A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-23 / 39. szám
FIGYELŐ HÉT 31 éves, pedagógus, MKDM 40. Csutor Mária, 52 éves, óvónő, Együttélés 41. Csizmadia Béla, 58 éves, pedagógus, független 42. Maksi Barnabás, 35 éves, építészmérnök, MKDM 43. Balázs Éva, 45 éves, pedagógus, Együttélés 44. Sándor István, 42 éves, építésztechnikus, MKDM 45. Zagyi Jenő, 35 éves, építészmérnök, Együttélés 46. Lupták Éva, 36 éves, vegyészmérnök, MKDM 47. Suhányi Sándor, 51 éves, orvos, Együttélés 48. Cseri György, 47 éves, orvos, Együttélés 49. Palik László, 43 éves, polgármester, Együttélés 50. Sarankó Drahomíra, 34 éves, orvos, Együttélés KELET-SZLOVÁKIAI VÁLASZTÓKERÜLET 1. Ferkó Barnabás, 38 éves, orvos, MKDM 2. Pásztor István, 37 éves, polgármester, Együttélés 3. Hornyák János, 33 éves, képviselő, MKDM 4. Fuksz Sándor, 41 éves, villamosmérnök, Együttélés 5. Barta Pál, 31 éves, képviselő, MKDM 6. Köteles László, 37 éves, képviselő, Együttélés 7. Pirovits László, 44 éves, ügyvéd, MPP 8. Csatlós István, 52 éves, technikus, MKDM 9. Álbert Sándor, 51 éves, gépészmérnök, Együttélés 10. Krivánsky Miklós, 44 éves, régész, MKDM 11. Balassa Zoltán, 45 éves, szerkesztő, Együttélés 12. Gálán Géza, 52 éves, előadóművész, MKDM 13. Gillányi István, 37 éves, pedagógus, Együttélés 14. Lizák Péter, 54 éves, vállalkozó, MKDM 15. Máriássy Péter, 45 éves, földmérő, MPP 16. Czap Mária, 48 éves, jogász, Együttélés 17. Havasi Péter, 44 éves, népművelő. MKDM 18. Bubenko György, 46 éves, vállalkozó, Együttélés 19. Hajdúk György, 49 éves, pedagógus, MKDM 20. Jakus Péter, 38 éves, polgármester, Együttélés 21. Tarnóczy István, 64 éves, nyugdíjas, MKDM 22. Görgey Árpád, 41 éves, elektrotechnikus, Együttélés 23. Reiter Géza, 51 éves, gimnáziumigazgató, MPP 24. Paholics Gábor, 38 éves, vállalkozó, MKDM 25. Gabri Rudolf, 33 éves, szerkesztő, Együttélés 26. Horváth Dénes, 37 éves, vállalkozó, MPP 27. Iván László, 41 éves, pedagógus, Együttélés 28. Munyik István, 37 éves, technikus, MKDM 29. Katrenics Károly, 49 éves, technikus, Együttélés 30. Blénessy István, 45 éves, vasúti alkalmazott, MKDM 31. Papp Anna, 47 éves, polgármester, Együttélés 32. Szabó Béla, 73 éves, nyugdíjas, MPP 33. Orosz Erik, 53 éves, orvos, MKDM 34. Molnár Károly, 34 éves, technikus, Együttélés 35. Gálya István, 33 éves, technikus, MKDM 36. Szakszón Géza, 52 éves, polgármester, Együttélés 37. Simko László, 55 éves, sofőr, MKDM 38. Kajla János, 42 éves, vállalkozó, Együttélés 39. Magyar Ferenc, 66 éves, villamosmérnök, független 40. Demko András, 36 éves, tervező, Együttélés 41. Bártfai Lenke, 57 éves, nyugdíjas vegyészmérnök, MKDM 42. Kukoricás Róbert, 28 éves, technikus, MKDM 43. Erdélyi Gábor, 53 éves, vállalkozó. Együttélés JOGÁLLAM és DEMOKRÁCIA A közelgő parlamenti választások végeredménye minden bizonnyal alapvető módon fogja meghatározni Szlovákia további fejlődését. Európa legtöbb országától eltérően ugyanis ebben a miniállamban a demokrácia és a jogállam egyelőre ingatag talajon áll, a választók kegyeit kereső egyik-mások politikai párt vezetői és képviselői még nem tudtak megszabadulni azoktól a bolsevik reflexektől, amelyekre a kommunista diktatúra negyven esztendeje során tettek szert. Ha alaposabban szemügyre vesszük például a DSZM politizálási stílusát, akkor megdöbbenve tapasztaljuk, hogy mekkora veszélyt jelent a parlamenti demokráciára és általában a törvényességre, a jogállam alappilléreire. A párt elnöke nem is titkolja, hogy a teljes hatalomra tör, koalícióba nem kíván lépni semelyik másik párttal, s a tereken ordibáló lelkes híveinek minden alkalommal azt is megígéri, hogy körmére néz azoknak, akik ártottak Szlovákiának, kezdve a köztársasági elnöktől egészen a legutolsó állami tisztviselőig. Az elmúlt fél esztendő parlamenti tapasztalatai jól rávilágítottak a destruktív ellenzéki politizálás minden ármányságára és veszélyére. A parlament munkája gyakran teljesen megbénult, s ha olykor működött is, a törvényalkotás nagyon csikorogva és értelmetlen bakugrásokra kényszerülve haladt előre. Egy évtizedek óta stabilan funkcionáló demokráciában természetesen még ezt is el lehetne viselni, de ne feledjük: Szlovákiában — s különösen sok ember lelkében — még nem ment végbe a valódi rendszerváltás, s mindezt csak bonyolítja a gazdaság nehéz, olykor már-már reménytelennek tűnő helyzete. Nagyon veszélyes dolognak tartom azt is, hogy a szavak és a tettek nem fedik egymást, sokan — még a legfelső szinteken is — megszegik a törvényt, kijátsszák az előírásokat, s még a nyilvánvaló csalásoktól sem riadnak vissza. A DSZM vezére demagóg módon azt ígéri, hogy az ö hatalomra kerülésével mindennek egyszer s mindenkorra vége lesz, csak azt felejti el hozzátenni, hogy az egész az ö kormányzása idején kezdődött, sőt erre építette politizálását. Sokan éppen ezt sírják vissza, hiszen ahhoz, hogy valaki zsíros álláshoz, jól megfizetett hivatalhoz jusson, esetleg potom pénzért egy nyereséggel kecsegtető vállalat tulajdonosa legyen, nem kellett egyéb, mint a vezér iránti rendíthetetlen hűség kinyilvánítása. S mennyivel egyszerűbb ez, mint kitartó munkával bizonyítani a rátermettséget, a szakértelmet. 1989 novembere után sokan képzelték úgy ebben a kis hazában, hogy van tehetségük a politikához, s rendelkeznek hozzá elegendő tudással is. Az idő múlásával azonban kiderült, hogy az állam ügyeinek irányítása azért mégsem olyan egyszerű feladat. A korábban felhalmozott tapasztalatokra nemigen lehetett támaszkodni, elvégre azok egy meghaladott és ezért csúfosan megbukott rendszer attribútumai voltak, s éppen emiatt kelleti őket elvetni. Lényegesen át kellett alakítani a törvények és a jogi normák szellemét is, s ahogy azt megtapasztalhattuk, ez ment a legnehezebben, itt mutatkoztak meg a szlovák politikai közgondolkodás értékzavarai és sok évtizedes fáziskésése. A szlovákiai politikai élet másik jelentős pártja, a mentalitásában a DSZM-hez közel álló, de sokkal dörzsöltebben politizáló DBP egyre nyíltabban vállalja elődje, az SZLKP szociális demagógiáját és gazdasági modelljét. Peter Weiss pártelnök felismerte, hogy a szlovákiai polgárok többsége nehezen képes elviselni a rendszerváltással járó nehézségeket, s szívesen elhiszi a kényelmesebb útról szóló hamis tirádákat. A magyarországi választópolgárok is megtapasztalhatták már, hogy a hangzatos választási ígéretekből mára alig maradt valami, s a nadrágszljat ugyanúgy szorosra fog kelleni húzni, ráadásul még az igazi átalakulás is késni fog, hiszen most egy ideig ismét a különböző kísérletezések lesznek napirenden. A DBP elképzelései a demokráciáról és a jogállamiságról nagyon homályosak, s a párton belül vannak olyan erők — pl. a Fogáé képviselő vezette szárny —, amelyek nem zárkóznának el a DSZM-mel való parlamenti együttműködéstől sem, akár a jelenlegi pártelnök megbuktatása árán is. Azok a magyarok, akik e párt tagjai, bizony csak statiszta szerepre vannak kárhoztatva, hiszen a DBP politizálását nem képesek befolyásolni. A párt agyondicsért nemzetiségi politikája azon a feltételezésen alapul, hogy a nemzetiségek jogai nem sérthetik a többségi nemzet érdekeit. De vajon mi nem sérti itt a szlovákok érdekeit, ha magyar? Még a falu szélén felállított magyar nyelvű helységnévtábla is, ha úgy vélik egyesek. Ami pedig a párt gazdaságpolitikáját illeti, ideje lenne már végre tudatosítani, hogy az a nagy gazdasági világrendszer, amely a kommunista diktatúrákat egybe tartotta, néhány esztendeje végleg összeomlott, s a szocialista délibábokat már nem lesz aki külföldről finanszírozza. A kisebbségek jogainak tiszteletben tartása csakis a demokrácia és a jogállamiság keretei között valósítható meg, de még ezek a keretek sem biztosítják ezt automatikusan. A hatalom ellenőrzése még az évtizedes demokratikus hagyományokkal rendelkező nyugat-európai országokban sem egyszeri! feladat, de a központosító törekvéseket a kisebb területi egységek és régiók viszonylagos önállósága mégis ellensúlyozza valamiképpen. Szlovákiában az államigazgatás minden szintjén, s az ország minden járásában az a párt kívánja a hatalmat gyakorolni, amely a parlamenti választások győztese, függetlenül attól, hogy az adott térségben milyen a támogatottsága. Ezt különösen Dél-Szlovákiában nehéz megemészteni, hiszen az ott élőkre olyan embereket kényszerítenek, akik politizálásával a nagy többség nem érthet egyet. Ezért is nagy a tétje a közelgő választásoknak. Minden magyarnak tudatosítania kell, hogy valós érdekeit csakis a négyes sorszámmal induló magyar koalíció képviseli, ezért szavazatával ezt a tömörülést kell támogatnia. LACZA TIHAMÉR 3
