A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-01-14 / 3. szám
HÍRMONDÓ Ostrava után Brünn A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ) Ostrava után Brümben hozta létre második alapszervezetét. Mindez így egyszerűnek tűnhet, a valóság azonban más. Fáradságos munkával jutottak el a meghívók a címzettekhez, s ennek eredményeként 1993. november 20-án találkozhattak először a brünni magyarok. A mintegy harminc ember úgy érezte, hogy nagy szükségük van egymásra, szükség van a közösségre, anyanyelvűk ápolására. Ennek a pillanatnak voltak tanúi a CSMMSZ elnöke és a Prágai Magyar Kulturális Központ képviselői is. Az alapszervezet élén Vojtek Zoltán mérnök áll, a vezetőségi tagok pedig a szervezők közül kerültek ki. 1993. december 15-re összehívták a második gyűlésüket, amelyre mint a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya titkárát, engem is meghívtak. Jelen volt Domonkos Zoltán, az ostravai szervezet képviselője, Kluka József a CSMMSZ szervező titkára, és Ágh András a PMKK igazgatóhelyettese. Bevallom ugyanolyan izgalommal indultam Erűimbe, mint annak idején Prágába és Ostravába. Vojtek Zoltán elnök összefoglalójából megtudtam, hogy Brünnben 401 magyar anyanyelvű lakos él a legutolsó népszámlálás adatai szerint. Morvaország területén pedig 1471 fő. Elsősorban az egyetemi hallgatók telepedtek le ezekben a városokban, de vannak, akik munka után jöttek ide. Külön örömet jelentett számomra, hogy a jelenlévő 45 fő (azt ott élő fiatalok 10 százaléka) a fiatal és középkorosztályhoz tartozott. Nem titok az sem, hogy a brünni főiskola magyar diákjai a Kazinczy Ferenc Diákklub (Kafedik) tagjai. Közülük is jelen voltak néhányan, és elmondásuk szerint együtt fognak dolgozni. De nemcsak Brünnből, hanem Vyškovból és a környező városokból is érkeztek a találkozóra. Úgy éreztem, hogy ez a kis közösség valóban akar tenni valamit. Tudják, hogy nem lesz könnyű az a munka, amit vállaltak. Az elnök — Vojtek Zoltán — szavai szerint kizárólag kultúrával fognak foglalkozni. Első és legfontosabb feladatuk, hogy egy magyar központot hozzanak létre egy állandó könyvtárhelyiség formájában. Ehhez a bejegyeztetéssel egyidőben fogják kérni a város főpolgármesterének a segítségét. Fontosnak tartják a szoros együttműködést, az állandó jellegű információcserét a prágai, az ostravai szervezettel, és nem utolsósorban a Csemadokkal. A beszélgetés során az is kiderült, hogy azonos hullámhosszon gondolkodunk, és így tudjuk majd egymást segíteni. Az alapszervezet összejövetelén a belépőnyilatkozaton kívül kiosztotta a szövetség alapszabályát és a megszerkesztett kérdőíveket is. Ezek alapján kiderül majd, hogy milyen formában és milyen tartalommal fog működni a csoport. Egy azonban már most biztos: tenni akarnak annak érdekében, hogy hazájukban ugyan, de szülőföldjüktől távol az anyanyelv ékes köntösét magukra terítve az irodalom, a népművészet, a hagyomány gyöngyszemeit magukénak tudják, és ezeket ebben a közegben be is mutassák. Mintegy az együttműködést bizonyítandó, máris lesz egy közös — hármas — rendezvény. 1994. január 27-én a bécsi Európa Club, január 28-án a pozsonyi Csemadok, és január 29-én a brünni alapszervezet vendége lesz Matuska Márton újvidéki újságíró, aki az 1944-es bácskai népirtásról tart előadást. Ezenkívül lesz népművészeti előadás, honismereti kirándulás, nyelvoktatás. A CSMMSZ-nek tehát megvan a második alapszervezete. Nekünk, szlovákiai magyaroknak pedig van egy további baráti szervezetünk, egy újabb kistestvérünk, akit minden téren segítenünk kell. Őszintén kívánom az új kistestvérnek, hogy az idősebbek segítségével növekedjen bölcsességében, szeretetben. Kívánom, hogy Vojtek Zoltán, Mazanec Piroska, Orálek Jolán és a többiek személyében olyan vezetői legyenek, akik fáradtságot nem ismerve fognak dolgozni annak érdekében, hogy e kis közösség ápolni tudja saját nemzete kincsét, hogy a másság elfogadása mellett gyermekeikbe is beleoltsák az anyanyelv szeretetét, az összetartozás érzését és szükségességét. Jégh Izabella JOTEKONYSAGI KONCERT Azt hiszem, minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy azoknak, akik 1993. december 13-án este hat órakor ellátogattak a Ružinovi Művelődési Házba, felejthetetlen művészi élményben volt részük. Szép karácsonyi énekeket hallottunk az Ifjú Szivek és a Ghymes előadásában, láttunk néptáncot, s a Gaudium jóvoltából elmúlt századok zenéjében gyönyörködtünk. A műsor méltó volt a karácsony előtti emelkedett hangulathoz. A nézők pedig jó érzéssel távozhattak, mert azon kívül, hogy jól szórakoztak, egy nemes célt is támogattak. A műsor szereplői ugyanis a bevételből befolyt összeget a komáromi kórház onkológiai osztálya műszaki felszerelésének korszerűsítésére ajánlották fel. (kamoncza) Prikler László felvételei 8 A HÉT
