A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1994-09-23 / 39. szám

HEJMAGÁNYOSOK KLUBJA r^5! A rovat postájából Lapunk mai számában olyan levelekből idézünk, amelyekben olvasóink megírják, miért váltak el, és hogyan folyt le a pereskedésük. Sajnos, a családi tragédiák nagyon gyakoriak, mert vannak, akik képtelenek sikeresen helytállni a kritikus helyzetekben és vannak, akiknek a csa­lódások aránytalanul nagy szenvedést okoznak emberi kapcsolataikban, munká­jukban. "Tíz év együtt!" — írja S. Márta. "Hogy lehettem ennyire vak és hülye? Egy ilyen kis kaliberű férfiba beleszeretni!? Még a levest is szürcsöli, kanállal eszi a pörköltet. Pfúj! Minden garast a fogához ver, a gyerekektől a rágógumit is sajnálja. Nekem még egy jobb harisnyanadrágot sem vett a tíz év alatt. Saját magamnak kell megvennem az ajándékot születésnapomra, karácsonyra. Sőt, még a fa alá is én teszem azzal, hogy szeretettel aputól anyunak. Majd megpukka­dok, amikor a szomszédasszony azzal idegesít, hogy az ő Rudikája milyen ajándé­kokkal lepi meg. De a ház az enyém! Igaz, amikor a nagyanyámtól örököltem, romos volt, majd­nem összedőlt. Ő és a barátai hozták rendbe. Falaztak, csempéztek, tapétáztak. De én főztem rájuk. Ez a senkiházi pedig követeli tőlem a házat, hogy az övé. Es azt ki számolja, hogy én mit dolgoztam rá? Ingyen! Mostam a ronda zoknijait, kiszolgáltam. Fizetés nélküli cselédje voltam. Ha délutá­nonként mellékállást vállaltam volna, nem ilyen, háromszor ilyen házam lenne. Az erőmet, a munkámat ki fizeti meg? Legjobb lesz, ha lecserélem a zárat, ide a lábát be nem teheti többé. Vigye a szekrényt, a heverőt, kell a fenének, de a házból nem mozdulok. Most aztán pereskedhetünk. Csak ennyit akartam önökkel közölni, sajnos, ez van!" "Jánossal higgadtan megállapodtunk, kö­zös megegyezéssel elválunk. Aprólékos listát készítettünk mi az övé és mi az enyém. Nem volt sok, így nem volt nehéz elosztani. Én ragaszkodtam a könyvekhez, a sütőhöz, a tűzálló edényekhez. János az állólámpát, a lemezeket és a magnót akarta. Nem volt vita kettőnk között, mert mindketten üres zsebbel jöttünk a házasságba, és amink volt, együtt dolgoztunk meg érte. Az acsarkodás, a vita csak akkor kezdő­dött, amikor a kisfiúnk sorsa került szóba. Hatéves még csak, mondtam, kiskorú, mellettem a helye. János hangja ellenséges­re váltott: Egy fiúnak az apja mellett a helye! — mondta. — Te folyton külföldön vagy, tolmácsolgatsz. Ezt a hivatást is csak azért választottad, hogy csavaroghass, csodálom, hogy még nem csíptél fel magadnak valakit külföldön. Mit gondolsz, hagyom én, hogy hetvenéves anyád rohangáljon a gyerekkel? Nem beszélve arról, hogy iskolába megy. Jó lesz, ha nálam szokja meg a rendet. Férfit akarok a fiamból nevelni! Nem tűröm, hogy elkényeztetett, mézcukor nevelést kap­jon az anyádtól! Különben sincs arra pénzem, hogy tartásdíjat küldözgessek. Te fizess énnekem! Kedves olvasók! Ezután a jelenet után a sírás környékezett. De nem! Ezelőtt az ember előtt, aki ilyen kegyetlen, egy könnyet sem ejtek. Méghogy az én anyám mézcukor nevelést ad az unokájának! Összeszedtem az erőmet és elhatároztam hogy az utolsó erőmig küzdők ez ellen az ember ellen..." A szerk. megj.: Bár a levélírók nem közölték velünk a címüket, mégis szívesen elfogadjuk az olvasók véleményét, és le is közöljük azokat. Társkereső 20 éves, 182 cm magas, barna hajú, zöld szemű fiú vagyok. Megismerkednék 17—20 éves, csinos lánnyal, aki csalódott a szerelem­ben, és aki szeretetre és megértésre vágyik. Minden káros szenvedélytől mentes vagyok. Fényképes levelek előnyben, de minden levélre válaszolok, és a fényképet visszaküldöm. Nem futó kalandot keresek. Jelige: Ketten szép az élet A Hét 94/456 33 éves, becsületes, absztinens, szimpatikus, nőtlen fiatalember, megismerkedne korban hozzáillő, komoly és rendes lánnyal, tartós kapcsolat céljából. Fényképes levelek előny­ben. Minden levélre válaszolok. Válaszokat Kelet- és Közép-Szlovákiából várok, de nem feltétel. Jelige: Csak komolyan A Hét 94/457 35/175, barna hajú, zöld szemű legényember vagyok. Keresem azt a korban hozzám illő, házias, falusi lányt, akivel jóban, rosszban együtt lehetnénk. Válaszokat az Érsekújvári és a Komáromi járásból várok. Jelige: Add a kezed A Hét 94/458 36 éves fiatalember szeretne megismerkedni hozzáillő lánnyal vagy özvegyasszonnyal Ko­máromból vagy környékéről (nem feltétel!), aki szereti a falusi életet, hozzáköltözne, és aki megosztaná vele a maqányt. Jeliqe: Ketten könnyebb A Hét 94/459 42/168/65, középiskolai végzettségű, elvált nő, hű társat keres, Komáromból és környékéről. Jelige: Talán még nem késő A Hét 94/460 39/172/72, sportos külsejű férfi, társaság hiá­nyában, megbízható hölgy ismeretségét keresi. Jelige: Komárom — Pozsony A Hét 94/461 42 éves, 170/67, elvált férfi, szeretne megis­merkedni sportos alakú, szeretetre vágyó és szeretetet adni tudó hölggyel. Jelige: Önzetlenül A Hét 94/462 28 éves, 185 cm magas, barna hajú, kék szemű, gyerekszerető, elvált fiatalember, tár­saság hiányában szeretne megismerkedni el­vált vagy özvegyasszonnyal, esetleg leánya­nyával. Gyermek nem akadály. Leveleket az NZ, KN, LV, GA, DS járásokból várok. Jelige: Piros rózsa A Hét 94/463 38 éves özvegyember, két kisfiával, megértő társat keres, 38 éves korig. A hozzáköltözés jó lenne. Jelige: Egyiknek sikerül... A Hét 94/464 Kedves Magányosok, Társkeresők! Szeretnénk ismételten közölni Önökkel, hogy a rovatunkban a hirdetésekért nem kell fizetni, csupán a válaszlevelekhez kell 3,­­koronás bélyeget csatolni. Több esetben kérnek bennünket, hogy írjuk meg Önöknek a hirdető címét. Sajnos, ezt nem tehetjük, mert a titoktartás kötelez bennünket. Ez év elejétől azoknak az olvasóknak is próbálunk segíteni, akik régen elvesztett rokonukat, barátjukat, ismerősüket keresik. Öröm számunkra, ha általunk új ismeretsé­gek kötődnek, ha a magányosok társra találnak. Várjuk leveleiket, hozzászólásaikat, és köszönjük a bizalmukat, mellyel szerkesztő­ségünket kitüntetik. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom