A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-29 / 18. szám
KRONIKA Településlexikon MAGYAROK NYOMÁBAN - RIMASZOMBATI JÁRÁS DARNYA (Dma) Rima-völgyi kisközség, 1900-ban 114 házzal és 438, nagyobb részben református vallású lakossal. 1427-ben a falu a Jánosi-család birtoka Darnaós Darnia néven. Későbbi birtokosai a Dela Motte-, a Vajda-, a Koós-, a Patay-, a Szathmáry-Király- és a Madarassy-családok. Református temploma 1802-ben épült. Hozzátartoznak Kenyereden, Névtelen és Embertelen puszták. A község területe 1231 ha, lakóinak száma 171, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 43, ev. ref. 44, a többi nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Bodó Mária, a Csemadok-alapszervezet elnöke Bálint István. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1980 218 192 88,07 1991 171 150 87,72 DERESK (Držkovce) Túróc-völgyi kisközség, 1900-ban 209 házzal és 926 róm. kát. vallású lakossal. A Koháryak birtoka volt, majd később a Coburg hercegi családé. A XVIII. században a Csákyak is birtokolták. A lakosok híres fazekasok voltak, cserépedény- és cserépzsindely-készítéssel foglalkoztak. A kerámia készítését mint népi művészetet, még ma is űzik. Katolikus temploma az Árpád-korban épült, de a gyakori átalakítások sokat rontottak rajta. A község területe 2070 ha, lakóinak száma 466, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 438, ev. ref. 14, a többi nincs az egyházaknál nyilvántartva. A falu polgármestere Dusza István mérnök, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Straka Erzsébet, a Csemadok-alapszervezet elnöke Juhász István. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 581 551 94,84 1991 466 439 94,21 DÉTÉR (Gemerské Dechtáre) A feledi vasútvonal közelében fekvő kisközség, 1900-ban 120 házzal és 534 római katolikus vallású lakossal. Egyike a Gömör-Kishont vármegye legrégebbi településeinek. Egy 1244-ből való adománylevélben colonia Dettarum alakban szerepel. 1427-ben Dether, 1489-ben Dyther néven említik. Középkori birtokosait nem ismerjük, későbbi birtokosai a Jankovich- és a palóczi Horváth-családok voltak, a század elején pedig Putnoky Mórnénak és Sarlay Pálnak volt itt nagyobb birtoka. Á községben csak kápolna volt, ma már templom, mely 1880-ban épült. Postája Rimasimonyi. Idetartoznak még Szénág, Vízálló és Szalonkás puszták. A község területe 2020 ha, lakóinak száma 489, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 457, ev. ref. 8, a többi nincs az egyházaknál nyilvántartva. A falu polgármestere Zagyi István, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Kovács János, a Csemadok-alapszervezet elnöke Nagy Edit. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 529 508 96,03 1991 489 475 97,14 DOBFENEK (Dubno) A nógrádi határ közelében fekvő kisközség, 1900-ban 30 házzal és 185 róm. kát. vallású lakossal. A község 1427-ben mint a Recsky-család birtoka szerepel. Később Döbszög néven is említik az egykorú iratok. Ajnácskő vár tartozéka volt, s e vár birtokosaival váltakoztak e község urai is. Dobfenek közelében feküdt 1427-ben Kökényes (Kwkenes), mely a Sárai-család birtoka volt. A község postája, távírója és vasúti állomása Ajnácskő. A község területe 361 ha, lakóinak száma 171, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 163, ev. ref. 3, 5 az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Szó Adolf. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 191 189 99,00 1991 171 167 97,66 DABÓCA (Dubovec) Rima menti vegyes lakosú kisközség, 1900-ban 119 házzal és 158 róm. kát. vallású lakossal. E falu már a pápai tizedszedők jegyzékében is szerepel Doboha néven. Hajdan Balogvár tartozéka, 1336 és 1481 között Duboulcha, Dobowcha néven mint a Széhiek birtoka jelentékeny község, 55 jobbágyportával. Később a Koháryak kezére került, és legutoljára a Coburg hercegi családnak volt itt nagyobb birtoka. A lakosok 1900-ban fogyasztási szövetkezetét és hitelszövetkezetet tartottak fenn. Római katolikus temploma 1782- ben épült. Idetartoznak Gernyő, Leánymező és Dobra puszták. A község területe 920 ha, lakóinak száma 452, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 359, ev. ref. 37, a többi nincs az egyházaknál nyilvántartva. A falu polgármestere Nagy István. Az 1—4. évfolyamos alapiskola szlovák tagozatának az igazgatója Šuster Michal, a magyar tagozat igazgatója Pósa Katalin. A Csemadok-alapszervezet elnöke Bohus Zoltán. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 544 468 85,29 1991 446 384 86,10 DÚLHÁZA (Dulovo) Balog-völgyi kisközség, 37 házzal és 187 ev. ref. vallású lakossal 1900-ban. Temploma nincs. Hajdan puszta volt, és Barcziházához tartozott, míg ma Barcziháza puszta tartozik Dúlházához. 1414-ben a Bárczy-család az ura. 1464-ben, amikor Alsókisfalud néven is ismeretes, a Jánosfalviak bírják. Később 1487-ben a Fügedy-család, utána az Abaffyak, majd a Farkas-, a Kriston- és a Lovass-családnak is voltak itt birtokrészei. Dúlháza lakosai a múlt században híres dohánytermelők voltak. Barcziházán kívül még idetartoznak Bárczigaz és Újpuszták is. A község területe 464 ha, lakóinak száma 150, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 66, ev. ref. 34, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Miskei Gyula. Népszámlálási adatok: Év összesen ebbői magyar % 1980 165 1991 150 85 56,67 DÚSA (Dužava) A majsai völgyben fekvő kisközség, körjegyzőségi székhely 1900-ban. Nagyon régi község, mely 1427-ben mint Jolsvai György birtoka Dowsa néven van említve. Később a Máriássyak és a Kubinyiak lettek az urai. Legutoljára pedig Hámos Aladárnak voltak itt nagyobb birtokai és csinos úrilaka, melyet ő maga építtetett. Evangélikus temploma 1807-ben épült. Ma Rimaszombat külvárosát képezi. A város lakói nyári lak, kertgazdálkodás és kültelepülés céljából vásárolják fel házait. A század közepétől szlovák telepesek beköltözésével elszlovákosodott. Összeállította: Kovács Tibor (Folytatjuk) 10 A HÉT
