A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1994-07-08 / 28. szám

OTTJÁRTUNK Negyvenéves a Kereskedelmi Akadémia Rimaszombatban a nagy múltú "Egyesült Protestáns Gimnázium" mellett negyven esztendővel ezelőtt megnyitotta kapuit a Kereskedelmi Akadémia, amelynek múltja, jelene és jövője is van. Az oktatás egyik fő erénye a kölcsönösség, amely azon alapul, hogy szoros kapcsolatot tartanak más intézményekkel is. Jelentős küldetése az akadémiának, hogy a magyar szülők gyermekei anyanyelvükön tanulhatnak és sajátíthatják el azokat a tudományokat, amelyeket a kereskedelmi, közgazdasági szakmában érvényesíteni tudnak... Az iskola múltját firtatva Csank Lajos mérnök, igazgatóhelyettes elmondta, hogy a szülök (Matyinkó Lászlómé, Valló Károly, Kerekes László és mások) kezdeményezé­sére jött létre az iskola. A magyar tanítási nyelvű "gazdasági iskola" megszervezésével és a felvételi vizsgák lebonyolításával Cson­tos Árpádot, a nyolcéves magyar iskola igazgatóját bízták meg. így az ottani iskola tantermeiben nyílt meg az akadémia, termé­szetesen szlovák osztályt is nyitottak. Az iskola 1954- szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit, az első tanárai Bachňák Ľudovít mérnök, dr. Danis Tamás és Danis Tamásné voltak, az utóbbi az igazgatói teendőket is vállalta. Rövidesen azonban a besztercebá­nyai Michal HrnčárX bízták meg az igazga­tással. Az új igazgató közbenjárásával az iskola a volt városi fiúiskola épületébe költözött, 1956-tól már 4 osztályban folyt a tanítás, és megnyitotta kapuit a dolgozók részére is, esti iskola formájában. Idővel az iskola kinőtte önmagát, és valljuk be, már nem felelt meg a kor követelményeinek. Tudomásul vették ezt a felsőbb szervek is, így 1971-ben az építkezési telkek rendezé­sével megkezdődtek a bontási, majd az építkezési munkálatok. Az építkezés gyors ütemben folyt, 1975 szeptemberétől már új iskolaépületben kezdődhetett a tanítás. Csank Lajos elmondta, hogy szorosan kötődik a vidékhez, Gesztetén született, közgazdasági egyetemet végzett, de hívták, és így áttért a pedagógiai pályára, amit megszeretett. — Hány tanulója, osztálya van ma az iskolának? — Jelenleg 16 osztályunk van, nyolc magyar és nyolc szlovák, a diákok száma 514, abból 251 a magyar nemzetiségű, ezenkívül 36 magyar szlovák osztályokban tanul. A magyar tanerők száma 14, de vannak, akik mindkét tagozaton oktatnak, összesen 37 pedagógus végzi az oktató-nevelő munkát. Nagyon örülünk annak is, hogy első taná­raink, például Danis tanár úr is vállal még órákat — nagyon szeretik a diákok. — Milyen a magyarok és a szlovákok közti viszony az iskolában? — Nincsenek nemzetiségi problémáink, kisebb-nagyobb súrlódások ugyan előfordul­tak, de igyekeztünk "távoltartani" a kedve­zőtlen politikai légkört az iskolánktól, aminek alappillére talán a jó légkör a tantestületben. Egyetlen példát mondok: soha nem történt meg, hogy mondjuk magyar vagy szlovák feliratot, hirdetményt letéptek volna. Tehát tiszteletben tartják egymás anyanyelvét. — Honnan verbuválódnak a diákok? — A múlt rendszerben meghatározták, hogy csak Rimaszombatból, esetleg a Losonci járásból vehetünk fel tanulókat. Később ez megváltozott, jöttek Szepsiből, Kassáról és Léváról is tanulók, tehát majdnem az egész országból. Ám mostan­ság a bentlakás és az utaztatás is gondot okoz a szülőknek. Mindenki úgy gondolkodik, hogy a lakhelyéhez legközelebbi iskolában helyezi el gyermekét. — Mi a helyzet a végzett tanulók elhelyezkedésével? — Eddig még különösebb gondjaik nem voltak, a lehetőségekhez mérten mindenki el tudott helyezkedni. Manapság már abban a szakmában kell vállalni a munkát, amely­ben lehetőség akad. Az iskolában megkap­ták az alapokat, tehát nem okozhat gondot az esetleges átképzés sem. Nem biztos, hogy mindenkit kényelmes iroda vár, van, akit magánvállalkozó alkalmaz, és egyszerre több feladattal is megbíz. — Milyen a nyelvoktatás színvonala? — Heti 4—4 órában oktatjuk a német és az angol nyelvet, az egyik kötelező, de természetesen a diák két nyelvet is tanulhat egyszerre. Az orosz nyelv nem kötelező, de van egy csoport, a szlovák harmadikosok, ők az oroszt is tanulják. Csank Lajos mérnök — Hányán érettségiztek az idén? — Szép számban, százöten álltak a bizottság elé, két magyar és egy szlovák végzős osztályunk volt. A főiskolákra jelent­kezők száma arányban van az előző évekével. Elmondanám, hogy a nálunk végzett, majd főiskolára került Bosnyák Béla mérnök, ma bankigazgató Rimaszombatban, Kocsis László pedig Kambodzsában volt nagykövet. — Csank Lajos mérnök úr közismerten diákpárti. Mi a véleménye a mai fiatalokról? — A mai fiatalok életkörülményei jók, de előfordul, hogy a nagy kényelem adta lehetőségek közepette megfeledkeznek kö­telességeikről. Egyesek nagyon megtanulták a demokráciára való hivatkozást, és csak a jogaikat helyezik előnybe. Szerintem keresik helyüket és szerepüket a társadalomban. Talán egy jó, életképes ifjúsági szervezet hiányzik, amely politikai szerephez és elis­meréshez is juttathatná a fiatalokat. Pedig van rá igény. A mi iskolánkban is működ­hetne egy jó ifjúsági szervezet, amely összetartaná, ösztönözné és képviselné a fiatalokat az élet minden területén. — Ön mérnök és közgazdász, nem bánta meg, hogy a bankszakma helyett a peda­gógiai pályát, az oktatást választotta? — A járási pénzügyi osztályról kerültem a Kereskedelmi Akadémiára, de már előtte is tanítottam pár órát az esti tagozaton, mert nem volt elég tanerő. Megszerettem a tanítást, hivatásommá vált, még soha nem töprengtem azon, hogy változtassak. — Végül megkérdezném, hányán jelent­keztek az idén a 40. évfordulóját ünneplő Kereskedelmi Akadémiára ? — Nyolcvannégy jelentkezőnk volt a magyar osztályba, de sajnos csak 60 tanuló teljesítette a felvételi követelményeket, ezért meghirdetjük a pótfelvételiket. Bentlakást is tudunk biztosítani, bőven van hely a diákott­honunkban. A jubiláló iskolában korszerű oktatás folyik, az iskola része a modern tornaterem, úszómedencével. Olyan diákokat nevelnek, akik megállják helyüket az életben, csak legyen rá mód és jó munkahely. Motesiky Árpád A HÉT 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom