A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-22 / 17. szám
Sasinál jobb, mint otthon... # • • meg sokkal szórakoztatóbb Is. És nemcsak a szilveszteri bulin, amelynek a címét kölcsönvettem, hanem minden este. Ő ugyanis nem más, mint Budapest legkisebb, de talán legismertebb színházának, a Mikroszkóp Színpadnak az igazgatója, Sass József. Az ő színházára illik leginkább a mondás, mely szerint kicsi a bors, de erős. Csípte is régente és ma is csípi a szemét azoknak, akik sandán, rosszindulattal nézik, és sajnos olykor irányítják is a világot. Sasihoz nem könnyű bejutni, de ha már bent van az ember, fél perc alatt megtudhatja, mi az színházat igazgatni. Telefon, utasítás, adóprobléma, művészegyeztetés, időpontok megbeszélése, viharos rohangászás az igazgatói aprócska titkárságon. A rohangászáson, a felpörgetett életritmuson kívül még valami érdekeset láthat itt az ember. A fogason ott lóg az igazgató úr "Lenin-sapkája". Vajon mikor viseli? — Csak akkor hordom, ha a színpadon játszom. Most az új Leninhez, a ledöntötthöz kell. — Nehéz mostanság az embereket megnevettetni? — Nehéz, mert már nagyon rosszul áll ez az ország. Sokkal több szeretet és megértés kellene, ha már anyagilag rosszul is élünk. — Van Önnek haragosa? — Biztosan van. Nézze, aki olyat csinál, amire odafigyelnek, az óhatatlan, hogy ne váltson ki irigységet, ellenérzést, haragot. Ez ezzel jár. — Rákérdeznék Hofira. Nem jön vissza? Vagy nem is szeretné? — Hofi teljesen egészséges, de esze ágában sincs visszajönni. A heti egy előadás a kis Madáchban megfelel neki. Tökéletes és nagyszerű, amit csinál. — Az Ön egészsége hogy szolgál? — A szívemmel néha baj van, de hát ez együtt jár az élettel. Nemrég megműtötték kétoldali lágyéksérvvel, amit a társulat szerint azért kaptam, mert sokat emeltem a fizetéseket. Éz persze nem igaz, nem tudok fizetést emelni, mert nincs pénzünk. — Pedig Önnek közgazdasági végzettsége is van. — Ez még nem jelenti azt, hogy a semmiből pénzt tudok csinálni. De tudok könyvelni, és tíz ujjal gépelni. — Kitől örökölte a színészi tehetséget? — Apám vándorszínész volt, és én is nagyon szeretem a vándorlást. Most is szívesen megtenném, de már elfáradtam. — Ön többször járt Szlovákiában is, legutóbb nagysikerükkel, a Zsarukabaréval. Hogy érezte magát? — Ahol magyar emberek vannak, ahol értik a magyar szót, ott én mindenütt jól érzem magam. A világot körbejártam már Ausztráliától Amerikáig, Új-Zélandtól Kanadáig, de a legjobb az a közönség, amelyik a legközelebb van hozzánk. Az nézi a magyar televíziót, hallgatja a magyar rádiót, tehát a "mazsolás", jó politikai kabaréra éppúgy vevő, mint Pesten, a Nagymező utcában. — Munkáját tekintve nem sokat lehet otthon. — A feleségem okos asszony. Hatvanban, ahol született, a családjával, három testvérével együtt elindított egy vállalkozást, egy diszkontáruházát. A fiam 21 éves, a Kecskeméti Tanítóképzőbe jár, a lányom meg vendéglátóipari középiskolás, és 15 éves. Neki a kémiával vannak gondjai, de azért mindketten nagyszerűen tanulnak. — Civilben ki hordja a kalapot? — Az utcán én hordom, a lakásban meg inkább az asszony. — A könyvéből tudom, hogy elég lent kezdte, a Ferencvárosban. Visszajár még a régi barátokhoz? — A Franzstadtban születtem, és ünnepek táján beülök néha a kocsiba, elmegyek, de ott már rég nem azok laknak, akik hajdanán. Az én barátaim különböző lakótelepekre költöztek, de velük összejárok, tartjuk a kapcsolatot... — Mint említette, Ön is sokat vándorolt. Hol érezte magát a legjobban? — A Kecskeméti Színháznál. Ott játszottam a nagy táncos-komikus szerepeket a Bóni gróftól a Mágnás Miska címszerepéig mind. És rengeteg nagyon jó prózai szerepet is remek színészekkel — Moór Mariannával, Csomós Marival, Szilágyi Tibivel és Piróth Gyuszival. Kecskeméten volt a világ legjobb igazgatója, Radó Vili bácsi. — A következő állomáson, Szegeden sem töltött túl hosszú időt. — Viszont ott játszottam életem legjobb szerepét, a Mujkó cigányt. Azt szerettem a legjobban. A premieren a Darumadár fenn az égen-t háromszor énekeltem el. — Megfordult már a fejében, mi lesz, ha el kell hagynia az igazgatói széket betegség vagy más okból? — Ezt a pályát csak intenzíven érdemes csinálni, és ha erre rámegy az ember egészsége, akkor egye fene. Tizedik éve vezetem a Mikroszkóp Színpadot. De ha a szakemberek — de csak ők, mert másokkal nem is vitatkozom — úgy látják, hogy más is tudja már vezetni a színpadot, ám legyen. Én végeztem a munkám az elmúlt rendszerben és most is, tudniillik én nem politizálok, hanem színházat csinálok, szórakoztatom a közönséget.' — Mivel szándékozik meglepni a nagyérdeműt a legközelebb? — Bölények címmel bemutatóra készülök azzal a nem eléggé védett négy bölény színésszel, akiket a legnagyobbak között tartok számon. Agárdi Gábor, Bessenyei Ferenc, Kállai Ferenc és Sinkovits Imre biztos, hogy felejthetetlen előadást produkálnak. BEKE ISTVÁN ______________________________/
