A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1994-09-30 / 40. szám

HÉTINTERJÚ "Ez a szeretet iskolája" Négyszemközt STUBENDEK ISTVÁN igazgatóval Az új tanévben Komáromban nyitotta meg Kapuit a MARIANUM Ének-Zenei Magyar Tannnyelvü Egyházi Alapiskola, amely új színfolttal gazdagította magyar oktatási intézményeink palettáját. Látoga­tásomkor éppen a szülök szorgos hada takarítot­­ta-csinosította az iskola ódon épületét és környe­zetét, hogy a közelgő tanévnyitón voznó második otthon fogadja az érkező nebulókat. Eközben Stubendek István igazgatóval a Marianumért járt kálváriáról és további terveikről beszélgettem: — Igazgató úr, megkérem önt, hogy először szóljon e kétemeletes épület múltjáról, Illetve tulajdonjogi helyzetéről! — Miközben a Marianum múltja után kutattam, rábukkantam a komáromi római katolikus egyház 1930-ban megjelent "Értesítő" című lapjában egy cikkre, amely számunkra fontos adatokat tartalmaz. Aszerint 1928 őszén — ünnepélyes keretek között — helyezték le az ún. komáromi magyar kissze­­minárium alapkövét. Először ez az épület ötvenhét fiatal — főként a helybeli bencés gimnáziumban tanuló diák — internátusaként szolgált a rendek negyvenes évekbeli betiltásáig. Tehát az egyház tulajdonába tartozott. A magyar tannyelvű iskolák engedélyezése után, azaz az ötvenes évektől kezdve a nyolcvanas évek elejéig az épületben először internátus, majd egy magyar tannyelvű alapiskola működött. Később a járási pionírháznak, azután pedig egy szlovák alapiskola négy osztá­lyának adott otthont. így az államosításkor a Járási Iskolaügyi Hivatal tulajdonába került át. Az 1989-es bársonyos forradolom után az egyház fokozatosan visszaigényelte az egykori vagyonát, és ez az épület is a visszakért ingatlanok között szerepelt. Egyébként már a kezdeti eufórikus hangulatban többedmagammal terveztük egy bencés gimnázi­um létrehozását, de azután beláttuk, hogy nem lehet a tetőtől kezdeni az építkezést. Ezért inkább egy egyházi alapiskola létrehozását kezdtük szor­galmazni... — FÓTHY JÁNOS parlamenti képviselő nyilatko­zata szerint kálváriát kellett járnia, amíg az Oktatásügyi Minisztérium beiktatta e komáromi alapiskolát a hálózatba... Ugyanilyen hosszadal­mas jogi huzavonát igényel(t) az épület vissza­szerzése is? — Igen! Sajnos, még mindig nem értek véget az Iskolaügyi Hivatal és az egyház jogászának csatározásai. Például olyan "apróságokon" folyik a vita, hogy a telekkönyvi kivonatban nem szerepel az "egyházi" jelző, csupán a "katolikus internátus" elnevezés. Ezért további igazolásokat kell felmu­tatnunk a katolikus egyházi tulajdon bizonyítására stb. Persze sok múlna a jóakaraton... azonban optimista vagyok a kilátásainkat illetően. Már tavaly ősztől intézkedünk-szervezkedünk, ám a huzavo­nák a szokásos rugalmatlan ügyintézésnek is köszönhetők. A beiktatási kérvényünk is egy hónapig hevert a minisztériumban, majd Fóthy képviselő úr tett lépéseket az érdekünkben. Ezúton is köszönjük a segítségét! — Tehát végül megkapták a hivatalos engedélyt, és felkészültek a tanévnyitóra. A felújítási munká­latok nyomai még mindig észrevehetők, pedig pár nap múlva teljes "harci díszben" kell várni a kisdiákokat... — Július közepétől különféle javításokat kellett végezni az épületben, azután következett a festetés, ezért van tennivalónk az utolsó napokban is. Szerencsére, a szülők sokat segítenek — takarítanak délutánonként és a hétvégeken. A továbbiakban is célunk a szülőkkel való szoros együttműködés minden téren... — A szemközti kis épület (hajdani napközi otthon) és a tornaterem is önökhöz tartozik? Úgy látom, hogy az egykori nagy udvar és kert egyik felében egy impozáns épület magasodik... — A szemközti épületből már kiköltözött a foglalkoztató alapiskola, ezért valószínűleg az Iskolaügyi Hivatal engedélyezi számunkra a hasz­nálatát. A szomszédos új tornatermet bérelni fogjuk az Iskolaügyi Hivataltól. Az udvar egyik felében egy bankot építettek... a hely csökkenése miatt mondanám, hogy a mi rovásunkra, de a banktól ígéretet kaptunk az anyagi támogatásunkra, így talán jól járunk e szomszédsággal. A tantermek száma egyelőre elegendő, viszont — konyha hiányában — szállítással oldjuk meg az étkeztetést. — Önálló jogi személyként kiktől várnak anyagi támogatást? — Elsősorban az évi állami költségvetésből gazdálkodunk, emellett alapítványoktól, szponzo­roktól is kértünk támogatást. Számítunk az Illyés Alapítvány, a Mécs László Alapítvány, a Máltai Szeretetszolgálat és helyi alapítványok segítségé­re. Ez idáig az Országos Széchényi Könyvtártól kaptunk a diák- és tanári könyvtárunk számára könyveket. Mivel a hivatalos beiktatásunk előtt e tekintetben nem intézkedhettünk, ezért még várjuk a további pozitív válaszokat. Addig nyújtózkodunk, amíg a takarónk ér. Előnyünk, hogy az Iskolaügyi Hivatal nem szól bele a gazdálkodásunkba. Igyekszünk a lehető legésszerűbb módon gazdál­kodni. Szívesen fogadnánk bármiféle támogatást (pl.: anyagiakat, hangszereket, könyveket, evőesz­közöket, bútorokat stb.). Komáromban a Király püspök utca 30. alatt vagy a 0819/4281-es telefonszámon vagyunk elérhetők. — Milyen lesz az 1—8. évfolyamos Marianum szellemisége, tanterve, értékrendje? — Elsősorban fontosnak tartjuk a keresztény értékrend kialakítását, ez a szeretet iskolája lesz, és példaképünk Jézus élete. Ugyanis a Biblia örökérvényű az -izmusok váltakozása idején is! Tehát nem babusgatni akarjuk a gyerekeket, hanem őket szeretve, a lehető legtöbb pozitívumot kihozni belőlük. Az órarendben heti két hittanóra kap helyet, rendszeresen részt veszünk a szent­miséken, az egyházi ünnepeket közösen tartjuk meg. A tanulókat felekezeti hovatartozásukra való tekintet nélkül vesszük fel az intézményünkbe, amely a katolikus plébánia védnöksége alatt fog működni. Azok a szülők is beírathatják hozzánk a gyermekeiket, akik eddig nem részesültek vallásos nevelésben, de a gyermekeiket az eddigitől más szellemben szeretnék oktattatni. Az ének-zenei iskola ötlete tőlem származik, mert nagyon fon­tosnak tartom a zenei, főleg egyházzenei értékek eljuttatását a gyermekekhez. Ezért éneket-zenét a magszokottnál magasabb óraszámban fogunk oktatni, és lehetőségeink szerint minden tanterem­ben szeretnénk elhelyezni egy-egy zongorát vagy orgonát. A Kodály-módszer alkalmazásának eddigi sikerei közismertek, viszont nálunk a zenei oktatás mindmáig háttérbe szorult. Mivel Szlovákiában még nem működik egyházi ének-zenei alapiskola, ezért mi e téren úttörőnek számítunk. Karvezetőként szívügyemnek tartom az énekkarok, zenekarok létét, illetve az istentiszteleteken való szerepelte­tésüket is. Ezáltal is erősödhet az egyház és iskolánk együttműködése. Egyébként az állami iskolák számára előírt tanmenet szerint fogunk oktatni, miközben nagy hangsúlyt helyezünk a nyelvek tanítására is, valamint az első évfolyamban a Tolnai-módszer alkalmazására. — Úgy tudom, hogy pályázatot hirdettek a pedagógusi állások betöltésére. Milyen feltételek alapján történt a kollégák kiválasztása? — A főiskolai végzettség mellett feltételként szabtuk meg az egyházilag rendezett családi életet, illetve plébánosi ajánlás csatolását az önéletrajz­hoz. Tizenkét főállású pedagógussal és néhány óraadó kollégával kezdjük az első tanévünket. Ellátogattunk néhány magyarországi egyházi isko­lába, és állítom, hogy azokban az állami iskoláknál sokkal nyugodtabb légkör, harmónia honolt. Erre törekszünk a mi intézményünkben is. — Az első tanévben milyen a szülők érdeklődése a Marianum iránt? — Az előzetes jelentkezés alapján nyolc-tíz osztály megnyitását tervezzük, mintegy kétszáz tanulóval. Minden évfolyamba elegendő diák érkezett más iskolákból, sőt a negyedik és hetedik osztályból kettőt-kettőt nyithatunk. Persze végleges létszám­ig ról csak a tanévnyitó után számolhatunk be, amikor ti: minden jelentkező a mi diákunkká válik. Ugyanis akadnak próbálkozások a szülők lebeszélésére... v) De értse meg mindenki a lényeget, hogy a miénk < egy újabb magyar alapiskola lesz a már működő Ö három komáromi iskola mellett! £ MISKÓ ILDIKÓ 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom