pataki Imre alezredes, katonai attasé helyezte el a megemlékezés koszorúját. A kultúrműsorban fellépett Dráfi Mátyás érdemes művész és a galántai Kodály Zoltán Daloskör Józsa Mónika karnagy vezetésével. Élő szegfűk, gerberák, rózsák, koszorúk mindenütt. Lobogó gyertyák fénye, amelyek a múltról, a sokat szenvedett nép történelméről beszéltek. Nagyapáikat sosem ismert unokák, dédunokák jöttek és az emléktáblára felvésett név alá helyezték a kegyelet virágait. Ez az emlékmű, ez a jelképes sír ezentúl nemcsak Szőgyén község szívében, hanem a mi lelkűnkben is ott van. BERÉNYI KORNÉLIA Dráfi Mátyás érdemes művész és a galántai Kodály Zoltán Daloskor Pataki Imre katonai attasé, a Magyar Köztársaság nagykövetségének képviseletében rója le kegyeletét Fotó: Asztalos 9
