A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1994-10-07 / 41. szám

ték, Lukáč bátor cikkben állt ki mellette. Akkor is ébren tartotta a szlovákság tudatában Ady szellemét, akkor is szorgalmazta a magyar irodalommal való vércserét, amikor mindezért támadásokat kellett elviselnie.

Első verseskötete, a Gyónás 1922-ben jelent meg. A kötet nemcsak Ady hatását, hanem a modern francia és cseh költők jegyeit is magán viseli. Lukáč keresi adekvát kifejezési formáját, lelkének megigazulását. Második kötete, A Duna és a Szajna már karakterisztikusabban jelzi Lukáč művészi útjának irányát. Ezután sorra jelennek meg kötetei, amelyekben szülőföldjét dicséri s félti népét s Európa kultúráját a barbárságtól... Az ötvenes évek elejétől a személyi kultusz őt is hallgatásra ítéli. Csak hosszú évek múlva jelentkezhet újra. A fiatal nemzedék szinte alig ismeri. Ő azonban megújult kedvvel alkot, könyveinek sora lát napvilágot. Második reneszánszát éli.

Műfordítóként megjelenteti a francia költők antológiáját, Petőfi Apostolát, s legnagyobb műfordítói vállalkozásának vaskos kötetét, a Duna vallomását, amelyben Janus Pannoniustól a legfiatalabb költőkig mutatja be a szlovák közönségnek a magyar líra útját. Vállalkozása egyedülálló, hiszen ez a legbővebb magyar lírai antológia idegen nyelven.

Lukáč nagyrészt a magyar irodalom emlőjén nőtt fel, szerette a magyar írást, házikönyvtárának harmadrésze magyar könyveket tartalmazott. Jól érezte magát a magyar írók körében, szívesen eljárt magyar író-olvasó találkozókra. Szinte tökéletesen tudott magyarul, s ezt a tudását műfordításokkal kamatoztatta. Halálával, amely 1979 szeptemberében következett be, mind a szlovák, mind a magyar irodalmat nagy veszteség érte.

D. Gy.

utóbbi a bioszférát, a tiszta vizet és a levegőt jelképezi.

— És mit jelképez a vörös szín?

— Én is tudom, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomra utal. A hasonlóság azonban nem szándékos, csupán a véletlen hozta így.

— Milyen a közbiztonság arrafelé?

— Jó. Rendőrségre, hadseregre nincs szükségünk, szimbolikus fegyveres erőre sem.

— Adót kell-e fizetni?

— Nem kell. Egyébként is minimális az adminisztráció, senkit sem kívánunk ezzel terhelni.

— Ez azt jelenti, hogy nincs kormány, parlament és minisztériumok sem működnek?

— Mindent közösen beszélünk meg, s együtt is cselekszünk. Ezért pillanatnyilag ezekre nincs szükség, elegendő az államelnöki intézmény.

— Meg lehet abból élni, hogy ön az állam ideiglenes elnöke?

— Egy szolgáltató vállalatnál dolgozom, de a nevét nem szívesen árulnám el. A két dolognak semmi köze egymáshoz.

— Nem tartják önt bolondosnak?

— Szoktak ilyesmiket mondani.

— És nem veszi zokon?

— Egyáltalán nem. Galileit is őrültnek tartották — mégis mozog a Föld.

(VÚ)

LAPOZGATÓ

HÉÍ

Einstein

hegedűjén

tanult

Kaposvár egyik legnagyobb érdeklődéssel várt vendége volt a közelmúltban Nagy váry József, a texasi egyetem biokémia-professzora, akit híre jóval megelőzött. Az egykori kaposvári gimnazista a múlt év decemberében több ezer dollárt érő mesterhegedűvel ajándékozta meg diákéveinek városát. A mesterhegedűt Kovács Dénes Kossuth-díjas művész szólaltatta meg a versenyen, a csodahegedű készítőjét, a Stradivari-titok kutatóját pedig lapunk munkatársa kérte beszélgetésre.

— Miután Kaposváron leérettségiztem, Svájcba mentem, és ott szereztem organikusvegyész-diplomát — kezdte a bemutatkozást Nagyváry professzor. — Előkelő zürichi családnál laktam, amely előttem Albert Einstein szállásadója volt. A családfő azzal tisztelt meg, hogy ugyanazon a hegedűn tanulhattam, amelyen Einstein is gyakran játszott. Jeles emberekkel ismerkedhettem meg Svájcban, Thomas Mann özvegyénél is szívesen látott vendég voltam, ám engem elsősorban a hegedükészités titka érdekelt.

— Miért nem lett hegedűtanár?

— Sokat gyakoroltam, és akár hegedűművész is lehettem volna, de én inkább a biokémikusi pályát választottam, és Texasba mentem tanítani. A College Stationbe 45 ezer diák jár, és közülük többen is érdeklődnek a hegedűkészítés titka iránt. Évtizedek óta tanulmányozom a Stradivari-hegedűket, és igyekszem hozzájuk hasonlót készíteni. Egy kínai faragó, név szerint Chen mester dolgozik a műhelyemben, és vele együtt készítem a szakmai berkekben "nagyváryus-chen"nek nevezett hangszereket.

— Miben rejlik a Stradivarik titka ?

— A páradús Cremonában alaposan meg kellett áztatni a hangszernek való fát, hogy a lakk a legmélyebb pórusokba hatoljon. A lakkba állítólag gyémántszemcséket is kevertek, ez adta a Stradivarik különösen szépen csengő hangját. A

mesterhegedűk a vitrinekben érnek. A dúsgazdag emberek nem azért vásárolnak Stradivarit, hogy állandóan nyúzzák, hanem hogy jeles alkalmakkor egy-egy híres hegedűművész megszólaltassa a hangszert.

— Ön hány hangszert készített, és ezek hol lelhetők föl?

— Körülbelül hatvan hegedű készült a műhelyemben, és ezek elkerültek a világ különböző részeibe. Az Európai Vonószenekarnál és a Bécsi Vonósnégyesnél is van jó néhány hangszerem. Legutóbb a Budapesti Fesztiválzenekar is bejelentette igényét egy vagy két nagyváryusra.

— Gondolom, nem a saját költségén folytatja hegedűkutatásait.

— Műhelyem eddig 350 ezer dollár állami támogatást kapott hegedűkutatásra, s ennek köszönhetően üzembe tudtunk helyezni egy olyan komputeres faragógépet, amely naponként harminc hegedűdobozt készít el. A világon egyedül nálunk van olyan hangmérő berendezés, amely egyetlen hang megszólaltatásából is kideríti a vizsgált hegedű minőségét és származását.

— Kik jelentkeznek hegedűkészítés szemeszterre Texasban?

— Orvostanhallgatók, joghallgatók és mások körében is népszerű ez a szemeszter, én pedig alig győzök eleget tenni a vendégoktatói meghívásoknak, mert hol Angliában, hol pedig Japánban várnak egy-egy előadás-sorozatra. Persze, miközben a Stradivari-titok megfejtésén munkálkodom, a nagyváryus titkát nem tárom föl hallgatóim előtt.

(m.n.)

11