A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-29 / 18. szám
MINERVA nábobként hobbijának, a holt nyelvek, főleg a szanszkrit tanulmányozásának szenteli idejét. Halála előtt szociális otthont alapít a davenporti aggok számára. Emlékét ma Davenportban a már említett Fejérváry Park őrzi, melyet lánya, atyja halála után a városnak ajándékozott. A sikeres földvásárlással szerzett dollár-ezrek sem kárpótolhatták azonban Fejérváryt az őt ért nagy veszteségért: egyetlen fia, a 17 éves Miklós az észak-amerikai polgárháborúban, Lincoln önkénteseként az elsők közt vesztette életét. E fájdalmat is voltak hivatva enyhíteni azok a levelek, melyek 1865-ig menetrendszerű pontossággal érkeztek Brüsszelből, Jósikától. Mint jeleztük, a Fejérváry által írt levelek elkallódtak — az utókor nagy kárárai Abból a két levélből ugyanis, ami a Jósika-hagyatékból került elő, kitűnik, hogy Jósika amerikai partnere sem volt híjján az érdekes, olvasmányos stílusnak. Olvassunk bele a Davenportban, 1863. június elsején keltezett s a polgárháború eseményeiről hírt adó Fejérváry-levélbe: ”... Utolsó levelem óta háborúnkban elhatározó lépés ugyan nem, de némi előrehaladás történt... embereink most kezdenek vérszemet kapni, és mernek kissé messzebbre távozni a főhadiszállásoktól. így tett legalább nemrég Frierson ezredes, ki... 16 nap alatt végigsétált Mississippi státuson egész le Baton Rouge-ig, Louisianában, anélkül, hogy a secederek (elszakadáspártiak) kárt tehettek volna benne, sőt ő pusztított el temérdek hidat és élelmiszert útjában, és emlékül magával vitt közel ezerig való, délben marhának tekintett göndör hajú embert, ki most, ha tetszik, fegyvert is kap kezébe, hogy maga is harcolhasson szabadságáért. A Murli (szerecsen) ezredek felszerelése jó sikerrel halad előre. Én azt jövendölöm, hogy ezek lesznek az észak katonái közt a legjobbak, mert disciplína lesz köztük, mi, úgy látszik, nem ismert madár a fehér katonák közt..." A Müncheni(Fejérváry)-kódex felfedezése Sem Kardos, sem Ács — Gyürkyről nem is beszélve! — nem tesz említést egy olyan mozzanatról, mely Fejérváry érdemei sorában vetekszik — ha nem múlja fölül! — "mikes kelemenéi szerepével! E jeles tett megértéséhez azonban vissza kell térnünk a jó öreg Európába s a reformkorba. 1834-ben az akkor 23 éves lontói fiatal-ember barátjával, a tőle két évvel idősebb Jászay Pá/lal nyugat-európai körútra indul. Jászay visszaemlékezése szerint esténként a "sebes léptekkel előre haladó nemzeti nyelv" beszélgetésük témája s Fejérváry lelkesen ígéri, hogy "figyelemmel leszen külföldön nyelvünk emlékei eránt". ígéretét fényesen teljesíti: alig három hónap múlva Fejérváry értesíti a Magyar Tudós Társaság elnökét, hogy a Müncheni Királyi Könyvtárban "egy egész codexet talált magyar nyelven 1466-ból". A nádor közbenjárására az értékes nyelvemléket a bajorok öt hónapra kikölcsönzik Bécsbe, ahol a kancellária alkalmazottja, Jászay lemásolja, s jegyzetekkel látja el azt. A Döbrentei Gábor szerkesztésében megjelenő Régi Magyar Nyelvemlékek III. kötete 1842-ben hasonmás kiadásban megjelenteti a Müncheni Codex-et. A címoldalon a következő bejegyzés található: "Reá akadod a Müncheni kir. könyvtárban Fejérváry Miklós 1834-ben. Hűséges mását vette Bécsben, 1838-ban Jászay Pál, Magyar Académiai rendes tag". A Müncheni-kódex egyébként a "négy evangyéliomíró 1437—1441 közötti fordításának Tatrosi másolata 1466-ból". Fejérváry Miklós múlt iránti érdeklődése nem szalmaláng természetű volt. 1836-ban Gyürky Medárdóa\ kezdeményezte Hont megyében egy társulat megalakulását a történelmi emlékek gyűjtésére és tanulmányozására. Állítólag ásatásokat is végeztek a megye területén. Sajnos, a társaság az 1840-es évek derekán feloszlott, s gazdag gyűjteménye állítólag — Gyürky állítja, ezért a kétkedés! — a Magyar Nemzeti Múzeumnak adatott át. Közeledik Fejérváry Miklós halálának — Davenportban hunyt el 1895. szeptember 19-én — 100. évfordulója. E Jósika apropóján írt dolgozat a történelmi Hont területén s elsősorban a volt megyeszékhelyen, Ipolyságon élők s a múltat tisztelők figyelmét kívánja felhívni: még nem késő, még van idő felkészülni a Fejérváry centenáriumáról való méltó megemlékezésre. Hiszen a Münchenikódex felfedezőjének — ha nem lett volna annyira szerény, akkor ma talán Fejérváry-kódexről írnának irodalom- s nyelvtörténészeink! —, báró Jósika Miklós barátjának és levelezőtársának és Hont megye egykori országgyűlési követének emlékét ma semmi sem őrzi Ipolyságon és környékén. DR. KISS LÁSZLÓ Egy új vírusbetegség 1993 májusában az Egyesült Államok délnyugati részén egy furcsa addig nem tapasztalt fertőző tüdőbetegség jelent meg. Az aggodalmat leginkább az okozta, hogy a hirtelen kitört járvány 29 ember halálát követelte. A hatóságoknak sikerült megküzdeniük a járvánnyal, viszont a kórokozót csak 1993 júniusában találták meg az ún. polimeráz láncreakció segítségével, amely napjainkban a legkorszerűbb víruskimutató módszernek számít. A rejtélyes betegség kórokozója egy új hantavírus, amely a koreai Hanta folyóról kapta a nevét, mivel 1950-ben egy hasonló jellegű fertőzés éppen a folyó mentén ütötte föl a fejét. A vírust rágcsálókon is sikerült kimutatni, ami arra mutat, hogy ezek az emlősök a vírus és így a fertőzés hordozó, illetve forrásai. A betegségnek még nincs megfelelő kezelése, de a járvány terjedését az Egyesült Államokban sikerült megelőzni azzal, hogy a hatóságok idejében figyelmeztették a lakosságot a rágcsálókkal való "érintkezés" veszélyeire. Túlbecsült készülékek Az utóbbi években a klinikákon alkalmazott legmodernebb készülékek — az ultrahangos berendezésektől a komputer- és magspintomográfon át a laborautomatákig — nem csökkentették a téves diagnózisok számát — legalábbis ezt állapították meg a Kiéli Egyetemi Klinika belgyógyászai. Száz véletlenszerű kiválasztott beteg aktáit vizsgálták át, akik 1959, 1969, 1979 és 1989-ben a klinikájukon hunytak el, és ott boncolták őket. 1959-ben a beteg életében felállított diagnózisuk hét százaléka nem egyezett a boncolás eredményével, 1969-ben húsz százalék, 1979-ben és 1989-ben pedig tizenegy százalék volt a téves diagnózis. Az orvosok a leggyakrabban a tüdőembóliát, a szívinfarktust és a rosszindulatú daganatokat nem ismerték fel. A csúcstechnológia kudarcát az okozhatta, hogy az orvosok alábecsülték a klinikai vizsgálatokat és a beteg kortörténetét. Kb. 4300 éve készült Az agyaglovacska 12 cm hosszú, 8 cm magas és 4300 éves; egyike a legrégibb kisplasztikáknak, amelyeket lóról készítettek az ókori mesterek. Amerikai régészek bukkantak rá Szibériában, ahol korábban már kis méretű agyagkordét is találtak, ami bizonyítja, hogy az ember az eddigi feltételezéseknél fél évezreddel korábban háziasította a lovát. A HÉT 21
