A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-13 / 20. szám
OTTJÁRTUNK Május 15. — a Szlovákiai Magyarság Emléknapja A szlovák parlament tizennégy magyar képviselőjének döntése értelmében május 15-én Komáromban ünnepélyes műsor keretén belül tartják meg a Szlovákiai Magyarság Emléknapját. A rendezvény részét képezi majd a "Helytállásért — Pro Probitate" díj átadása. — Honnan jött az ötlet, hogy május 15-ét emléknappá nyilvánítják? — kérdeztem Duka Zólyomi Árpádtól, az Együttélés politikai mozgalom parlamenti frakcióvezetőjétől. — Ötven évvel ezelőtt, 1942. május 15-én a Szlovák Állam parlamentjében a képviselők közül egyedül Esterházy János, a szlovákiai magyarok képviselője szavazott a zsidótörvény ellen. Ezzel olyan emberi értékekről tett tanúbizonyságot, mely követésre méltó. A két magyar parlamenti mozgalom frakciója úgy döntött, hogy e történelmi esemény tiszteletére május tizetötödikét a Szlovákiai Magyarság Emléknapjává nyilvánítják. Szeretnénk, ha ez a nap mindenkit a toleranciára, a humánumra és a kölcsönös megértés szükségességére emlékeztetne. — Az emléknapi ünnepségek keretén belül kerül sor a Helytállásért-díj átadására. Ki ítéli oda a díjat? — Képviselőtársaimmal létrehoztuk a Helytállásért Alapítványt. A kuratóriumot a szlovák parlament mindenkori magyar képviselői alkotják majd. Az alaptőkét mi, a két magyar frakció tagjai hoztuk létre. /Vrról is a kuratórium dönt, hogy ki kapja a díjat. Április 15-ig fogadtuk a jelöléseket. Célunk, hogy a szlovákiai magyarság olyan képviselőit tüntessük ki, akik az elmúlt évben, illetve a múltban a legtöbbet tettek nemzeti közösségünk érdekében. Természetesen itt nem csak egyénekről van szó. A díjat csoport, szervezet, esetleg egy egész község is megkaphatja. Hiszen a "helytállásért" fogalomban benne rejlik, hogy bizonyos körülmények között akár egy egész falu is helytállhat. A kiosztandó díjak számáról még nem született döntés. Arról viszont igen, hogy — az Öscar-díjhoz hasonlóan — annak a neve, akinek a díjat odaítéltük, csak a díjátadás pillanatában kerül nyilvánosságra. — Milyen a külalakja a Helytállásért-díjnak? — Ez egy modern, negyven centiméteres bronzszobor, amely Nagy János szobrászművész munkája. — Hol kerül sor a díj átadására? — A komáromi Tiszti Pavilon nagytermében. Körülbelül kétszáz vendéget hívunk meg. Köztük lesznek a szlovák parlament és a volt Szövetségi Gyűlés magyar képviselői, Komárom város elöljárói, a Csemadok, a négy szlovákiai magyar politikai csoportosulás, valamint a sajtó képviselői. — Utolsó kérdésként szeretném, ha röviden összefoglalná, hogy Ön szerint napjainkban miért van szükség a Szlovákiai Magyarság Emléknapjára? — Ez a magyar közösség, bárhogy is vesszük, egy külön kis társadalom. Azért, hogy ez a társadalom életben maradjon, sokat kell tenni minden téren és mindenkinek, a humántól a műszaki értelmiségig, a pedagógusokon keresztül az egyszerű emberig. Tennünk kell elsősorban azért, hogy megmaradjunk, identitásunkat megőrizzük. Továbbfejlesszük mindazt, ami nagy értékeink közé tartozik, történelmünk, hagyományaink ápolása. Ebben a kis társadalomban számos olyan egyéniségünk van, akik nagyon sokat tettek ezért a közösségért. Szinte automatikusan felmerül a kérdés: miért ne emeljük ki őket a többiek közül. Erre most lehetőség nyílik. Évente díjat kapnak azok, akik az adott időszakban a legtöbbet tették az itt élő magyarság érdekében. K. M. Kereskedelmi akadémia Nagymegyeren A Nagymegyeri Szlovák és Magyar Tanítási Nyelvű Kereskedelmi Akadémia és a Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium egy fedél alatt működik. A gimnázium három évvel ezelőtt indult egy osztállyal. 1978-ig kizárólag csak gimnázium létezett az épületben. 1978-tól 1982-ig párhuzamosan gimnázium és közgazdasági szakközépiskola működött itt. Az intézménynek jelenleg 347 tanulója van. A 30 tagú tanári kar munkáját az igazgatónő, Véghné B. Zsuzsanna mérnöknő irányítja. Bővebb tájékoztatást az igazgatóhelyettestől, Molnárné P. Lenke matematika és ábrázoló mértan szakos tanárnőtől kaptunk. • Milyen az iskola felépítése, és mire szakosodott? — Kereskedelmi akadémiánknak évfolyamonként egy szlovák és két magyar nyelvű párhuzamos osztálya van. A gimnázium csak magyar nyelvű. A kereskedelmi akadémián az első két évfolyam általános, nincs szakosodás. Harmadiktól heti 2 órában tanulóink négy szaktantárgy közül választhatnak. Tavaly a harmadik osztályokban bevezettük a marketinget, a vállalkozás alapjait, bankrendszert és egy főiskolai előkészítő csoportot. Negyedikben ehhez számítástechnikai szemináriumot, illetve idegen nyelvű szakkonverzációt csatoltunk. Az idei harmadikosok a marketing helyett az adórendszer alapjait sajátíthatják el. • Rendelkeznek szaktantermekkel is? — Igen, van két mechanikusírógéptermünk, egy villamosírógép-termünk és két számítástechnikai tantermünk. Létesítettünk egy fiktív üzemet is, amely Glória néven fut. Ez utóbbi szaktanteremben diákjaink gyakorlatban is elsajátíthatják a vállalkozás alapjait. • Hogyan állnak az idegen nyelvek tanításával? — A kereskedelmi akadémián a diákok heti 4 órában tanulnak idegen nyelvet. Német, angol vagy orosz nyelvből választhatnak. A szlovák osztályokban harmadiktól még egy idegen nyelvet oktatunk. Az idén az angol nyelvet már oxfordi tankönyvekből tanítjuk. • A tanuláson kívül mivel foglalkoznak a fiatalok? — Diákjaink minden elképzelhető versenyen részt vesznek. Nemcsak a természettudományi jellegű kerületi versenyeken érnek el szép eredményeket, hanem a történelmi vetélkedőkön, a szavaló- és kiejtési versenyeken is. Iskolánkon kosárlabdakor, dzsesszgimnasztikai és irodalmi csoport működik. Iskolai szinten gépíróversenyeket is szervezünk. • Más hasonló iskolákkal is tartanak fenn kapcsolatot? — Nagyon jó baráti kapcsolatunk van a győri Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskolával, amely tagja a Világbank hálózatnak. Általában kétszer találkozunk évente. Irodalmi, történelmi és sportvetélkedőket szervezünk közösen, s rengeteg szakmai segítséget nyújtanak nekünk. • A végzős diákoknak milyenek az elhelyezkedési lehetőségeik? — Mivel a kereskedelmi akadémia általános közgazdasági irányzatú, a végzős diákok elhelyezkedési lehetősége széles körű. Lehetnek bérelszámolók, dolgozhatnak bankokban, adóhivatalokban, sőt a mezőgazdaságban is. Nagyon sokan Pozsonyban helyezkednek el. Jó híre van az iskolának, ez abból is látható, hogy tavaly 130 százalékos volt, az idén pedig 100 százalékos a túljelentkezés. Van kollégiumunk, ezért távolabbi városokból és falvakból is jönnek hozzánk tanulni. A diákok nyelvtudásáról és a tankönyvek színvonaláról Némethné S. Erika magyar-szlovák szakos tanárnővel beszélgettünk: A szlovák nyelvet a gimnáziumban az első két évfolyamban heti 3 órában, a kereskedelmi akadémián pedig heti 2 órában tanítjuk. Harmadikban már mind a két iskolában hetente háromszor van szlovák óra. A kereskedelmi akadémiások a szaktantárgyakat szlovákul tanulják, ezért szlovák nyelvtudásuk jobb a gimnazistákénál. A konverzációs órákon is a szaktantárgyakra helyezzük a hangsúlyt. Ami a tankönyveket illeti — folytatja Némethné —, még a régiekből tanítunk. Anyaguk egy része bizony elavult, és kevés segítséget nyújtanak többek között az eddig betiltott írók oktatásához. Új adalékokra lenne szükség elsősorban a XX. századi magyar irodalom tanításához. Ezután néhány diákot is megkérdeztünk. Cseh Diana és Horváth Anikó a kereskedelmi akadémia IV. B osztályának tanulói. Mindketten nagyon örülnek, hogy ezt a szakot választották. Anikó szakosító iskolába, Diana pedig a pozsonyi Közgazdasági Egyetemre szeretne jelentkezni. Szabad idejükben szívesen olvasnak, sportolnak, táncolnak. A gimnazista Varga Emese III. G-be jár. Kedveli az irodalmat, a történelmet, a színházat. Az iskola színjátszó csoportjában is tevékenykedik. Több történelmi versenyen szerepelt sikeresen. A jövőben magyar—történelem vagy magyar—német szakra szeretne jelentkezni. Manapság a közgazdaságban nagyarányú változások mennek végbe. Nem mindegy, milyen szakemberek kerülnek ki az iskolából. A nagymegyeri kereskedelmi akadémia és gimnázium tanárai mindent megtesznek azért, hogy diákjaik az életben is jól eligazodjanak, s tudásukat kamatoztatni tudják. BOKROS KATALIN 12 A HÉT
