A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-10-07 / 41. szám
LARS CAMPBELL A szépség és a szörnyeteg — Hol a boríték — kérdezte Stan gorombán, s már-már ütésre emelte a kezét. — Megmondtam, hogy tedd a helyére. Geena azonnal válaszolt. — A zakód belső zsebébe tettem, a papirost a külsőbe. Méret szerint kivágva. Stan... mindössze egy dollárt veszítenél, s nem kockáztatnál az égvilágon semmit. Egyszer megjárhatod. — Kuss! A Mizzick-féle italbolt van soron, az Union Square sarkán. Elég forgalmas lyuk, de a revolvert is magammal viszem! — Stan, szeretnék hazamenni! Elegem van ebből az életből. Egyik városból a másikba vándorolunk, ráadásul még versz is. — Hol az a pénz? — Az asztalon, 19 dollár... — Gyerünk. Velem jössz, te hozod nekem a szerencsét. A 20 dolláros szerencsét. Holnap azonban ötször 20 dollárt vágok zsebre. Gyerünk, Geena, mozdulj, mert lekeverek egyet! Elhagyták a szutykos hotelt. Stan időnként belecsípett Geena karjába, majd megveregette a popsiját. Az utca sarkán Stan megtapogatta revolverét. Sohasem használta, de a fegyver önbizalmat adott neki. — Na... Megérkeztünk — mondta —, nincs bent senki. Várj meg. Stan belépett a boltba. A kassza mögött egy kövér úr ácsorgott, s azonnal megkérdezte a jövevénytől, hogy mit parancsol. — Sietek, nagyon sietek. Találkám van egy hölggyel. — Stan előrángatta a zsebéből a gyűrött egydollárosokat. — Legyen szíves, adjon nekem az egydollárosokért egy húszdollárost cserébe. — Nagyon szívesen, drága uram. A tulaj előhalászott a pénztárból egy húszdollárost, és átadta Stannak. A szélhámos vigyorogva megköszönte. — A bátyámnak... Salt Lake Citybe. Megérdemel tőlem egy húszdollárost, hehehe. Időközben előszedte a zsebéből a megcímzett borítékot — a név és a cím kiagyalt — s gyorsan eltüntette a 20 dollárost. Ugyanakkor a zöld színű papírost — kiköpött 20 dolláros — ráhelyezte a borítékra. A tulaj átszámolta a dollárokat. — Egy dollár hiányzik — mondta végül. — Micsoda? — Olvassa meg. Tizenkilenc dollár... — Ej, ej. Na... Tartsa meg azt a húszdollárost a borítékkal. Nem szükséges utánaszámolni, megbízom önben. Ha tizenkilenc, akkor tizenkilenc. A nőmhöz rohanok, a sarkon várakozik. Kérek tőle egy dollárt, és elrendezzük a számlánkat. Rendben? Stan villámgyorsan lesöpörte a pultról az egydollárosokat, és a zsebébe dugta. Micsoda nap! Máris 20 dollárral gazdagabb! A tulaj valami miatt megfordult. Stan egy hirtelen mozdulattal leemelt a polcról egy whiskysüveget. — Megálljon! — mondta Mizzick. Stan megfordult. Az üzletbe egy tömzsi úr lépett be. Tetten érték. Mit csináljon? Ez a Mizzick megtalálhatja a borítékban a hamis pénzt is. — Eredj a pokolba! — ordította Stan, de nem mehetett tovább, mert a tömzsi úr az útját állta. Mizzick is akcióba lendült: — Ne mozdulj, mert lövök! Stan megfordult. A tulaj reszkető kezében revolvert látott. Nem sokat teketóriázott. Eldobta az üveget, előrántotta a coltját, négyszer belelőtt a szerencsétlen emberkébe, majd elsodorta az útjából a tömzsi urat, és az utcára rohant. — Geena — rikoltotta teli torokból. A nő eltűnt. Intett egy taxisnak. Abban reménykedett, hogy Geena a hotelszobában várja, de tévedett. Körülnézett. Geena táskája sehol. Szóval, a liba lelépett. OK. Majd találunk helyette egy másikat. Vigyorogva nézegette a 20 dollárost. Volt már vagy 300 rongya. Hozzálátott a csomagoláshoz. Ekkor belépett a szobába egy rendőr. Meg a tömzsi pasas. — Ő az — mondta a gyilkosság szemtanúja. Megjelent egy civil ruhás nyomozó is. — Stan Liotta? Letartóztatom. Ön ma délután lelőtte Nathan Mizzicket. A szemtanú mindent látott. Stan elsápadt. Elcsípték. — Megtaláltak, rendben — motyogta. — Hol vétettem hibát? — Mizzick nem halt meg azonnal — válaszolta a nyomozó, és előhúzott a zsebéből egy levelet. — Elmondta, hogy egy borítékot kapott magától. Ezt a borítékot... — Ez egy üres boríték! — Mi találtunk benne egy zöld papirost. Húszdollárosra hasonlít. A zöld papíron érdekes szöveg: "A gyilkos Stan Liotta. Megtalálják a hotel Eden 32-es szobájában!" Az üzenetet Geena írta, aki nem szereti, ha verik. CICCIOLINA CSATÁT NYERT Szeptember végén vagy október elején egy római bíróság fogja eldönteni, hogy melyik szülő gondjaira bízzák a kis Ludwig Maximiliant, s ez már fél győzelem — ezt Cicciolina, azaz Staller Ilona, a magyar származású volt olasz pornósztár közölte az MTI kiküldött tudósítójával. A kisfiút tavaly decemberben, karácsony előtt rabolta el az Amerikában, különváltan élő apa, majd Cicciolina ez év júniusában "viszszarabolta". Staller elégedetten vette tudomásul, hogy az olasz igazságügyi szervek úgy döntöttek, hogy a gyermekelhelyezési pert Rómában tárgyalják. Egy New York-i bíróság nemrég beadványban követelte az olaszoktól, hogy engedjék át a döntést neki, mivel az apa Amerikában indította a pert. Cicciolina korábban sérelmezte, hogy semmiféle támogatást nem kapott az olasz hatóságoktól a gyermekéért vívott magányos harcában. Ilona azt mondja, hogy a helyzet mostanra változott, s a közvélemény szimpátiáját egyébként is mindvégig maga mellett érezte. Az apa, Jeff Koons amerikai szobrászművész egyelőre nem tett kísérletet a gyermek újbóli elrablására — Cicciolina szerint férje egyelőre kivár. Az anya mindazonáltal fegyveres testőrrel őrizteti gyermekét, akit júniusban "lopott vissza" férjétől, s akivel egy ideig bujkálni kényszerült. A "gyermekrablás" címén az FBI által kiadott elfogatási parancs továbbra is érvényben van Cicciolina ellen, de csak az USA területére érvényes. Staller Ilona elmondta, lehetséges, hogy indul a legközelebbi magyar választásokon. Most épp azon van, hogy 21 hónapos gyermekének megszerezze a harmadik, a magyar állampolgárságot, hogy annak hiánya ne legyen akadálya az egyre gyakoribb hazalátogatásoknak. Egyelőre azonban úgymond művészi pályáját egyengeti, amely különbözni fog korábbi életétől: írónőként próbál szerencsét. Épp megjelentetni készül két könyvét, s ezekhez magyarországi kiadót is keres. Az egyik kötet három novelláját tartalmazza, a másik könyvben pedig életéről, főképp a Jeff Koons amerikai szobrászművésszel kötött, félresikerült házasságáról vall. A szerző pályafutását ismerve aligha lesz olyan hálószobatitok, amelyről "Husika" fel ne lebbentené a fátylat... 26
