A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-20 / 21. szám
SZABADIDŐ A "gombaszakértő" A nyár közeledtével bizonyára sokan várják, hogy kimehessenek a szabadba gombázni. Elismerem, hogy az ízletesen elkészített gombaételek sok család étrendjének változatosságát biztosítják. A gombafajták hiányos ismerete azonban nem kevés veszélyt rejt magában. Ezzel kapcsolatban bizony néha előfordulnak fonák helyzetek is. Ilyenről szeretnék beszámolni. Az egyik jó barátom már tizenéves kora óta szívesen és behatóan ismerkedett a természettel és legfőképpen a gombafajtákkal. Nem egy esetben lepett meg bennünket egy-egy jól sikerült gombából készült étellel, amelyet egyedül készített el, az idősebb gombaszakértők, gombaismerők útmutatása alapján. Vagy egy évtizedig élveztük a gyakori vacsorameghívásokat. Bizony, nehéz szívvel vettük tudomásul, mi barátok, hogy a közeli városban kíván letelepedni, ahol nemcsak állandó munkát, hanem megértő társat is talált. Ott is folytatta kedvtelését, hiszen a város, ahová költözött, szintén a Vág partján terül el. Felesége szívesen vette tudomásul főzőcskézéseit, mivel ilyenkor teljes mértékben ő töltötte be a háziasszony szerepét, kezdve az étel elkészítésétől, egészen a mosogatásig. Egy napon a városban nagy ünnepség volt, s ilyenkor ugyebár díszebéddel illik azt emlékezetessé tenni. A barátom is így cselekedett. Gombaínyencséggel kedveskedett a négytagú családnak, mivel közben két kislánynyal szaporodott a család. A finom ebéd után a kislányok a városba mentek hintázni, nézelődni, fagyizni. Ehhez mérten kaptak zsebpénzt is. Amikor hazaértek, gyomorfájásra panaszkodtak, melyet hányás kísért. Barátom minden fölösleges kérdezgetés nélkül a családdal egyetemben felkereste a közelben lévő kórházat, ahol azon nyomban mind a négyen gyomormosásban részesültek annak ellenére, hogy a szülők nem észleltek semmilyen gyomorfájdalmat. Az orvosok a biztonság kedvéért intézeti megfigyelés alatt tartották az egész családot. Barátomnak a megfigyelés alatt állandóan kétségei voltak afelől, vajon tényleg a gombától hánytak-e lányai, amikor is az egyik napon a két kislány veszekedésére lett figyelmes. A kisebbik állandóan azt hajtogatta a nagyobbiknak, hogy "úgyis megmondja az apukának". Barátom kérdőre vonta őket, s kiderült, hogy a két "hölgy" a kiruccanáskor az összes zsebpénzt fagyira és üdítőre költötte, nem pedig körhintára. Barátom ezt megtudva, úgy istenigazából elfenekelte őket. No nem azért, mert elköltötték a zsebpénzt, hanem azért, mert hazaérkezésükkor nem árulták el az igazságot, és főleg azért, mert az általa elkészített finom gombaételt kimosták az ő, mármint a szülők gyomrából is. Mi ebből a tanulság? Az, hogy még azok sem bíznak teljes mértékben a gombaismeretükben, akik évtizedeken át foglalkoznak a gombákkal. Tehát nem árt, ha mi, laikusok még körültekintőbbek leszünk, hiszen évente embertársaink tucatjai fizetnek rá a tudatlanságukra. Nagy András Hulla a múzeumban Múzeumot nyitottak az ismert belga származású krimiszerző, George Simenon szülővárosában, Liegeben. Az író által teremtett Maigret felügyelő világhírnévre tett szert. A Vallon Művészeti Múzeumban szerző és regényhős osztozik azon a négyezer négyzetméteren, amelyet az intézmény számukra rendezett be. Simenon pályafutása során több száz regényt írt, amelyek java része több kiadást ért meg. Az író — alapos ember lévén — minden apró dokumentumot megőrzött, így gazdag anyag tárul a közönség elé. Simenon életrajzához a kalandok is hozzátartoznak: 19 évesen elhagyta szülőföldjét, és a fény városába, Párizsba költözött. Szeretőinek egyike volt Josephine Baker, akinek parfümjét ugyancsak kiállították az új múzeumban. A regényekben leírt rendőrőrsök hiteles másolatait is kialakították, és még az írógépek kattogása és a kihallgatások szövegei is halhatók a teremben. Ezután Maigret szobájába érkezik a látogató, ahol az asztalon egy korsó sör és egy félig elfogyasztott szendvics található — mintha a felügyelő csak néhány percre hagyta volna el a helyiséget, hogy egy bűntény helyszínére siessen. A rendőrségi laboratóriumban pedig különféle üvegcsék és képcsövek között egy "hulla" hever — csak hogy minden egy vérbeli krimire emlékeztessen. A "Múltidéző" című történelmi vetélkedőnk első fordulójának helyes megfejtése: A Buda halála c. elbeszélő költeményt Arany János írta. A megfejtők közül könyvjutalomban részesül Plichta Gabriella (Érsekújvár). Gratulálunk! Az itt látható családi kép rajzolója tréfás kedvében összecserélt bizonyos tárgyakat a művén. A csereberék száma összesen hét. Melyek ezek? A HÉT 27
