A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-11-04 / 45. szám
Múltidéző ARANY JÁNOS Rege a csodaszarvasról íttWr .«unit ftimim n:u iimiloi (V v m\üi itfľmo ni»1 iTOMcrri' Uiií; -ipiiiiitsoí i'nvnj.vjmmt! niűMMfufw- fi'gii \j .mtrmChimu*ti".imrmpt füs aunmflt omim» ívcuwtam mtiioituvu »mifntnr ícmfmnr pfjpv fivtíttn pjlilSk:' itt fii ľ.ttusp.'o.vnnťiitie mifncnotó: tpffin iwifticirinr! űüoaiwam JÖtnísr .lajMm < • trMm re» ao tfö lufrur' mpfura nw nt» oumu» j-.iiiuTk ••’coíra.tf p» armnine mmi. ürttínimm'it'r n wuiim Yfyio q msž mcvftw !'í«r p»i r c inon j. űn.i unoi q> (VíTsiiisiim nmnnpOTims tTyoiullir fti tmi» ntntnű baton» füiimptfttüMiotwtib.t i ítf •iľJatpan.T .iBtitíétllifwffin itífifrmtfl. v-uii»ascjgo .urimf®qmnq>.f« nw ictcrm imnouiire'pmVii*-Száll a madár, ágról ágra, Száll az ének, szájrul szájra, Fű kizöldül ó sirhanton, Bajnok ébred hősi lanton. Vadat űzni feljövének Hős fiai szép Enéhnek; Hunor s Magyar, két dalia, Két egy testvér, Ménrótfia. Őtven-ötven jó leventét Kiszemeltek, hogy követnék; Mint valamely véres hadra, Fegyverkeznek könnyű vadra. (...) Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra. Már a nap is, lemenőben, Tüzet rakott a felhőben, Ők a szarvast egyre űzik, - Alkonyaikor ím eltűnik. Értek vala éjszakára Kur vizének a partjára; Folyóvíznek partja mellett Paripájok jól legelhet. Monda Hunor: itt leszálljunk, Megitassunk, meg is háljunk; Monda Magyar: víradattal Visszatérjünk a csapattal. -(...) Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra. Nosza rajta, gyors legények! Érjük utói azt a gímet. És - akarva, akaratlan - Űzik ismét szakadatlan. (...) Mégis, mégis, ha reggel lett, a gímszarvast űzni kellett, Mint tövisét szél játéka, Mint madarat az árnyéka. Vadont s a Dont ők felverik A Meóti kis tengerig; Süppedékes mély tavaknak Szigetére ők behatnak. hun rege, melyben a testvérviszályt és a tragikus történelmi eseményeket művészi módon, hitelesen elevenítette fel. Egy olyan nagy hőskölteményről álmodott, melyet a nép is Ott a szarvas, mint a pára - Köd előtte, köd utána - Míg az ember szélyel nézne; Szemük elől elenyésze. (...) Minden zugot megüldöznek, Minden bokrot átaldöfnek; Gyík ha rezzen, fájd ha rebben: De a gímvad nincs ezekben. Szála Magyar: hej! ki tudja Merre van a hazánk útja? Kerek az ég mindenfelé - Anyám, anyám, meghalsz belé! Szála Hunor: itt maradjunk! Tanyát verjünk; itthon vagyunk; Selyem a fű, édes a víz, Fa-odúból csöpög a méz. Kék folyam ad fényes halat, Vörhenyő vad ízes falat, Feszes az íj, sebes a nyíl, Harckalandon zsákmány a díj. Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, zengő ének szájrul szájra. magáénak vall. Csaba királyfiról szóló regéjének csak a töredéke készült el. A Rege a csodaszarvasról című ismert remekmű Buda halála elbeszélő költeményének a hatodik éneke, mely ritmusával, ismétlődő soraival elüt a többi résztől. Mint önálló egész a régi énekmondók, igricek hangjára emlékeztet. Csupa zene, csupa lüktetés, szinte benne érezzük az ősi népköltészet elbűvölő erejét. Nem csoda, hogy ma is gyakran találkozunk vele a szavalóversenyeken vagy irodalmi összeállításokban. (ozsvald) KÉRDÉS: Hogy hívták Hunor és Magyar szüleit? rany János alaposan ismerte a régi magyar krónikák mondáit, történeteit, és azok alapján szerette volna újjáéleszteni a hun-magyar rokonságot. így született meg a Buda halála című
