A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1994-12-02 / 49. szám

A z e z re d é v e s e m lé k m ű Az emlékmű az Andrássy út városligeti torkolatánál, a mai Hősök terén a hon­alapító Árpád emlékét és a nemzet történeti múltját örökíti meg. A félkör alakú oszlop­­csarnok, mely 85 méter széles mint valami hatal­mas diadalkapu áll arccal a város felé. A félkör alakú oszlopcsarnok középpont­jában emelkedik a főcso­port, és innen szökik fel tö­mör talapzatáról 36 méter­nyire egy sudár oszlop, me­lyen az emlékmű főaíakja, Gábor arkangyal kétszeres életnagyságú bronz szobra áll, kezében a Szent Koro­nával és az apostoli kettős kereszttel. Az arkangyalt hordozó oszlop körül sora­kozik az emlékmű főcso­portja, Árpád fejedelem és a hat vezér lovas alakja. Az emlékmű tervét Zala György szobrász és Schickedanz Albert építész készítették. Az ezredéves emlékmű megvalósításának terve először 1894-ben merült föl a képviselőház ülésén, ahol több javaslat hangzott el, többek közt olyan is, mely az emlékművet a Gel­­lért-hegyen szerette volna felállítani. A parlament a kö­vetkező évben végleg dön­tött a mai helyszín mellett, és Zala György szobrász­­szál megkötötte a szerző­dést az emlékmű elkészíté­sére. 1897-re elkészült Gá­bor arkangyal mintája, majd 1900-ra a teljes bronzszo­bor, melyet Zala elküldött a párizsi világkiállításra, és ott nagydíjat nyert vele. A háborús időszak, majd Zala György: Árpád lovas szobra (szobortervezet) a rossz pénzügyi viszonyok megállították a munka menetét. Za­la György 1921-ben emlékiratot in­tézett a kormányzóhoz az ezredé­ves emlékmű dolgában. Végre 1926-ban újra megindult a munka. Rövidesen elkészült Előd, Ond, Tas, Kund, majd Huba és Töhötöm lovas szobra. Az emlékmű részét képezi az az oszlopcsarnok, melyben a történel­mi személyiségek szobrai állnak, illetve a szobrok alatt a dombormű­veken a kor jellemző eseményeit ábrázolták a szerzők. A történelmi személyiségek szobrai a háború után változtak, s a Habsburg-ural­­kodók helyére Bocskai, Bethlen, Thököly, Rákóczi és Kossuth alak­ja került. Az emlékmű előtt helyezték el a Nemzeti Hősök Emlékkövét. A tel­jes emlékművet 1929. május 26-án avatták fel a Hősök Emléknapján. A tér az emlékműről 1932-ben a „Hősök tere“ nevet kapta. KOVÁCS LÁSZLÓ Kérdés: Hogy hívták a hét ma­gyar vezért? A Hősök tere

Next

/
Oldalképek
Tartalom