A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-19 / 34. szám
A szorgalom A szorgalom, a szorgalmatosság alatt emberi léptékkel mást és mást értünk, mert ugye az emberi "hangyaszorgalomnak" is van határa, tűrőképessége, de lehet áldásos eredménye is. Az állatvilágban például a madaraknál a szorgalmi rendszer másként működik. Mondhatnám jobban, mint az embereknél, pedig ott a jutalmazási módszereket és feltételeket sem vezették be. Az idén nyáron két alkalommal is meggyőződhettem a madarak szívós és kitartó munkájáról... Július elején egy vasárnap reggel üldögéltünk barátom takaros hajiokának verendáján, a szőlőhegyen. Miközben barátom a reggeli fekete, vagy talán a csillogó rizling felszolgálásáért vonult vissza, észrevettem egy csodálatos, kis feketeruhás madarat, amelynek farktollai vörösek voltak, amint szájában egy jókora hernyóval megtelepedett a verenda mellett álló meggyfa ágán. Érkezését bizony a fiókák észrevették, hangosan könyörögtek az élelemért, ám a fekete ruhás rozsdafarkú óvatosan várt, de nem úgy a szürkébb ruhába öltöztetett tojó, ő anyai ösztönökkel megáldva, csak annyit tett, hogy szemével engemet figyelve a fészek széléből a megszerzett táplálékot odaadta a legéhesebb és legjobban követelődző fiókájának. Példáján a hím is felbuzdult és látván, hogy bennem rossz szándék nem lakozik, ő is cselekedett. Azután az a példátlan szorgalmas röpködés így ment egész délelőtt és biztosan az egész napon át, de legalább addig a két—három óráig "igen", amíg a verendán üldögéltünk. Szerettem volna a kormos színű, bátor rozsdásfarkút, amelyet reszelős hangjáról is könnyen felismer az ember és a még bátrabb tojóját megörökítem; így a következő héten fotómasinával felszerelve megjelentem barátomnál. Ám János barátom széttárt karokkal jelezte, hogy lekéstem, mert a fiókák kirepültek és azóta az "öregek" nem mutatkoznak, talán "nyaralni" mentek... A másik történetem szintén július elejéről való és a fehér hasú és torkú molnárfecskékkel kapcsolatos. A molnárfecske lisztes, mint a molnár, tartja a szólásmondás és nagyon szeret csoportokban fészket rakni, azaz egymás mellé ragasztják az apró sárgombócokból készült fészküket. Nos, történt, hogy a tavaszon ablaktisztítás közben, illetve, amikor a lakótelepi panelházunk ablakát kinyitottam, leszakadt a fecskefészek, és mivel darabokra tört, visszaragasztani vagy valamilyen módon visszahelyezni nem lehetett. Azonban az "alapok", a fészek falhoz ragasztott része ott maradt. Erre kezdték építeni fészküket az új, vagy talán a régi, megkárosult "bérlőink". A történetnek azonban még nincs vége, mivel kíváncsi voltam rá, hogy az idei vértforraló, kemény nyári szárazságban honnan szerzik majd a sárgombócokat, bizony a Zsitva folyó a legalkalmasabb lelőhely eléggé messze van. Ékkor történt a meglepetés, a fecskefészek rohamosan kezdett növekedni, de kiderült, hogy nemcsak a fecskepár építi, hanem "kalákában" más fecskék is segítenek nekik. Legalább tíz fecske hordta kora hajnaltól a sárgombócokat, fűszálakat a fecskefészek építési "technológiájának" megfelelően. Bizony ezt a jelenséget még soha nem tapasztalhattam, hogy egyetlen fecskefészken több fecske is dolgozott volna. Elnézést tapasztalatlanságomért fecskék és emberek. MOTESÍKY ÁRPÁI) KŐKORSZAKBELI IDILL A kökorszakbeli jelenet valódi rejtvénykép, hiszen sok minden figyelhető meg rajta. Először is: hol bújik meg a rajzon a kép tetején található, megdöntött kis képkivágás? A két ősgyíkon, a két mamuton, a vaddisznón és a halacskán kívül még egy állat rejtőzött el a képen. Miféle állat? Hol bújt meg? Látható a rajzon öt teljesen egyforma alakú rész is. Melyek ezek? Ezenfelül a grafikus igencsak hadilábon állt a korhűséggel, hiszen tizenkét hibát ejtett művén. Melyek ezek? Szex helyett rajzol A legslamposabb felügyelő elnevezést kapta Colombo, azaz Peter Falk, mivel enyhén szólva gondozatlannak tűnik a sok előkelő gyilkos között. A hatvan fölött járó színészt néhány évvel ezelőtt elhagyta a nála jóval fiatalabb felesége, aki nem bírta elviselni, hogy férjének állandóan kapcsolatai vannak. A színész ezután szabadidejében rajzolásra adta a fejét, de itt is hű maradt önmagához: nőket örökít meg a legszívesebben. A "MÚLTIDÉZŐ" című történelmi vetélkedőnk tizenkettedik fordulójának helyes megfejtése: 1. A magyarság keleti szomszédai Etelközben a besenyő törzsek voltak. 2. Portyázó csapat először 862-ben jelent meg a Kárpát-medencében. A kérdések helyes megfejtéséért könyvjutalomban részesül Sziehart Katalin Somorjáról. 27
