A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-12 / 33. szám
FIGYELŐ UÉT (Sandrine Holt), aki azonban a Rövid Fülek törzséből való. Ramanát Make (Esai Morales) Is szereti, aki szintén a leigázott törzs tagja. Make és Nóra ugyan gyerekkori jóbarátok, de a versenyben és a szerelemben ellenfelekké válnak... A két jóbarát harca-összeütközése háttérében már a kibontakozó társadalmi ellentét, a törzsek és az egész társadalom felbomlását figyelhetjük meg. A Rapa Nuin folyik a harc, a felkelők felgyújtják a falut, ledöntik a kőszobrokat. Make, amikor látja, hogy harcosai az égett hullákból falatoznak, rádöbben, hogy a teljesen tönkretett sziget már nem tudja eltartani a lakóit. A megmaradók csak azért fognak előbujni a barlangokból, hogy megöljék és megegyék gyengébb társaikat. Némi reményt jelent, hogy a csónakon, amelyet Ramana apja faragott, a nagy Ismeretlenbe indul Nóra, Ramana és újszülött kislányuk. Csodálatos tájkép tárul elénk, a Nap éppen felkelőben, és Nóra a jobb jövő reményében evez a hatalmas óceánban... Térjünk vissza még a forgatáshoz. Magát a terepet is igen óvatosan kellett megválasztani. Mindenhez a chilei hivatalok beleegyezésére volt szükség, sót ki kellett kérni az Öregek Tanácsának az engedélyét is. (Ennek ellenére megtörtént u például, hogy az egyik fúrásnál új kőfigurára g bukkantak.) w Bizonyára nem volt könnyű az öt hónapos jü forgatás alatt a kétszáz fős stábnak biztosítani a - filmezéshez szükséges anyagokat és persze az o élelmet. A szigetlakok 90 százalékát munkára o fogták, hiszen 32 eredeti nagyságú kőszobrot kellett RAPA NVI - a világ közepe A Csendes-óceánnal körülölelt kis szigetet holland hajósok fedezték fel 1772-ben. Mivel épp húsvét volt, Húsvét-szigetnek nevezték el (az ott lakók nyelvén Rapa Nui). A fák nélküli pici szigeten, amelyet primitív kannibálok laktak, a holland hajósok hatalmas kőfigurákat találtak. Ezek a kőszobrok valamikor egy virágzó civilizáció részét képezték. Kevin Reynolds amerikai rendező 1978-ban látta Jacques Cousteau kapitány dokumentumfilmjét a szigetről, és a kőszobrok annyira lenyűgözték, hogy ő is szeretett volna egy gyönyörű történetet forgatni, amely itt játszódik. Amikor 1991-ben személyesen is eljutott erre a csodálatos helyre, úgy döntött, hogy a filmet mindenképpen itt kell megvalósítania. 1993 márciusában (15 év utáni) végre valóra vált Reynolds régi álma: megkezdődött a forgatás. Persze, mindez nem ment ilyen simán, a hatalmas pénzösszeg előteremtése is gondot okozott, ezért Reynolds a barátjához, Kevin Costnerhez fordult. Costner a Farkasokkal táncoló című film sikerén felbuzdulva belement az együttműködésbe, sőt, 20 millió dollárral is beszállt. Akkor azonban még aligha sejtették, milyen nehéz körülmények között kell majd dolgozniuk. Ez a csendes-óceáni vulkáni sziget Polinézia dél-keleti szélén található. Hivatalosan Chile birtoka, és mintegy 3000 spanyolul beszélő ember lakja. A valamikori őslakosok teljes izolációban éltek itt, szigetüket ’Te Pito Te Henuá’-nak (a világ vége, a világ közepe) nevezték 1680-at Írunk, A Rapa Nuin a Long Ears — a Hosszú Fülek uralkodnak, akik igába hajtották a Short Ears — a Rövid Fülek törzset. A Hosszú Fülek ugyanis felsőbbrendűségük jeléül nyújtották meg fülcimpájukat. A legenda szerint Hotu Matua, a Hatalmas Atya századokkal előtte nyugatról érkezett, és ő hozta a Hosszú Fülek elődeit a szigetre. Aztán elment, de megígérte, hogy egy napon visszatér a Szellemek Világából, addig azonban vándormadarakat küld, amelyek a tengerből kiemelkedő kőtoronyban fészkelnek. A szigetlakoknak vallásuk szerint Hotu Matua tiszteletére hatalmas kőszobrokat kell faragniuk a vulkáni tufából. Nga Ara, a Hosszú Fülek törzsfőnöke abban a reményben, hogy Hotu Matua még az ő halála előtt visszatér, kiadja a parancsot, hogy a Rövid Fülek faragjanak az eddigiektől sokkal nagyobb szobrot. Az elégedetlenség egyre nő, egyre többen lázadnak fel, pedig halálbüntetés jár érte. A pálmaerdőket sorra kiirtják, mert állványokra van szükség a kőszobrokhoz. A sziget élelmiszer forrásai teljesen kimerülnek, a Rövid Fülek éheznek... A Madárember — a sziget legtiszteletremóltóbb embere — címért Nora (Jason Scott Lee), a Hosszú Fülek törzsfőnökének az unokája is indul a versenyen. Meredek kősziklákon lemászva, egy mérföldet kell úszni a cápáktól hemzsegő tengerben a kőtoronyig, majd föl kell mászni a meredek sziklafalon, és madártojást kell találni. Ezután vissza kell térni a szigetre, de úgy, hogy a madártojás ép maradjon. Nóra persze azért is indul a versenyen, mert szeretné feleségül venni a gyönyörű Ramanát "faragni" (vasszerkezetet és műanyagot használtak), föl kellett építeni egy korhű polinéziai falut, és többek között szükség volt még 2000 kosztümre. Eközben a megbízott szakemberek megfelelő arcokat kerestek, hiszen a falut be is kellett népesíteni. A mindössze három profi színészen kívül szükség volt még 45 mellékszereplőre és rengeteg statisztára. Nagy segítséget nyújtott a szereplők kiválasztásában Elisabeth Lenstig, aki előzőleg a Farkasokkal táncolóhoz talált amerikai bennszülött szereplőket. Ezúttal kéthavi keresés után jutott el az új-zélandi őslakosokhoz, a maorikhoz. A hollywoodi filmeseknek rengeteg nehézséget okozott a kiszámíthatatlan éghajlat. — Azt hiszem, ettől nehezebb feladat már soha többet nem vár rám. Senki nem gondolta közülünk, hogy ennyire hűvös van a szigeten — nyilatkozta Jason Scott Lee, akit bizony gyakran még egy-egy örvény is elsodort. Szerencsére a munkákat még az esős évszak beállta előtt (igaz mindössze egy héttel!) befejezték. Megszületett hát a film, amely — ahogy a rendező Reynolds nyilatkozta — nem csupán egy polinéziai történet, hanem az egész világról szól. A történetből mindannyian tanulhatunk: egy nemzetként élünk ezen a bolygón, le kell hát vetkőznünk önző szokásainkat, és meg kell tanulnunk a Földet úgy felfogni, mint egy úszó szigetet a világűrben. TÓTH EDIT 13
