A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-26 / 35. szám
Múltidéző A honfoglalás és Európa A honfoglalás a magyarság történelmének egyik legjelentősebb eseménye volt. Az új haza keretet adott annak a folyamatnak, mely az államalapításhoz vezetett. De mit jelentett a honfoglaló magyarság letelepedése Európa, az akkor élt európai népek számára. A fejedelmek korának (a honfoglalástól a királyság megszületéséig) egyik legfontosabb feladata volt a honfoglalás, egy új nép megjelenése tényének külpolitikai elfogadtatása az akkori Európával. De milyen is volt az akkori Európa? Terítsük magunk elé a X. századi Európa térképét, és nézzük meg, milyen államok szomszédságába került a magyarság! Az európai népek és államok fejlődésében némi különbség mutatkozott attól függően, hogy területük valaha része volt-e a Római Birodalomnak. A volt birodalmi területeken ugyanis a feudális rend már kialakult és megszilárdult, a kereszténység pedig elterjedt, a kultúra legfőbb hordozójává vált. Biborbanszületett Konstantin képe a magyar szent koronán A Kárpát-medencétől délre a Kelet-római Birodalomból kinövő Bizánci Császárság épp a X. században kapott új erőre Bölcs Leó és Bíborbanszületett Konstantin uralkodása idején. Bizánc a magyarsággal már a honfoglalás előtt kapcsolatba került, s ez a kapcsolat a honfoglalás után mint szomszéd állammal még élénkebb lett. Bizánc állandó harcban állt a bolgárokkal, ezért időnként a magyar fejedelemséggel lépett szövetségre. Innen jöttek az első térítők a Kárpát-medencei magyarsághoz, s több hadjáratot vezettek a magyarok Bizánc ellen. A bizánci császár a békét rendszeres adóval váltotta meg. A Bizánci Császárságtól északra az onogur-bolgárok hoztak létre államot, majd folyamatosan beolvadtak a szláv népességbe. A 9. század végén Borisz cár irányításával fölvették a kereszténységet. Simeon (893-927) idején kerültek a honfoglaló magyarokkal kapcsolatba. A bolgár állam peremvidékeit, a Dél-Alföldet és Erdély déli részét Árpád szállta meg, s a terület a magyar fejedelemség része lett. A skandináv vagy ahogy Kelet-Európában hívták őket, a varég rúszok egyesítették a keleti szláv törzseket, és létrehozták a kijevi orosz fejedelemséget. A Kijevi Ruszszal a magyarok mára honfoglalás előtt kapcsolatba kerültek. A honfoglalás után közvetlenül ezek a kapcsolatok gyengültek, de a Kijevi Rusznak a Bizánci Birodalomhoz fűződő kapcsolata a kelet-európai térséget jelentősen befolyásolta, magyar szempontból különösen az, hogy a kijevi állam lekötötte a besenyők erejét hosszabb időre. Kelet-Európa népei közül a besenyő népesség volt a honfoglalást követően is a magyarság fő ellensége, hisz Etelköz elfoglalása után a besenyők célja is a Kárpát-medence volt. A fejedelmek a keleti határokat megerősítették, sikeresen verték vissza később is a besenyő betöréseket, sőt Taksony a béke érdekében dinasztikus kapcsolatokat is létesített, besenyő hercegnőt vett feleségül, kivel jelentős besenyő népesség költözött a Kárpát-medencébe, s jelentősen megerősödött a fejedelem katonai kísérete, mely az államalapítás folyamatában döntő szerepet játszott. Nyugaton a Keleti-frank Birodalom területén ekkor volt alakulóban a Szászföldből, Türingiából, Svábországból, Frankóniából, Bajorországból, Lotaringiából és Burgundiából az egységes német nép, az egységes német királyság. A honfoglalás után több jelentős hadjárattal biztosította a magyar fejedelemség nyugati határait, mely egy ideig arra szolgált, hogy az ellenfél megtörjön és évi adót fizessen. Rendszeres évi adót fizetett pl. az itáliai király 904- től 950-ig, mégpedig 10 véka ezüstpénzt (kb. 30 kg arany). De adót fizetett Madarász Henrik német király 924-től 933-ig, sőt a bizánci császár is a béke megváltása ürügyén. A 924-től 933-ig terjedő időszak volt a magyar fejedelemség anyagilag legvirágzóbb korszaka; Magyarországtól nyugatra, Lombardiától fel az Északi-tengerig egy 500 km széles szövetséges övezet húzódott, melynek országai évi adóval váltották meg a békét. A kalandozó hadjáratok jelentősen befolyásolták az európai fejlődést, hisz elsősorban német területen a feudális széttagoltságot szüntették meg azáltal, hogy a német fejedelmeket a szász dinasztia vezetésével összefogásra késztették, s így előidézték a Német-római Császárság létrejöttét., Magyaror-. szágon pedig közvetve a fejedelmi hatalom megerősödését segítették elő, mely az állam kialakításához vezetett. KOVÁCS LÁSZLÓ KÉRDÉS: Mi volt a kalandozó hadjáratok célja?
