A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-23 / 39. szám
Múltidéző ség esetében is, melyet a mainzi érsekségnek, és a lengyel térítés esetében is, akiket a magdeburgi érsekségnek rendeltek alá. Passau ambiciózus püspöke, Piligrim pedig még okiratot is hamisított, akárcsak a salzburgi érsek, hogy egyháztartományi jogát a magyar területekre bizonyítsa. Géza kihasználta ezeket az ellentéteket, s így el tudta kerülni a csehek, illetve a lengyelek sorsát. István egyházszervező tevékenysége erre a Géza által megalapozott hagyományra épített. A Sankt Gallen-i kapcsolatra utal, éppen a fejedelmi szállásterületeken vagy azok közelében található több Szentgál nevű település. A mainzi érsekség védőszentje Szent Márton volt (a mainzi érsek egyúttal a császári kápolna papja is volt). Innen a korai Szent Márton-kultusz Magyarországon (bencés apátság Pannonhalmán). A passaui székesegyház védőszentje pedig Szent István volt (Géza a keresztségben szintén az István nevet kapta, akárcsak fia, Vajk). Ezt a korai, bár igen eredményes térítést az István-kori térítés feledtette, mégis ez alapozta meg a feudális államszervezéssel együtt járó egyházszervezést. Géza udvarában püspök is működött, bár maga Géza igazán csak politikai okokból vette fel a keresztséget. Tulajdonképpen az ő idejében inkább a régi lerombolása történt meg, s inkább fia idejében az új fölépítése. Később Szent Adalbert tanítványai (Radla, Anasztáz-Asztrik) próbálták feledtetni a Sankt Gallen-i Brúnó térítésének jelentőségét, s a Gizellával bejött bajor papok, illetve István apostoli munkájának tüntetni föl a magyarok megtérítését. A külpolitikai nyitás megnyilvánult a dinasztikus kapcsolatok építésében is. Egyik lánya a velencei dózse felesége, a másik a lengyel fejedelem felesége lett, míg öccse, Mihály, bolgár hercegnőt vett feleségül. A legnagyobb siker azonban az volt, mikor fiának, Istvánnak a bajor hercegnőt, Gizellát kapta feleségül. Az Árpádok Magyarországa így a rokonság szálaival is kapcsolódott immár Európához. KOVÁCS LÁSZLÓ KÉRDÉS: Ki volt az első jelentős hittérítő Magyarországon? Milyen dinasztikus kapcsolatokat létesített Géza az európai uralkodókkal? nek külső jelei ugyan még nem voltak, de Géza észrevette az ebben a szövetségben rejlő veszélyeket. A Bizánci Császárság felé a friss 970-es hadjárat miatt még nem tudott nyitni, ezért kényszerűen nyugat felé nyitott. Tudomásul vette az Ottó által megszervezett keleti őrgrófságok létét, nem avatkozott be később sem a német belviszályokba (mikor Civakodó Henrik bajor herceg két ízben is föllázadt II. Ottó császár ellen, Géza megmaradt a császár oldalán), sőt a béke érdekében a területfeladástól sem riadt vissza. A magyar nagyfejedelemség a 970-es évekre nagyon nehéz külpolitikai viszonyok közé került. Az utolsó, 970-es, Bizáncba irányuló kalandozó hadjárat kudarca után dél felé is véglegesen bezárult az út. Ekkor került Taksony fia, Géza (akkori kiejtése valószínűleg Gyécsa) Tarhos ágának mellőzésével a nagyfejedelmi trónra. Géza alakját fiáé, Istváné elhomályosította történelmi tudatunkban, s csak a legutóbbi kutatások mutatták ki óriási szerepét mind a magyar államszervezet kiépítésének folyamatában, mind a keresz-Géza fejedelem István születése A nyitás legnyilvánvalóbb jele azonban a keresztény térítés elősegítése volt. 972 húsvétján Ottó császár a németországi Qedlunburgba hívta Európa keresztény fejedelmeit egy találkozóra. Géza maga ugyan nem ment el, de tizenkét magyar főurat küldött, akik többek között hivatalosan is térítőket kértek Magyarország számára. Ottó javaslatára Brúnó, Sankt Gallen-i szerzetes érkezett Magyarországra bajor és karantén papokkal. Ekkor azonban már megindult a német egyháztartományok között a vetélkedés, hogy Magyarországot, a megtérítendő területeket a saját egyháztartományuk alá rendeljék. így történt ez a prágai püspökténység fölvételében, a magyarság Európába való befogadtatásának munkájában. Kiváló érzékkel fölismerte a külpolitikai viszonyok kedvezőtlen alakulását, s ugyancsak kiváló diplomáciai érzékkel a maga, illetve az ország javára tudta fölhasználni még ezeket a kedvezőtlen viszonyokat is. De miben állt ez a kedvezőtlen helyzet? 972-ben létrejött a két szomszédos nagyhatalom, a Német-római Birodalom és a Bizánci Császárság szövetsége, melyet Ottó császárnak és Teofanu bizánci hercegnőnek a pápa által Rómában megkötött házassága jelzett. így az ország tulajdonképpen harapófogóba került. En-1 ÄWfjíjv TTTTi Tt*1 V. IW KSßSyi
