A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-03 / 23. szám
KRONIKA TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN KEREKGEDE (Hodejovec) A feled-füleki vasútvonal közelében fekvő kisközség, 1900-ban 92 házzal és 393 rém. kát. vallású lakossal. Hajdan Ajnácskő vár tartozéka volt, s annak sorsában osztozott. 1427-ben Kerekgede, a XVII. században pedig Kerékgedő néven említik. A múlt század elején az Egerfalussy, a grófi De La Motto-, a báró Vécsey- és a báró Kemény-család volt a birtokosa. A róm. kát. templom építési ideje ismeretlen. Idetartoznak Vigyorgó, Sektörő és Sziget puszták. A község postája Várgede, vasúti állomása Feled. A község területe 1132 ha, lakóinak száma 229, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 187, a többi felekezetnélküli. A falu polgármestere Szalasi Mária, a Csemadok-alapszervezet elnöke Varga Zoltán. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 247 152 61,54 1991 229 132 57,64 KISGÖMÖRI (Gemerček) A hasonló nevű völgyben fekvő kisközség, 1900-ban 47 házzal és 237 róm. kát. vallású lakossal. Legrégibb birtokosaként (1427-ben) Jolsvai Györgyöt ismerjük. 1489-ben már a Gömöri-család uralja, és ekkor Gemeri néven említik. Későbbi birtokosai a Borbély-, a Máriássy-, a Hámos-család és Rimaszombat városa. 1900-ban Hámos Aladárnak, báró Nyár Sándornénak és Rimaszombat városának volt itt nagyobb birtoka. A kát. templom 1880-ban épült. A község postája, vasútállomása Várgede. A község területe 1167 ha, lakóinak száma 139, felekezeti megoszlás szerint róm. kát. 130, ev. ref. 3, a többi nem regisztrált. A falu polgármestere Kisantal Gáspár, a Csemadok-alapszervezet elnöke Vincze Piroska. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 166 145 87,35 1991 139 122 87,77 KIRÁLYI (Králik) Sajó-völgyi kisközség, 1900-ban 86 házzal és 515 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan királyi birtok volt, és 1340-ben találjuk első nyomát, amikor Királytelke néven említik. 1436-ban a Szalonnay- és utána a Csetneki-család a földesura,- RIMASZOMBATI JÁRÁS 1473-ban pedig a Szalonnay-család mellett a Tekes- és a Szény-családot is itt találjuk. Később a Szentmiklóssy-, a Hevessy-, a Draskóczy-, a Szontágh- és a Lóczy-családok voltak a birtokosai. Legutoljára Szontágh Zoltánnak, Hevessy Józsefnek és Moesz Miksának volt itt nagyobb birtoka, és mindegyiküknek csinos úrilaka. A múlt század óta, a falu határában, a Sajó nyugati partján melegvizű tó van. A községben lévő ev. ref. templom 1824-ben épült. 1961-től Tornaija városnegyede. KORLÁTI (Konrádovce) A Füleki Dombság határában a Gortva patak bál partján fekszik. A falu a XIV. század első felében keletkezett. A legrégibb írásos emlék 1341-ben mint jobbágyfalut Coradfolwa néven említi. 1342-ben Korlathteluky, 1489-ben Korlathy, 1786-ban Korlath, 1948-ban Konrádovce néven jegyzik. A XIII. századtól Civegfalvával együtt a Széchényiek birtoka. A XVII. századtól különböző földesurak tulajdona- mint a füleki vár tartozéka. A XIX. század végén kőbányát létesítettek a falu közvetlen határában. A falu lakóinak száma 1910-ben 1145-re emelkedett. A község klasszikus kastélya a XIX. században épült, 1945-ben kétszintes iskolává építették át. Római kát. temploma 1938—39-ben épült a papiakkal együtt. A kultúrház előtt felállított emlékmű, a bányában elhalt kőfejtők és munkások nevét örökíti meg. , Civegfalvát 1573-ban önálló faluként említik. Valószínűleg a XIII. században keletkezett, de a háborúskodás következtében pusztává fejlődött vissza. 1828-ban 4- háza és 24 lakosa volt. Simonfalvát 1246-ban említik mint önálló falut, a Széchényiek birtokaként mint a füleki vár tartozékát. A XVI. században a törökök teljesen megsemmisítették. A község területe 793 ha, lakóinak száma 430, felekezeti megoszlás szerint; róm. kát. 188, ev. ref. 5, pravoszl. 1, 206 nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Molnár László, az 1—4. évfolyamos szlovák nyelvű alapiskola igazgatója Volzovárová Anna. Népszámlálási adatok: Év, Összesen Ebből magyar % 1980 620 449 72,42 1991 430 329 76,51 KÖVECSES (Štrkovec) Sajó-völgyi kisközség, 1900-ban 63 házzal és 345 ev. ref. vallású lakossal. E községnek már a XIII. században a kövecsesi Dancs-család az ura, és ez időben, amikor Koweches néven említik, a Czinege-család is részbirtokos. Később a mellétéi Barna-család is jogot tart reá, az újabb korban pedig a Szent-Miklóssy-család is. A Dancs-család kihaltáig birtokos a községben, mely birtok Lukács Lajos táblabíró neje, szül. Danes Erzsébet révén, a Lukács családé lett, és 1892-ben vétel útján került Nehrer László tulajdonába. Van itt három kúria, melyek közül az egyiket a Lukács-család építtette, a másik kettő a Dancs-családé volt. A község református temploma 1825-ben épült, 1885- ben átépítették; úrasztali edényei újabbak. 1879-ben az egész községet a jégverés és az árvíz elpusztította. Kövecses tájékán feküdt hajdan Chyntalan község, mely e néven 1431- ben merül fel. A községnek van postája és vasúti állomása. Területe 436 ha, lakóinak száma 358, felekezeti megoszlás szerint róm. kát. 121, ev. ref. 154, a többi nem regisztrált. A falu polgármestere Hubay István, a Csemadok-alapszervezet elnöke Imrecze Béla, és az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Iván Rózsi. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 383 324 84,60 1991 358 271 75,50 (roma: 32) LÉNÁRTFALVA (Lenartovce) Sajó-völgyi kisközség, 1900-ban 127 házzal és 584 ev. ref. és róm. kát. vallású lakossal. A községet 1379-ben I. Lajos király az Abaffyaknak ajándékozta, és ekkor Kis-Hanva volt a neve. Mai nevét a XV. század elején élt Abaffy Lénárttól kapta, s azóta is e néven emlegetik. Földesurai az Abaffyak, a Jánosfalvyak, azután a Fügedyek voltak, de 1480-ban a Csákányi-családot is itt találjuk. Későbbi birtokosai az Abaffyakón kívül a Jankovics-, a Molnár- és a Rabus-családok. Legutóbb Abaffy Máriának, özv. Fodor Ágostonnénak volt itt nagyobb birtoka és úrilaka. A községben két templom van. A református 1799-ben, a róm. kát. 1747- ben épült. 1827-ben az egész község leégett. Postája és vasúti állomása van. A község területe 681 ha, lakóinak száma 510, felekezeti megoszlás szerint; róm. kát. 121, ev. ref. 154, gör. kát. 1, a többi nem regisztrált. A falu polgármestere Harnócz Richárd, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Ferencz László. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 577 537 93,07 1991 510 482 94,51 Összeállította: Kovács Tibor (Folytatjuk) 10 A HÉT
