A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-05 / 32. szám
H Éli HŰLT Irodalmi házak-emlékhelyek Komáromban A változás kegyetlen törvényei szerint eltűnnek városrészek, utcák, kiskertek, az első szellemi helyek, ahol nagyjaink meglátták a napvilágot — a szülői házak, a gyermekkor mesés helyei. A mai gyorsan változó urbanizációs világunkban nehéz felkutatni az eltűnt épületeket, és főleg azokat, ahonnan büszkeségeink a világ meghódítására indultak el. A helytörténészek, életrajzírók nemegyszer csak elsiklanak a "hely szelleme — genius loci"felett, mely meghatározó élményt, környezetet és szellemet árasztott. Most betekinthetünk e helyekre, és hírességeink dicső korszakát ismerhetjük meg. A magyar művelődés hírességei nem egy esetben Komáromhoz kötődtek, ahonnan a dicsőség sugara árasztotta el az országot. A város nagy poétája, Jókai Mór a Beöthy-emléktábla leleplezésekor mondta Komáromban: "... Legyen megáldva a ház, mely Őt születni és növekedni látta... Isten áldása legyen e házon örökké!" Ezek a gondolatok vezéreltek, amikor Komárom eme szellemi emlékeinek bemutatását kutatom. Nézzük meg a Beöthy-házat, Lehár Ferenc szülőházát, V. László király szülőházát, Szinnyei szülőházát és a híres Péczeli házhoz kötődő emlékeket. A BEÖTHY-HÁZ Rév-Komárom történelmi utcáiból és épületeiből mára csak a város egykori magja maradt meg. Városrendezésre hivatkozva két—három utca kivételével lebontották a Komáromra jellemző szűk, kanyargós utcákat. Tudatunkban még él az eltűnt helyek emléke, melyek Komárom híres szülötteinek gyermekkorát őrizték. Örökítsük meg ezeket a hajdani családi kúriákat az utókor számára! Ezúttal a Beöthy-ház bemutatására hívom az olvasót. A város történelmi emlékekben leggazdagabb épülete a Rozália tér 2. számú árkádos, boltíves háza volt. A három oldalra néző kis földszintes saroképületet a Rozália tér, a Kossuth tér és a Mátyás utca határolta be. Beöthy Gáspár és neje, Kováts Krisztina építette a XVII. század elején. A század elején tekintélyes hajókereskedelem alakult ki Komáromban. Az ország egyik hajózási központja itt volt. Hatalmas vízi szállítási forgalom alakult ki, és így nem is csoda, hogy a hajók biztosítása céljából Komáromban 1807- ben 300 000 forint alaptőkével megalakult Magyarország legelső hajóbiztosító társasága, a Császári Királyi Szabadítékos Rév-Komáromi Biztosító Társaság. A társaság pénztárosa Beöthy Gáspár volt, a ház tulajdonosa, aki hivatali teendőit a házában lévő irodájában végezte. Eme irodában járt az ismert személyek közül a gazdag gabonakereskedő, Domonkos János is, Jókai Mór Aranyemberének Tímár Mihálya, kinek több mint harminchat hajója járt a Dunán Komáromtól le egészen a tengerig, Zimonyig. E kereskedelmi élet tette fogalommá a Beöthy-házat. Ebben a házban született 175 évvel ezelőtt 1819. február 17-én a Beöthy gyerekek legidősebb tagja, Zsigmond, az író, történész, jogász, az ország főbírája. 1840-ben Komárom aljegyzője, majd 1845-ben szolgabíróvá választották. Az 1850- es években Komáromban ügy védeskedett a Rozália téri házban — így került vissza szülőházába. 1861-ben a város őt küldte Pestre országgyűlési képviselőnek, és nyugdíjazásáig Pesten tartózkodott. Közben hazahazajárt Komáromba. Nyugdíjas éveit komáromi otthonában töltötte, ahol 1896. január 29-én meghalt. E házban született 1826. május 1-jén Zsigmond fivére, Beöthy László is, aki jogi pályára készült, de ezt felhagyva előbb a színpad, majd pedig az irodalom felé fordult. Talán közeli halálát érezve 1856 novemberében jött haza utoljára Komáromba. A telet édesanyja mellett töltötte szülőházában. 1857. január 20-án elbúcsúzott szüleitől, és Pestre utazott. Fivére feljegyezte, hogy "... soha egyetlen búcsűzás alkalmával sem könnyezett, csak most ez alkalommal, mintha érezte volna, hogy szüleit ez életben utólszor öleié". Néhány hónap múlva, alig harmincéves korában, 1857. május 20-án érte a halál Pesten. Szülővárosa sem feledte nagy fiát. Közadakozásból Kiss György, pesti szobrászművész elkészítette a márvány emléktáblát az író bronz dombormű portréjával. Az emléktáblát 1895. október 13-án helyezték el szülőházán. Az ünnepség szónoka Jókai Mór volt, aki legjobb barátját siratta Beöthy Lászlóban. A beszéd elhangzása után hullott le a lepel az emléktábláról. A tábla szövege a következő volt: E házban született Beöthy László Magyar humorista 1826. május 1. — 1857. május 20. A nemzet vigasztalója volt rossz napokban Hála emlékének Sajnos, az emléktábla csak 1945- ig díszítette az épület homlokzatát. Jelenleg a komáromi református egyház őrzi. Ebben a házban nőtt fel Beöthy Zsolt, Zsigmond fia, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Az irodalom és irodalomtudomány egyik vezető alakja. E szellemileg gazdag ház falai közt töltötte ifjúkori éveit Jókai, Szinnyei társaságában. E házban volt ügyvédbojtár a magyar irodalomtörténet bibliográfusa, a város híres krónikása Szinnyei József. Közeli kapcsolat fűzte a Beöthy-házhoz. Beöthy Zsigmond 1849-ben visszatért Komáromba, majd 1850-ben itt ügyvédeskedett a Rozália téri családi 10
