A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-22 / 17. szám
KRONIKA TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN BÁTKA (Bátka) Alsóbátka és Felsőbátka, e két község egyesítéséből 1900-ban alakult kisközség 109 házzal és 491 lakossal, akik többségben ev. reformátusok voltak. Közjegyzőségi székhely volt. A XV. században egy község volt, melyet 1411-ben, amikor a Bátkay-család volt a falu ura, Bathka néven van említve. 1427-ben Bakthka, 1466-ban pedig Baathka alakban fordul elő az egykorú oklevelekben. Ez idő tájt a Kállay-család birtoka. Később a gróf de La Motte és a minaji Bomemisza-család a község földesura, s ez utóbbi a század elején is egyik birtokosa; birtokos volt még e községben Hevessy Béla és Hoffmann Frigyesné. A Bakosalja dűlőnév is egyik régi birtokosának emlékét őrzi. A község református temploma 1908-ban épült. Felsőbátkán csinos űrilak és érdekes külsejű nemesi kúria van. Az utóbbi épületet 1895-ben Bornemisza István építtette; ebben utoljára Bornemisza Elemér lakott. A másik a Bomemisza-család ősi kúriája, melyet a család még a XVII. század elején építtetett; ez legutoljára Bornemisza László alispáné volt. Idetartoznak Alsócsuka, Felsőcsuka és Dáromvölgy puszták. A községnek saját postája van, távírója és vasúti állomása Rimaszécs. A község területe 1617 ha, lakóinak száma 827. Polgármestere Angyal Attila, a Csemadok-alapszervezet elnöke Pásztor Magda, az 1—8. évfolyamos vegyes alapiskola igazgatója Orosz István. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 880 698 79,32 1991 827 630 (roma: 43) 76,18 BEJE (Behince) A Túróé vize mellett fekvő kisközség. 1427-ben a Bejey alakban említik az egykorú okiratok. 1435-ben a Bejey-család bírja. A XVI. században földesurai közt a Posztós-családdal találkozunk; majd később a Szentmiklóssy-, Csemniczky-, Dapsy- és a Szathmáry-családoknak volt itt részbirtokuk. E két utóbbi család után három régi kúria maradt a községben, melyek közül az egyik legutoljára Bottá Sámuelé, a másik Szent- Ivány Józsefé, a harmadik pedig Erdélyi Lászlóé volt. A múlt században híres volt gyümölcstermesztéséről. Református temploma eredetileg 1442-ben épült. A régi templom lebontása után 1905-ben új templomot építettek. Az egyház 1635-ből,- RIMASZOMBATI JÁRÁS Posztós Judit adományából ezüst kelyhet őriz, a többi edénye ismeretlen időből származik. Az egyházhoz tartoznak még a következő filiák: Oldalfala, Otrokocs, Zsór, Lőkösháza. Lelkipásztora 1942-ben Kardos Lajos volt. A községhez tartozik még Levárt puszta is. Ma közigazgatásilag Tornaija elővárosa. A Csemadokalapszervezet elnöke Sipkái Judit. A község területe 619 ha. Lakóinak száma: 1900 — 508; 1921 — 580; 1940 — 529; 1970 — 546. BELLÉNY (Belin) 1427-ben Beleyn alakban említik nevét. Legrégibb birtokosa a Fáy-család. Lakosai, kiknek nagy része jelenleg kefe- és seprűkötéssel foglalkozik, már 1846-ban takarék magtárt állítottak. Határában jóízű savanyúvíz van. A község területe 420 ha, lakóinak száma 170, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 124, ref. 10, a többi nem regisztrált. A falu polgármestere Huszti Tibor. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 225 55 24,44 1991 170 27 (roma: 25) 15,88 BERETKE (Bretka) A Sajó völgyében fekvő kisközség. Először 1427-ben említik. Ez időben a Ravaz de Bereth-család bírta, mely a XVI. század elején Beretky néven szerepel. E család birtokában maradt a múlt század közepéig, amikor leányágon a kisvarsányi Fialka-család birtokába ment át. 1480-ban a Csoltói-családnak is volt itt részbirtoka. Fialka Erzsébet és Tornallyay Zoltánná voltak a legutolsó birtokosok. Az előbbi csinos nemesi kúriáját még 1754-ben Beretkey Zsigmond építette, ez a kúria később a ref. egyház árvaháza volt. Ez időben gyümölcstermeléséről is ismert község volt. Az Orhegyalja dűlőelnevezésnek bizonyára jelentősége van, de hogy mi, annak nem tudunk a nyomára jutni. Beretkéhez tartoztak Bikaszög és Herencs puszták, melyek közül az utóbbit 1470-ben Heren néven említik. A község két temploma újabb építmény. A katolikus 1862-ben, az ev. ref. 1815-ben épült. A község területe 954 ha, lakóinak száma 354, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 121, ev. ref. 149, a többi nem regisztrált. A falu ideiglenes polgármestere Hegedűs Gábor, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Bódi Kálmán. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 395 370 93,67 1991 354 337 95,20 CAKÓ (Cakov) A Balog völgyében fekvő kisközség. 1427-ben említik először, mint a Balog vár tartozékát. Utoljára a Coburg hercegi családnak volt itt nagyobb birtoka. Hajdan Chakofalua volt a neve. Temploma 1835-ben épült. A község területe 429 ha, lakóinak száma 224. Felekezeti megoszlása szerint: róm. kát. 120, ev. ref. 66, a többi nem regisztrált. A falu polgármestere Gyenes Barnabás, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Hupka László. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 262 250 95,42 1991 224 131 (roma: 83) 58,48 CSÍZ (Číž) A fülek-tomaljai vasútvonal mentén fekvő kisközség. A községet már a pápai tizedszedők jegyzékében említik Chis néven. 1427-ben is így szerepel. 1475-ben a kasuhi Nagy-család új adományt nyert a községre, de öt évvel később már a Csízy-családot találjuk itt mint a község földesurát, majd a czomporházi Czompor-családot. Később az Abaffy-, a Kubinyi- és a Hanvay-családok lettek a birtokosai. A községben négy úrilak van: Kossuth Józsefe, Hanvay Józsefé, Glósz Artúré és Horváth Józsefé. A község református temploma 1881-ben épült. Az itteni európai hírű jód-bróm-konyhasós ásványi gyógyfürdő az 1860-as években alakult ki. Forrásai: Hygeia, Themis, Neptun. A csízi gyógyforrás jód- és brómtartalmát tekintve világelső. Mára a fürdőtelep szépen kiépült. A község területe 614 ha, lakóinak száma 692, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 241, ev. ref. 193, a többi nem regisztrált. A falu polgármestere Tkáč Július, a Csemadok-alapszervezet elnöke Varga Katalin, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Tóth Sándor, a szlovák tannyelvűé Kochanová Mária. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 719 506 70,38 1991 692 404 (roma: 80) 58,38 Összeállította: Kovács István (Folytatjuk) 10 A HÉT
