A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-22 / 30. szám
KRONIKA TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN - RIMASZOMBATI JÁRÁS VECSEKLŐ (Večeklov) A vármegye Gömör—Nógrád határán fekvő kisközség. 1900-ban 66 házzal és 426 rém. kát. lakossal. E községről a XVI. század elejétől kezdve vannak adataink. 1548-ban Bebek Ferenc, 1598-ban Bassó Péter volt a földesura. 1715-ben kilenc, 1720-ban 15 magyar háztartást írtak össze. 1770-ben Kiss József, Csorna Zsigmond és Gelényi István voltak az urai, 1826-ban a Csoma-család örökösei és Boldogházi Kiss József. Később, 1905-ig a báró Jósika-család volt itt birtokos, majd pedig a Salgótarjáni Vasgyár Részvénytársaság, Kobelrauch Gyula és a zagyvarónai úrbéresek. 1891-ben az egész község leégett. A határban kőszénbánya volt. A községhez tartozik Erdészlak-telep és Nyirjas puszta. A község területe 534 ha, lakóinak száma 361, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 308, ev. ref. 4, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Bozó József, a Csemadok-alapszervezet elnöke Végh Mária. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 437 431 98,63 1991 361 353 97,78 VELKENYE (Vlkyňa) Rima menti kisközség, volt körjegyzőségi székhely, 1900-ban 120 házzal és 493 róm. kát. vallású lakossal. Az esztergomi érsekség ősi birtoka. 1336- ban a Putnokiak az urai, 1344-ben Széchy Miklós és Ivánka erőszakkal elfoglalják, azonban csak rövid ideig bírhatták. 1411 -ben ismét az esztergomi érsek kapja meg, és a rozsnyói püspökség felállításával, e püspökség birtoka lesz. A falu 1836-ban a templommal együtt földig leégett. Mostani róm. kát. temploma 1891-ben épült. Területe 1172 ha, lakóinak száma 297, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 275, ev. ref. 14, a többi az egyházaknál nincs nyilvántrtva. A falu polgármestere Szántó Elemér. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 340 296 87,06 1991 297 283 95,29 VISNYÓ (Kisvisnyó) (Višňové) Rátkó-völgyi kisközség, 1900-ban 34 házzal és 165 nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. E község 1323-ban benne van Hanvai Miklós és Hunch Ádám, János és Sándor egyezséglevelében. 1427-ben Wysnow néven említik. 1550-ben Ferdinánd király új adománylevelet ad reá a Soldos-, a Hanvay-, a Darvas-, a Nagyszájú-, a Sándor-, a Szkárosi- és a Kerepeczicsaládoknak. A Hanvay- és a Soldoscsaládon kívül az újabb korban még a Farkas-, a Sebe-, a Rathó- és a Kubinyi-családok is birtokosai voltak. Ev. ref. temploma 1834-ben épült. A faluhoz tartozó Szurancs és Sztrázsa nevű dűlők külön községek emlékét tartják fenn. Mind a kettő még a XVI. század elején virágzó település volt, de a törökök idejében elpusztult. A hagyomány szerint tulajdonképpen a mostani Sztrázsa dűlőn állott azelőtt Visnyó község. Hozzátartoznak Boroszló és Eskeranna puszták. Területe 829 ha, lakóinak száma 68, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 25, ev. ref. 40, 3 felekezet nélküli. A falu polgármestere Vitkó László. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 120 92 76,67 1991 68 54 79,41 ZÁDORHÁZA (Zádor) A Balog folyó mentén fekvő kisközség, 1900-ban 43 házzal és 182 ev. ref. vallású lakossal. E községet 1427-ben az oklevelek már mai nevén említik. Hajdani földesurai a Széchyek voltak, azután a Szakait- és a Dubraviczkycsaládok osztoztak birtokán. Református temploma 1882-ben épült. Ide tartozik Latrán puszta, mely 1424-ben mint külön község, Latrándfalwa néven szerepel. A községben régi úrilak van, melyet még a Szakall-család építtetett; legutoljára a Draskóczy Istváné volt. A község területe 346 ha, lakóinak száma 120, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 27, ev. ref. 91, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Kosa Attila, a Csemadok-alapszervezet elnöke Bettes Eszter. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 134 132 98,51 1991 120 119 99,17 ZEHERJE (Zacharovce) Rimaszombat közelében fekvő kisközség, 1900-ban 88 házzal és 371 ev. ref. vallású lakossal. A falu 1233—37 között már a pápai tizedszedők jegyzékében is szerepel. 1413-ban, amikor a Derencsényiek a földesurai, Zerhew néven említik. Későbbi birtokosai az osgyáni Bakosok és Korponayak, a br. Luzsénszky-, a Szakáll-, a Rakovszky- és a Csemniczky-családok. Református temploma a reformáció korában már fennállott, de azóta több ízben megújították. Amikor Mária Terézia a rimaszombati protestánsok vallási gyakorlását betiltotta, a hívők ide, Alsó-Pokorágyra és Rima-Jánosiba jártak fohászkodni. Területe 681 ha, lakóinak száma 430, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 205, ev. ref. 59, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Lupták Mikuláš, a Csemadokalapszervezet elnöke Szabó Lenke. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1991 430 171 39,77 A községet közigazgatásilag 1960- ban Rimaszombathoz csatolták. Ma már önálló település. ZSÍP (Zip) Balog-völgyi kisközség, 1900-ban 65 házzal és 267 ev. ref. vallású lakossal. Ősrégi község, melyről már a pápai tizedszedők jegyzéke Ysyp néven emlékszik meg. 1427-ben lseph néven említik, 1460-ban Balogvár tartozéka, és ez uradalom sorsában osztozik, mígnem Coburg hercegi családon kívül a Fáy-család is megveti benne a lábát. Református templomának építési ideje ismeretlen. Zsíphez tartozik Bodolló puszta, mely hajdan külön község volt. Területe 636 ha, lakóinak száma 199, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 65, ev. ref. 79, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Sebők Sándor, a Csemadok-alapszervezet elnöke Sebők Mária. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 215 210 97,67 1991 199 188 94,47 ZSÓR (Žiar) A Túróc-völgyben fekvő kisközség, 1900-ban 21 házzal és 110 ev. ref. vallású lakossal. A vármegye legkisebb községe volt, 1427-ben Sowor néven említik. Földesurai a bejei urak voltak, majd a Szentmiklóssy- és a Dapsy-családok osztoztak birtokán. Református temploma 1872-ben épült. Területe 500 ha, lakóinak száma 184. Felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 89, ev. ref. 76, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Koziak Márta. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 190 121 63,68 1991 184 122 66,30 Összeállította: Kovács Tibor (Folytatjuk) 10 A HÉT
