A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-23 / 39. szám
OTT JÁRTUNK HA EZT PALFFY JANOS LATNA ■ II 'mg-' A bajmóci várkastély A Baník Szálloda Nem a boszorkányok világtalálkozójára, hanem csak néhány nappal később, gyógykezelésre utaztam Bajmócra. Már többször jártam itt, de akkor még aktív tanárként mutattam be diákjaimnak Közép-Európa egyik legszebb várkastélyát. A faluba kanyarodó privigyei autóbuszból hirtelen elém villant a régen látott mesebeli építmény sziluettje, amely a Franciaországban bebarangolt királyi kastélyokra emlékeztetett. Az igéző kép lassan eltűnt, s a még mindig régi nevét viselő Mier Gyógyszállóban kellett igazolnom, hogy betegsegélyzős páciens vagyok. Az előző évek gyakorlatát akartam érvényesíteni, amikor az irodában rákérdeztem az egyágyas szobákra. Az ideges hivatalnoknő — a legnagyobb meglepetésemre — nem az elébe helyezett boríték után nyúlt, hanem megkérdezte, hajlandó vagyok-e a kötelező hozzáfizetésen kívül még 315 koronát fizetni az óhajtott egyedüllétért? Igen, szóltam zavartan... Valamivel ugyan drágább, de egyszerűbben elintézhető mint korábban. Az ember mindig tanul valamit... Az előkelőbb Baník Szállodában biztosan többe került volna. Másnap már megállapítottam, hogy az orvosok és az ápolók is más — nekem kellemes — munkarend szerint dolgoznak. A betegek főleg a hidroterápia terén sok mindent szabadabban végezhetnek. Ebben a nagyon régi fürdőben főleg a reumatikus és idegrendszeri eredetű betegségeket gyógyítják jó eredménnyel. Jövőre állítólag privatizálják az egész gyógyfürdőt, amelyet értesüléseim szerint a helyi orvosokból alakuló részvénytársaság vesz meg. Az itteni könyvtárban viszonylag sok könyvet találtam, de a polcokon az idegen nyelvű irodalom alig volt képviselve. A könyvtárost helyettesítő nyugdíjas tanárnő elmondta, hogy a könyvtárból bizony nem csupán a marxistaleninista irodalmat, hanem sok más, főleg nem szlovák nyelvű könyvet is kiselejteztek. Pótlásukra alig lehet gondolni, mert nemcsak a napi sajtóra, folyóiratokra, hanem a legszükségesebb könyvújdonságok megvásárlására is alig van pénzük. Az élet a fürdőkben megváltozott. Az étkeztetés szegényesebb lett, ám a legnagyobb változás a gyógykezelés terén érezhető. A takarékoskodás úgyszólván mindenre rányomja bélyegét. A mindig kötelező vérvizsga is elmaradt, nem mondták, hogy miért. Talán nagyon drága az injekciós tű? Aki nem hozott magával elegendő gyógyszert, itt aligha juthatott hozzá. A procedúrákat a beteg kérésére is készségesen kicserélték az orvosok. A legjobban a vizet erős nyomással sugárzó medencéket szerettem. Itt a magam "rendelése" szerint masszírozhattam fájó testrészeimet. A hat forrásból nyert vizet tartottam a leghatásosabb gyógyszernek. A fürdők adminisztratív központját a régi kolostor épületében helyezték el, amelynek egykori celláiban voltak a rendelők is. Ezt a középkori épületet övezték azok a szálláshelyek, amelyeket még az első Csehszlovák Köztársaság felbomlása előtt Tomáš Bafa építtetett az üdülésre, gyógyulásra küldött alkalmazottai számára. A szegény cipészből lett milliomos nem csupán a fürdőt, hanem a várkastélyt is megvásárolta gróf Pálffy János tékozló örököseitől. Nem sokáig mondhatta azonban ezt a hatalmas értéket a magáénak, mert 1939-ben a köztársaság felbomlott, és a Bafa-vagyont 1948 után államosították. A várkastély és környéke újabban egyre inkább a Pálffyak nevével kötődik össze. Ez javarészt a növekvő idegenforgalomnak köszönhető. A vár körül, a strandfürdőhöz és az állatkerthez vezető térségbe úgyszólván mindent árusítottak. A portékájukat kínálókat is túlharsogták a középkori öltözetbe bújt "várbeliek", akik a várudvaron rendezett viadalokra invitálták a nagyérdemű közönséget. A viadalok helyett azt a 600 éves, vaspántokkal védett hársfát néztem meg, amely egyre rosszabb állapotban van. Állítólag Mátyás király tartott tanácskozást lombsátra alatt. Egy népes szlovák csoporttal mentem be a várkastélyba, de a kimenetel előtt átcsapódtam egy cseh csoporthoz. így tovább hallgatózhattam, nézelődhettem a felújított termekben. Sok mindent tudtam erről a helyről, de újabb dolgokat is hallottam és láttam. Bajmóc környékét már a kőkorszakban is lakták. Erről tanúskodik a Prépost-barlang és az épület alatti barlangrendszer. A vár története a Nagymorva Birodalom időszakába nyúlik vissza. A honfoglaló magyarok fokozatosan vették birtokba ennek a lenyűgöző tájnak a területeit. A magyar királyok, később a magyar királyokká választott Habsburgok bőkezűen jutalmazták hű alattva-A paleolitkori Prépost-barlang bejárata lóikat. így kapott 1599-ben, a tizenöt éves háború legnagyobb magyar hadvezére, Pálffy Miklós Győr visszafoglalásáért grófi címet. A törökök közelsége miatt a várat megerősítette. Az ellenség soha nem jutott be Bajmóc várának falai mögé. Az építmény a mai formáját a századforduló idején nyerte el. Pálffy János gróf volt a nagy építkező, aki birtokainak csaknem teljes jövedelmét a várkastély átépítésére fordította. Az épületkolosszus számos stílusjegyet visel magán. Leginkább a Loire völgyében épült romantikus várkastélyokra emlékeztet. A mai formáját 1909-ben kapta. A különcködő Pálffy János ugyanis fiatal korában beleszeretett egy francia főúri hölgybe, akinek a bajmóci mesevárral szerette volna megnyerni szívét. A hölgy azonban nem János grófot választotta, aki fájdalma jeléül egy aranyozott töviskoronát helyeztetett a vár legmagasabb tornyára, és agglegény maradt haláláig. A boszorkányok világkongresszusára a termeket a Pálffyakat és a személyzetet is felidéző, kísértetszerű viaszfigurákkal népesítették be. A vár alatti barlangban pedig szörnyfigurákat helyeztek el. A legtöbben azonban Pálffy János szarkofágja körül tolongtak, amelynek felső, bal oldali részéből — eddig ismeretien eredetű — sűrű, fekete folyadék szivárog. Ide este fáklyákkal vonulnak le a — felemelt díjat megfizető — látogatók. Az idegenvezető szerint szeptemberben nyitják ki a szarkofágot. Csak azt nem tudják, hogy miképpen. A várkastélynak kísértete is van már, aki éjféltájban sikolyokkal rémítgeti az embereket. Két őrrel magam is beszéltem, akik erősen állították, hogy ők nemegyszer látták is a női kísértetet. De hát milyen az a várkastély, amelynek nincsen egy attraktív kísérlete?! Az épületet állandóan renoválják. A körülállványozott, rejtélyes szarkofág szeptemberi felnyitására a tudományos világ számos képviselőjén kívül sok hazai és külföldi vendéget is várnak. Bajmóc nyáron egy felbolydult méhkashoz hasonlít. Emberáradat nyüzsög a vásárosok bódéi körül, a strandon, az egykori várkertből létesített állat- és botanikus kertben és a várkastélyban. Ha ezt János gróf látná... PÁRKÁNY ANTAL 13
