A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1994-08-12 / 33. szám

MINERVA mi Pusztuló jávorszarvasok A hatalmas tetem a nyírfák törzsei közé szorulva, egy sekély patak partján feküdt. Karl-Axel Karlsson helybeli vadász hamar felismerte, hogy a szarvastehén hosszú ha­láltusa után múlt ki. — Attól tartok, ajávorszarvas-vadászatnakjó idő­re vége — közölte Karlsson az odahívott körzeti vadászmesterrel, Alt Johanssonnal, aki osztotta Karlsson aggodalmát. A két férfi gyulladt sebeket talált az állat nyelvén és beleiben. A jelek arra utaltak, hogy a tehén abban a betegségben pusztult el, mely egyre növekvő iramban irtja a svédországi jávorszarvasállo­mányt. Tíz éve még összesen három­­százezer bikát, tehenet és borját tartottak számon. Tavaly a néha nyolcszáz kilo­gramm súlyt is elérő állatok ezrei pusztultak el végelgyengülésben, holott a tél enyhe volt, és élelem­ben sem mutatkozott hiány. Ebben az évben a vadászszezon kezde­téig, tehát október elejéig egyedül Teller Ede és az ufók — Mi a véleménye az ufókról? — faggattuk a világhírű atomfi­zikust, Teller Edét. — Hogy élet van, az egy csoda — válaszolta. — Hogy tudat van, az dupla csoda. Miután ezek vannak, kell, hogy higgyek a csodában. Azzal, hogy mindezt túl egyszerűen írom le, nem fosztottam meg a csodát a csodá­latosságtól. A Tejűtban 100 mil­liárd csillag van. A tejutak száma szintén 100 milliárd. Itt van egy Alvsborg megye déli részén száz­­marminc szarvastetemet, közülük száz tehenet találtak. A vadgon­dozó figyelmeztetett: kipusztuló­ban a terület állatállománya. A Borastól délre eső sötét fenyőerdőkben 1985-ben bukkan­tak az első olyan döglött szarvasra, amelynek szívizomzata a legyen­­gülés, belei a gyulladás tüneteit mutatták. A kórt "álvsborgi beteg­ségnek" nevezték el. A Svédor­szág más részein is hasonló tüneteket mutató szarvastetemek láttán a szakértők már csak "já­vorszarvaspestisként" emlegették a járványt. A kutatók először azt feltételez­ték, hogy a járvány kirobbanásá­nak oka a szennyezett környezet. Arra gyanakodtak, hogy mivel Svédország déli és nyugati részé­nek erdőségeiben a savas esők kilúgozták a talajt, a növények már nem tartalmazzák a vadak számá­ra szükséges ásványi sókat. A betegség gyorsan terjed délről északra, pedig az általában ma­csoda. Higgyem azt, hogy ez az egyetlen? Nem hiszem. Miért nem tudunk a többiről? Mi a Tejút külvárosában élünk. Messze más gúnyosan élő állatok világosan elkülöníthető területeken kóborol­nak. Michael Koch, német járvány­­kutató — aki egy évtizede az AIDS-megbetegedések robba­násszerű terjedésének előrejelzé­sével keltett figyelmet —, a szar­­vastetűlegyet tartja a járványt terjesztő kórokozónak. Ez a rizsszem nagyságú, viselkedésé­ben a tetűhöz hasonló, de a ceceléggyel rokon parazita az utóbbi évtizedben rohamos gyor­sasággal terjedt el ezen a terüle­ten. Koch szerint a rovar e betegség mellett még két másik, megmagyarázhatatlan járványt idéz elő. A múlt évtizedben a Skandináviában igen kedvelt tájé­kozódási futás több mint egy tucat jeles atlétája esett össze holtan. Húsz-egynéhány élsportoló pedig szívritmuszavarok és tüdőgyulla­dás miatt került kórházba. Ezeket a megbetegedéseket — állítja Koch, a vérszívó tetűlegyek váltják ki. A tájékozódási futók gyakran végkimerülésig edzenek az aljnövényzettel borított erdők­ben, ahol könnyen a tetűlegyek áldozatául eshetnek. Valószínű, hogy ez a parazita okozta Svédországban azt a tö­meges dámvadpusztulást is, ame­lyet a kutatók régebben a cserno­bili nukleáris katasztrófa számlá­jára írtak. Észak-Svédország déli részén ugyanis a baleset után sokáig permetezett radioaktív eső, és állatok ezrei hullottak el. Koch bebizonyította, hogy az őzek és a szarvasok közt dúló új járvány földrajzi terjedése inkább a tetűlegyek és a jávorszarvas­pestis terjedését követi. A beteg­ség során a dámvadak is hasonló tüneteket mutatnak, mint a fertő­zött jávorszarvasok: krónikus has­menést, kóros lesoványodást és szívizomzat-gyengülést. Ha tudományos igazolást nyer­ne, hogy Svédország erdőségei­ben gyilkos vírus szedi áldozatait, akkor Johansson körzeti vadász­­mester szerint nagy veszély fe­nyegeti a jávorszarvasokat és a szarvasokat. Mint mondja: "Már csak a könyörtelen kiirtás segít..." csillagoktól. Vannak, akik előt­tünk vannak. Nem érdeklődnek irántunk? Nem láthatnak minket? Van egy elképzelésem: vannak gömbhalmazok, ahol a csillagok sokkal közelebb vannak. Ha ott van élet, intelligencia, akkor ők az igazi, célszerűen bonyolult lelkek. Ez az élet. Célszerű bo­nyolultság. De hogy ebből hogy lett élet, nem tudom. Ott van egy nemzetközi és egy csillagközi viszony. Talán folyton beszélnek rádión. Szeretném megtudni, hogy mit. Azt hiszem van másutt is csoda, nem csak a földön. Ennyit az ufókról. MEDIAN Könyvklub DR. SZALAY LÁSZLÓ Méhdoktor Apiterápia, avagy gyógyí­tás a méhek "termékei“­­vel. A könyv sorra veszi a különböző méhészeti ter­mékeket, a mézet, a vi­rágport, a propoliszt, a méhpempőt és a méh­­mérget. Ismerteti azok kémiai, fizikai tulajdonsá­gait, hogyan lehet kinyer­ni őket, hogyan tároljuk a termékeket, ismerteti hatóanyagaikat, azok ha­tását az élő szervezetre stb. A méhészeti alap­anyagok kombinálható­ságát is megtalálhatjuk a könyvben, valamint azt, hogy az apiterápiát ho­gyan alkalmazhatjuk más természetgyógyász tech­nikákkal, például moz­gásterápiával és aku­punktúrával együtt. Ára: 119,- Sk + postakölt­ség STEPHEN BLAUER Lékönyv E könyv részletes útmu­tatást ad arról, hogyan őrizhetjük meg a gyü­mölcs- és zöldséglevek segítségével egészsé­günket és vitalitásunkat. Bemutatja, hogyan lehet a legtöbb tápértékét nyer­ni a gyümölcsökből és a zöldségekből, az almától a cukkiniig. Elmagyaráz­za, mi a különbség a természetes és a mester­séges termékek között. A könyvben recepteket és összehasonlításokat is találunk, továbbá a külön­féle gyümölcs- és zöld­séglevek készítésére szolgáló felszerelésekről is részletes tájékoztatást kapunk. Ára: 79,- Sk + postakölt­ség Megrendelhető: AB—ART Komárnická 20 821 03 Bratislava 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom