A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-20 / 21. szám
KRÓNIKA Településlexihon MAGYAROK NYOMÁBAN ■ GÖMÖRPÉTERFALA (Petrovce) A Macska patak forrásának közelében fekszik, 92 háza és 591 róm. kát. vallásé lakosa volt 1900-ban. Egy 1244-i adománylevélben Petri néven említik. 1427-ben már a mai nevén Péterfalua szerepel mint a Recsky-család birtoka. 1489-ben a Csató-család az ura, később azután a bíró Nyáry- és a Jankovicscsalád. Katolikus templomának építési ideje ismeretlen. A községhez tartozik Kisrét, Répás és Tamástelke puszta, mely utóbbi már a XV. században szerepel Thamasfedew és Thamastheleky néven mint a Lórántffiak birtoka. Répás pusztát a XV. századi oklevelek szintén említik. Volt itt egy Sáros nevű község is, melyet 1427-ben Péterfalvával együtt emlegetnek. 1489-ben is még Saaros, másnéven Péterfalva körülírással szerepel. A község postája, távírója és vasúti állomása Ajnácskő voít. Területe 1908 ha, lakóinak száma 311, felekezeti megoszlás szerint róm. kát. 273, ev. ref. 5, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Ádám István, a Csemadok-alapszervezet elnöke Köböl Sándor. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 418 404 96,65 1991 311 298 95,82 GÖMÖRFALU, GÖMÖRÚJFALU, GÖMÖRNYÉK (Gemerská Ves) Harkács és Sánkfalva egyesítéséből keletkezett új község. A falu új neve logikátlan. Szó szerinti fordítása Gömörfalu, a járásunkban már van egy Gömör. Ebből eredően az új község nevének Gemerská Nová Vésnék, Gömörújfalunak kellene lennie. Közigazgatásilag az egyesítés 1961-ben történt meg. Területe 1771 ha, lakóinak száma 817, felekezeti megoszlás szerint róm. kát. 535, ev. ref. 45, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Árvái Zoltán, a Csemadok-alapszervezet elnöke Kocsis Zoltán, a vegyes 1—8. évfolyamos iskola igazgatója Dusza Mária. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 780 655 83,97 1991 817 694 84,94 HARKÁCS (Hrkáč) Túróc-völgyi kisközség, körjegyzőségi székhely volt, 1900-ban 61 házzal és 303 róm. kát. vallású lakossal. 1270-ben V. István Otrokocs várurának adományozta, amit IV. László (Kun) 1274-ben megerősített. 1427-ben fejlődött faluvá, ekkor a Sántha-család birtoka volt, ez időben 10 portával. 1468-ban a Hős- és a Sánkfalvi-család kap rá adományt. A XVII. században a falu népe a török elől elmenekült, a kisközség teljesen elpusztult. Későbbi földesurai a jászói prépostság, a Draskóczy- és a báró Vay-család. A jászói prépostságnak és báró Vay Alojznak a községben csinos úrilakja volt. A XVIII. század közepén a községben már vaskohó is létezett. A későbbi barokk stílusú róm. kát. temploma 1784-ben épült. A községben 1900-ban már volt posta; távírója és vasúti állomása Tornaija. Idetartozik Juka puszta is.- RIMASZOMBATI JÁRÁS SÁNKFALVA (Šankovce) 1900-ban körjegyzőségi székhely, 75 házzal és 428 róm. kát. vallású lakossal. A községet 1266-ban alapították a Sánk-család földjén. 1421-ben a Hős- és a Sánkfalvy-család birtoka. A törökök elpusztították, de újraépült. Később a jászói prépostság és a Draskóczy-család a földesura. A községhez tartoznak Bérez, Hőserdő és Perpes puszták, melyek közül Perpes pusztát 1384-ben Perpes és Perpesháza néven mint önálló települést említik. A Hőserdő elnevezés is a Hős-család nevét tartja fenn. Sánkfalva késő barokk stílusú róm. kát. temploma 1784-ben épült. Postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornaija. GUSZONA (Husina) Nógrád vármegye közelében fekvő kisközség. 1900-ban 167 házzal és 889 róm. kát. vallású lakossal. Hajdan a füleki vár tartozéka volt, s nevét Gwsona alakban írták. 1427 előtt Jolsvai György a földesura. 1427-től 1431 -ig a királyné birtoka, 1454-ben már a Perényieké. Későbbi birtokosai a Kubinyi-, a Szakáll-, a Fejérváry-, az Alitisz-, a Körtvélyesy-, a Koháry-, a Madarassy-, a Vajda- és a Fáy-családok. Római kát. temploma 1731-ben épült. A községhez tartoznak Kövecses, Keresztes, Mátra, Peczele, Felsőpecele, Csentekút, Rakó, Liukva (Lyukva) és Apáti puszták, melyek közül a két utóbbi hajdan külön-külön falu volt. Apáti már a pápai tizedszedők jegyzékében is szerepel. 1350-ben már a Felediek birtoka, 1412-ben a Czinege-családé, 1413 és 1488 között a Dancs-család bírta. A XVI. század első felében a törökök teljesen megsemmisítették. Liukva pusztát 1427-ben Lwkua, 1468- ban pedig Lwka alakban említik, előbb a Daróczy-család, utóbb pedig a Hős- és a Sánkfalvi-család birtoka. Guszona határában két kőfejtő bánya van. Az utóbbi időben Guszona község postája Osgyán, a legközelebbi távírója és vasútállomása Losonc volt. A község területe 2262 ha, lakóinak száma 494, felekezeti megoszlás szerint róm. kát. 409, ev. ref. 10, a többi az egyháznál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Fodor Zoltán, a Csemadok-alapszervezet elnöke Urbán Pál, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Újj István. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 600 482 80,33 1991 494 369 74,70 HANVA (Chanava) Sajó-völgyi kisközség, 1900-ban 176 házzal és 852 ev. ref. vallású lakossal. E községet már 1200-ban Hunth Zsigmopd uralta. 1323- ban Hanvay Miklós, Hunth Ádám, János és Sándor egyezséglevelében szerepel. 1352-ben kolostorát is említik, melynek azonban ma már nincs nyoma; kétségtelen azonban, hogy a kolostor a mai Darvas-féle kúria helyén állott, mert a háznak 1862-ben történt átalakítása alkalmával a kolostorra emlékeztető leleteket találtak. 1427-ben a Hanvayaknak 30 jobbágyportájuk volt itt, ami azt bizonyítja, hogy akkor már tekintélyes község volt. 1550-ben Ferdinánd király (a Soldos-, a Hanvay-, a Darvas-, a Nagyszájú-, a Sándor-, a Szkárosi-, másként Fityke- és a Kerepeczy-családnak) új adományt ad a községre. Mivel a falu szép leányairól volt híres, 1676-ban az egri pasa megparancsolta, hogy minden szép nőt vigyenek eléje. A kétségbeesett lakosok a vármegyétől kértek oltalmat, és tényleg csak a vármegye erélyes közbelépése tudta meggátolni, hogy az egri pasa furcsa kívánsága teljesüljön. A pasa kívánságától a községbeli asszonyok és leányok annyira megijedtek, hogy a parancs ismétlésétől tartva, férfi ruhába öltözködtek, és évekig így jártak-keltek. A török idők emlékét tartja fenn a Hanvay József birtokán levő, ún. "basa kútja". E községben volt lelkész, és itt is halt meg Tompa Mihály nagynevű költőnk, akinek a síremléke a templomdombon áll. Hanvához tartoznak Ipolnok, Barani völgy, Alsó és Csízi tanya, Hegyfű és Krizsán puszták. E két utóbbi azelőtt szintén falu volt, illetőleg Krizsán puszta határán feküdt azelőtt Hanva község, mely a tatárjáráskor elpusztult, és csak később telepítették a mai helyére. Az a rész máig is a "falu helye" nevét viseli. Hegyfő 1425-ben Hegy néven, a Szécsényiek birtoka, és 1550-ben is szerepel Ferdinánd királynak fent említett új adománylevelében. Krizsánt 1427-ben Kyrsan néven szintén mint a Hanvayak birtokát említik. Közelében feküdt hajdan Thukai község is, mely 1427-ben, de még 1476-ban is ugyancsak a Hanvay-család birtoka volt. A községben lévő ev. ref. templom 1823-ban épült három haranggal. A község területe 1893 ha, lakóinak száma 702, felekezeti megoszlás szerint róm. kát. 222, ev. ref. 413, gör. kát. 1, pr. szláv 1, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Majoros József, a Csemadok-alapszervezet elnöke Juhász Elemér és az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Ferencz József. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 816 768 94,12 1991 702 644 91,74 HARMAC (Chrámec) Rima-völgyi kisközség, körjegyzőségi székhely volt, 1900-ban 151 házzal és 658 nagyobbrészt ev. ref. vallású lakossal. Egy 1244-i adománylevélben Haramucz néven említik. 1404-ben a vezeldi Kövér-család az ura. 1414-ben a szuhai Jákófy- és a Fedémesy-, 1427-ben a Jeneycsaládé, 1441 -ben Hamach és Harmath néven jegyezik fel, 1446-ban a Jánoky-család a birtokosa, utána a Hanvayak, 1474-ben a Vajda-családot is itt találjuk. 1480-ban az osgyáni Bakos-család a Jeneyeknek adja zálogba a birtokát. Legutoljára özv. Prónay Pálnénak és Holló Arzénnek volt itt nagyobb birtoka és az utóbbinak úrilaka, melyet 1700 körül Madarassy József alispán építtetett. A község határában három várhely van. Az egyik az ún. Birinyivár, a másik a Pogányvár és a harmadik Mihályvár. A Birinyivár helyén a XVI. században pálos kolostor volt. A Pogányvár, úgy látszik, már a honfoglaláskor fennállott. Ma már egyiknek sincs nyoma. Református temploma Árpád-korabeli. Eredeti alakját 1802- ben átépítéssel kapta. Harmac mellett feküdt hajdan Ozow, Azow község, melyet egy 1294-ből való oklevél említ. Ugyancsak Harmaccal volt határos Daruság is, melyet 1347-ben említenek. A község vasúti állomása Rimaszécs. Területe 1284 ha, lakóinak száma 392, felekezeti megoszlás szerint róm. kát. 217, ev. ref. 161, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Tóth Elemér, a Csemadok-alapszervezet elnöke Nagy László, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Jéney Viola. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 430 368 85,58 1991 392 331 84,44 Összeállította: Kovács Tibor (Folytatjuk) 10 A HÉT
