A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-23 / 39. szám
HÉTMINERVA IV. SELYE JÁNOS NAPOK Gimnáziumi névadó és változatos műsor Hosszasan sorolhatnám azokat a különféle kulturális napokat, rendezvénysorozatokat, amelyeknek több-kevesebb esztendeje Komárom ad otthont, s amelyek által a szervezők e Duna-parti város jeles szülöttei, illetve régi jó hírnevének öregbítői emlékének is méltóképpen adóznak. Ezek közé tartozik az idén augusztus 27—29. között immár negyedízben megrendezett Selye János Napok. A Csemadok Komáromi Alapszervezete változatos műsorral szolgált a VI. Bástyába ellátogató kultúrbarátoknak, akik tartalmas művelődés-szórakozás céljára használták ki e három munkaszüneti napot. A szombati ünnepi megnyitó után — egy irodalmi délután keretén belül — új kötetes szerzőkkel (Dobos Lászlóval, Trugly Sándorral, Mácza Mihállyal és Tarics Péterrel) — Emléktábla-avatás a gimnáziumban ismerkedhettek az érdeklődők. Azután Lukács József kassai régész tartott egy érdekes előadást "Ó-magyar zempléni fejedelmi sír" címmel. Az előre betervezett Borostyán-koncert helyett két jeles vendég — Csoóri Sándor és Dobos László — ismertette a Magyarok Világszövetségén belüli változásokat, majd Petrás Mária (csángó népdalok) és Pálmai Gábor (ének, gitár) fellépése következett. A vasárnapi műsorban délelőtti ökumenikus istentisztelet, Selye János emléktáblájának megkoszorúzása, majd két előadás szerepelt. Dr. Kiss László orvos-történész dr. Arányi Lajosra, az első magyar kórboncnoktanárra emlékezett, Dúcz László vadász-kutató a turulmadárral kapcsolatos érdekfeszítő kutatási eredményeit tárta a nyilvánosság elé, és "A köztünk élő turulmadár" című könyvét dedikálta. Az esti kopjafaállítás (amely tervezettől eltérően ifj. Csoóri Sándor és zenekara nélkül valósult meg...) után a táncolni vágyó fiatalok a Bástya Színház-beli nosztalgiabuliban vigadhattak. A nyárvégi rendezvénysorozat fénypontját jelentette a hétfői névadó ünnepély a magyar gimnáziumban, ahol Selye János, hajdani gimnáziumi diák emléktáblájának felavatása során több ünnepi köszöntő, továbbá zenés-irodalmi összeállítás hangzott el. A különleges jelentőséggel bíró esemény részét képezte egy fogadás és a világ négy égtájáról érkezett öregdiákok találkozója is. A koszorúkkal ékesített háromnyelvű emléktábla alatt dr. IPÓTH BARNABAS gimnáziumi igazgatóval beszélgettem: — Magyarországon — Szlovákiától eltérően — már régi hagyománya van a középiskolai névadóknak. Nálunk mi szükségeltetik ahhoz, hogy egy-egy iskola jogosulttá váljon valamelyik híres személyiség nevének felvételére és használatára? — Az iskolatörvényünk egyik cikkelye lehetővé teszi, hogy az iskolák kérvényezhessék egy-egy jeles egyéniség nevének felvételét. Viszont a következő cikkely kimondja, hogy ezt a kérelmet csak az esetben támogatják a minisztériumban, ha az illető iskola már hosszabb ideje megfelelő eredményeket tud felmutatni. Ezzel a feltétellel nagyon egyetértek, hiszen már Magyarországon is vitatkoznak arról, hogy vajon érdemes-e minden kérelmezőnek engedélyezni a névhasználatot. Hiszen a kellő Emléktábla Selye János komáromi házának falán a koszorúkkal színvonal elérése nélkül az intézmény lejáratja a felvett nevet... Nos, a mi eredményeink önmagukért beszélnek — azokra már bélés külföldön egyaránt felfigyeltek. Sorolhatnám akár a reál, akár a humán tantárgyakból rendezett versenyeken, olimpiákon elért sikereinket, akár a sportteljesítményeinket. Tehát megalapozottnak tartjuk a kérelmünket, és előzetes ígéretet kaptunk, hogy hivatalosan engedélyezik Selye János, a stresszelmélet világhírű megfogalmazója nevének felvételét. A Selye Napok szervezői is arra ösztönöznek bennünket, hogy az ünnepi aktusra e kulturális napok keretén belül kerüljön sor. —A komáromi magyar gimnázium sok-sok híressé vált hajdani diákjával büszkélkedhet. Miért éppen Selyére esett a választásuk? — Valóban számtalan olyan egykori diákkal dicsekedhetünk, aki regionális vagy magyarságszinten közismert, ám a világhírű volt tanítványaink kevesebben vannak. Mégis nehéz volt a választás. Végül is közös tanári—szülői—tanulói döntés született, és a professzor úr Kanadában élő leszármazottai is beleegyeztek a névhasználatba. — Ez idáig szlovákiai magyar középiskola már kérvényezte valamelyik neves egyéniség nevének felvételét? — Tudomásom szerint a pozsonyi gimnázium szeretné felvenni Esterházy János nevét. Nem tudom, hogy már megkapták-e a pozitív választ a minisztériumból. — Megkérem önt, hogy szóljon az emléktábla alkotóiról és a mai ünnepség anyagi feltételeiről! — Az emléktáblát az iskolánkban oktató Szilva József festőművész tervezte, és lánya, Szilva Ilona készítette el a portré-plakettet. A komáromi kőfaragó üzem munkatársai vésték ki a betűket. Az emléktábla és a névadó ünnepély kiadásaihoz magánvállalkozók (megemlítem Ádám György mérnök nevét) és képviselő-testületek (a karvai, vágfüzesi, páti, dunamocsi és ógyallai) is hozzájárultak, akiknek ezúton is köszönetét mondok! — Érkezésemkor többen az épület külső falán keresték az emléktáblát, amit önök belül, az előcsarnokban helyeztek el. Több eddigi vandál eset hallatán nem csodálkoznék, ha erre a döntésükre biztonsági okokból került volna sor... — Elhatározásunkat az a tény befolyásolta, hogy épületünk bejárati megoldása ideiglenes, mivel a régi filagóriaszerű bejáratot szeretnénk felújítani. Ezért egyelőre nem találtunk megfelelő külső helyet a tábla elhelyezésére, így csak a hozzánk betérők tekinthetik meg ezt az alkotást. — A névváltozás mellett milyen további újdonságokra számíthatunk az ön által irányított gimnáziumban? — Az új tanévben is igyekszünk kiváló eredményeket felmutatni minden téren — Selye nevéhez méltó módon dolgozni. Hiszen e humánus, nagy munkabírású, mélyen érző és gondolkodó zseni élete, munkássága példaértékű pedagógusaink és diákjaink számára is. Az eddigi teljesítményünk után nehéz újítani, ám mégis szeretnénk. Például a nyelvek oktatásának az eddiginél is nagyobb figyelmet fogunk szentelni — három amerikai tanárnőt hívtunk intézményünkbe, az angol nyelv elmélyítésére. Emellett intenzív nyelvtanfolyamokat is szervezünk, hogy diákjaink — a kor követelményei szerint — e téren is megállják a helyüket a felsőoktatási intézményekben. Na és szabadidőnkben természetesen be fogunk kapcsolódni a jubileumi Selye János Napok szervezésébe is... — További sikeres tevékenységet kívánok! MISKÓ ILDIKÓ Fotó: a szerző 20
