A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-05 / 32. szám
HÉTINTERJÚ GYŐZ A BALOLDAL? Borza Erzsébettel, a DBP alelnökével A közvélemény-kutatási eredmények egyértelműen jelzik, hogy Szlovákiában egyre nő a baloldali blokk népszerűsége. Az őszi előrehozott parlamenti választások esetleg a baloldali koalíció győzelmével is végződhetnek. Borza Erzsébet, a baloldali blokk legerősebb pártjának, a Demokratikus Baloldal Pártjának alelnöke már most biztos abban, hogy az őszi csatából a baloldal kerül ki győztesen. Ha ez Így lesz, a baloldal hogyan kívánja megoldani az országban felgyülemlett gazdasági, szociális és egyéb problémákat?— kérdezem a Demokratikus Baloldal Pártjának alelnökétől. — Pártunk minden lehetőségre felkészült, tehát arra is, hogy az őszi parlamenti választások után esetleg a baloldali blokkot bízzák meg a kormányalakítással. Jelenleg egy baloldali kormányprogramon dolgozunk. Ebben nagy hangsúlyt fektetünk az ország gazdasági növekedésének és a munkanélküliség csökkenésének irányvonalára. Gazdasági növekedésünk egyik fontos előfeltételének a nemzetközi együttműködést tartjuk, s nemcsak az Európai Unió tagállamaival, hanem a szomszédos országokkal is. Komoly gondnak tekintjük a lakáskérdést, valamint a gazdasági és a szociális infrastruktúra modernizálását. Szlovákiában a többségi nemzet mellett több nemzeti kisebbség is él, így tehát nem elhanyagolható a kisebbségi kérdés sem. Ezzel kapcsolatban milyen elképzelései vannak a baloldalnak? — A Demokratikus Baloldal Pártja már az első kongresszusán elfogadta a nemzetiségi és etnikai csoportok helyzetéről szóló nyilatkozatot. Ebben a DBP többek között leszögezi: A nemzetiségi kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek ugyanolyan emberi és szabadságjogokat élveznek, bármilyen hátrányos megkülönböztetéstől mentesen, és a törvény előtti egyenjogúság alapján, mint a szlovák nemzet tagjai. E dokumentum rögzíti azt is, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van arra, hogy szabadon kifejezésre jutassák, óvják és gyarapítsák etnikai, kulturális, nyelvi és vallási sajátosságaikat, minden irányban gazdagítsák saját kultúrájukat anélkül, hogy szembe kelljen nézniük az akaratuk ellenére történő asszimilálási kísérletek fenyegetéseivel, szabadon használhatják anyanyelvűket a magán- és közéletben. Továbbá joguk van arra, hogy saját művelődési, kulturális és vallási intézményekkel, szervezetekkel, egyesületekkel rendelkezzenek. A baloldal pártja tiszteletben tartja az anyanyelvi művelődés jogát, és támogatja a kultúra és a művelődés területén jelentkező önkormányzati lépéseket. Szintén támogatja a nemzetiségi kisebbségeknek és etnikai csoportoknak az államigazgatásban és a pluralista társadalom testületéi, valamint intézményei tevékenységében való megfelelő részvételt. Ezenkívül a DBP természetesen síkra száll a kétnyelvűség mellett azokban a régiókban, ahol a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jelenléte számottevő. Ön a közelmúltban részt vett Trencsénteplicben a Nemzetközi Kapcsolatok Hágai Alapítványa és a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának Jogi Intézete által szervezett nemzetközi szemináriumon, melynek témája a kisebbségi kérdés, a nemzetek közötti párbeszéd erősítése volt. A résztvevők között született megegyezés bizonyos kérdésekben? — Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy térségünkben a gazdasági és a politikai átalakulás felgyorsulna, ha javítani tudnánk a többségi nemzet és a kisebbségek viszonyát. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartottuk és tartjuk Szlovákia és Magyarország között az alapszerződés aláírását, melyben rögzítve lenne a határok sérthetetlensége és a nemzeti kisebbségek jogainak a szavatolása. Továbbá szükség van egy olyan Beszélgetés alkotmánytörvényre, amely komplex módon oldaná meg a nemzeti kisebbségek helyzetét Szlovákiában. A Demokratikus Baloldal Pártja és a Magyar Szocialista Párt között rendkívül jók a kapcsolatok. Ön szerint azáltal, hogy a szocialisták kormánytényezővé váltak, javulhat a viszony Budapest és Pozsony között? — Meggyőződésem, hogy igen. Hiszen a jelenlegi pozsonyi kabinet is fontosnak tartja a két ország közötti alapszerződés miharabbi aláírását, amelyben egyértelműen rögzítenék az országhatárok megváltoztathatatlanságát, valamint garantálnák az országaik területén élő nemzeti kisebbségek jogainak betartását. Mi a közelmúltban többször találkoztunk a Magyar Szocialista Párt képviselőivel, akik szintén szorgalmazzák a Szlovákia és Magyarország közötti alapszerződés mihamarabbi megszületését. Véleményem szerint, ha ez a dokumentum megszületik, lényegesen javulnak a két szomszédos állam közötti kapcsolatok. A közvélemény-kutatási eredmények szerint a Demokratikus Baloldal Pártja Szlovákia második legjelentősebb politikai csoportosulása a Vladimír Mečiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom után. Önök mégis keményen szorgalmazták a baloldali blokk létrejöttét, miért? — A baloldali koalíciót négy politikai erő alkotja. Rajtunk kívül tagjai a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt, a Zöldek Pártja, valamint a Mezőgazdászok Mozgalma. Mindhárom csoportosulás viszonylag kis tömegbázissal rendelkezik, s nem valószínű, hogy egyedül, illetve egymás között választási szövetséget alkotva bejutottak volna a törvényhozásba. Mivel mindhárom párt programja közel áll a Demokratikus Baloldal Pártjának programjához, úgy gondoltuk, mindannyiunk számára előnyös a közös koalíció létrehozása. Egyrészt azért, mert így nagyobb parlamenti képviseletre van kilátás, másrészt nem vesznek el azok a szavazatok, melyeket külön-külön indulva partnereink kaptak volna. A közelmúltban született meg a baloldali blokk emblémája, a négylevelű lóhere. Ez mit jelképez? — Nem véletlenül választottuk ezt a szimbólumot. A négylevelű lóhere a néphiedelem szerint szerencsét jelent. A mi esetünkben a négy levél négy pártot jelent, melyek biztosítani kívánják a szerencsés, boldog jövőt, a jólétet és a demokráciát Szlovákia valamennyi állampolgára számára. Köszönöm a beszélgetést. KAMONCZA MÁRTA Fotó: Prikler László 6
