A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-27 / 22. szám
HÍRMONDÓ ZSELIZ 1994 — NEMZETKÖZI NÉPTÁNCFESZTIVÁL 1994. június 4. (szombat) 19.00 — 22.00 — Ünnepi műsor Szereplők: — az osztrák folklórcsoport — az olasz nóptáncegyüttes — a cseh (zlíni) "Vonica" folklórcsoport — a Szőttes — Pozsony — a Hajós NE — Komárom — az Istiglinc NE — Dunaszerdahely — az llosvai NE — Nagyida — a Kisbojtár gyermektáncegyüttes — Párkány — a Bódvavendógi hagyományőrző népi együttes — a Martosi NE — a Zsérei "Zsibrice" néptáncegyüttes — a feketebalogi hagyományőrző együttes — a szászcsávási és vámosgálfalvai hagyományőrző táncosok és zenészek (Románia) — hagyományőrző énekesek 1994. június 5. (vasárnap) 13.00 — Népzenei koncert Szereplők: — a Muzsikás népzenei együttes és Sebestyén Márta, Budapest — a feketebalogi zenekar — a szászcsávási zenekar, Erdély — az alsókálosai zenekar, Szlovákia 15.00 — 18.00 — Gálaműsor (lásd a szombati műsort) Ezenkívül népművészeti kirakodóvásár és szakmai bemutatók a fesztivál egész idején. Kisérőműsorok a kirakodóvásár területén: vásári attrakciók, Vitéz László bábszínház, óriás bábok, gyólyalábosok, 1 kerekű bringás stb. a kecskeméti Ciróka bábszínház vendégművészei előadásában. Sörsátor — benne hagyományőrző zenekarok koncertjei és szombat este népmulatság. Tavaszi délután — sok zenével 1994. április 23-án ragyogó napsütésre ébredt Rozsnyó. Akik szombat délutáni sétájukon elhaladtak a városháza ablakai alatt, zongora, hegedű, akkordeon és énekkar hangjait hallhatták. A Rozsnyói Városi Kulturális Centrum által szervezett hangverseny hangjai voltak, melyen négy fiatal muzsikus és az általuk meghívott vendégek szerepeltek. Szívet, lelket gyönyörködtető órákban volt része annak a szépszámú közönségnek, akik ezt választották szombati programnak. Fiatalosan lendületes és magas színvonalú előadásokat hallhattunk. Šechná Mónika Hacsaturján Hegedűversenyének I. tételét játszotta Reiprich Otakar professzor zongorakíséretével. Buffa Iván Bach-, Schubert- és Bartók-műveket zongorázott, és különösen Bartók Mikrokozmosz néhány részletével jeleskedett. Petrík Ivett oboán adta elő Charles Gounod Ave Maria című művét, zongorán Lipovský Szilvia kísérte. Dusík István óriási fába vágta a fejszéjét, amikor műsorára tűzte Prokofjev B-dúr zongoraszonátáját, ám professzora segítségével sikeresen birkózott meg a feladattal. Ezen a napon mutatta be először és máris megcsillogtatta óriási technikai készségét, valamint a második tételben érzelmi világát is megmutatta. Idővel ebből akár nemzetközi szintű produkció is lehet. A felsorolt ifjak valamennyien a Kassai Konzervatórium növendékei. A már említett Dusík István pelsőci "gyerek", igy az ő kívánságára és meghívására szerepelt, illetve zongorázott a műsorban két pelsőci kislány, Brezina Tímea és Volčko Evelina — Samu Katalin magán-zongoratanár növendékei, valamint a pelsőci Női Kórus, ugyancsak Samu Katalin vezetésével. Miután a hangversenyt Rozsnyón rendezték, természetesen néhány rozsnyói is fellépett: Drága Katalin, Jana Čopáková, Čižmárik Katalin, Nyéki Miklós és Ján Rakottyai, valamennyien a rozsnyói zeneiskola növendékei. Remek hangulatú délután volt, jobbnál jobb produkcióknak tapsolhatott a hallgatóság. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a pelsőci kórus is legszebb napjaira emlékeztető színvonalon énekelt. Műsorukban egyebek között Bárdos Lajos és Kodály Zoltán művei is szerepeltek. A műsort vezető Cs. Palcsó Erzsébet verset is mondott, nagy átérzéssel adta elő Ozsvald Árpád Ének című költeményét. Köszönet mindenkinek, akinek része volt a műsor szervezésében és megvalósításában. Dr. Vidó Anna Pelsőc A TÁJ ÉS A MŰVÉSZ A Csallóközi Múzeum kiállításainak elsődleges célja a régiónkban élő művészek bemutatása. A most kiállító Andrásy Tibor művei már nem először láthatók kiállítótermünkben. Igaz, eddigi kiállításain főként grafikusként ismerhettük meg a művészt. Mai kiállításunkon Andrásy Tibor kombinált technikájú festményei és rajzai láthatók. Alkotásai jelentős részének a csallóközi táj, a természet az inspiráló forrása. A tájkép a kétdimenziós művészeti eljárások, kifejezési módok egyik legelterjedtebb motívuma. A tájábrázolásoknál a művész nemcsak specifikus, egyéni szemléletét, képzőművészeti nézeteit, hanem a tájhoz fűződő érzelmi kapcsolatát is ábrázolni igyekszik. Úgy véljük, hogy Andrásy Tibor munkásságának most bemutatott legújabb alkotásai szervesen kapcsolódnak művészetének korábbi, bár eltérő technikájú periódusaihoz. Beszédes bizonyítékai a mindig újat kereső, megújulni képes művészi alkotókedvnek. Nagy Kornélia (Elhangzott a Csallóközi Múzeum kiállításának megnyitóján) Andrásy Tibor: A régi Dunai táj 8 A HÉT
