A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-15 / 16. szám
EMLÉKEZZÜNK REGIEKRŐL Minden nemzetnek vannak kiemelkedő történelmi évfordulói, amelyekre jogos büszkeséggel vagy éppen mélységes fájdalommal emlékezik. Az események téridő koordinátarendszerének olyan pontjai ezek, amelyek alapvető módon meghatározzák a nemzet önismeretét és történelmi tudatát. A magyar nemzet történelmében is számos olyan sorsfordító esemény volt, amely évtizedekre, sőt nemegyszer évszázadokra kijelölte a magyarság jövőjét. Ezek között a legkiemelkedőbb és a legjelentősebb minden kétséget kizáróan a magyar honfoglalás, őseink letelepedése volt a Kárpát-medencében. Nyilván egy ilyen térben és időben lejátszódó eseménysorozat, mint a magyarok bejövetele, nem kapcsolható konkrét dátumhoz, s talán még az évszám sem állapítható meg egyértelműen. Száz esztendeje mégis olyan konszenzus született, hogy a honfoglalás időpontjának a 896. esztendőt kell tekinteni. Most 1994-et írunk, tehát két év múlva lesz a haza alapításának 1100. évfordulója, de éppen az imént mondottakra való tekintettel döntöttünk úgy, hogy már most elindítjuk lapunkban azt a történelmi sorozatot, amelyben elképzeléseink szerint nyomon követnénk nemzetünk történetét térben és időben. A múlt felidézését nem a magyar államalapítással indítanánk, hiszen a magyarok története jóval korábban kezdődött, s ha nem is lehet minden esetben írásos emlékekkel dokumentálni, a nyelvészeti, a régészeti és az antropológiai vizsgálatok jóvoltából - ha olykor töredékesen is, de - rekonstruálható azoknak az évszázadoknak a története, amelyek megelőzték a 896. esztendőt. Amikor belevágunk ebbe a vállalkozásba, tudatosítjuk a nehézségeket és a buktatókat is. A felgyülemlett tényanyag hatalmas és mégis hiányos; a magyar történelemnek talán egyetlen olyan időszaka sincs, amelyről tiszta lelkiismerettel állíthatnánk, hogy a kutatás számára már nem kínál semmi érdemlegeset. Csak mostanában derült ki például, hogy a Jagellók korának eddigi értékelése felszínes és egyoldalú volt, s uralmuk talán mégis többet adott az országnak, mint amit hajlandók voltunk elismerni. S persze itt van a honfoglalást megelőző évszázadok izgalmas és máig megválaszolatlan kérdése: vajon csak a 9. században érkeztek őseink a Kárpát-medencébe, vagy netán László Gyulának és híveinek lenne igazuk, akik a kettős honfoglalást tényként kezelik? A vitatott problémák tisztázását ne várja tőlünk a kedves olvasó. Mi helyt adunk minden olyan véleménynek és elképzelésnek, amely valós tényeken alapul, s nem zárkózunk el a nézetek ütköztetése elől sem. Sorozatunkat minden érdeklődő szíves figyelmébe ajánljuk, de leginkább annak örülnénk, ha azok a fiatalok is forgatnák, akik bár tanulnak történelmet az iskolában, de ott vajmi keveset hallhatnak nemzetünk múltjáról, vagy ha mégis, azt elferdítve, esetleg meghamisítva tálalják nekik. Örömmel vesszük olvasóink észrevételeit és javaslatait, s minden héten felteszünk egy kérdést is, amelyre levelezőlapon kérjük a választ. A helyes megfejtők között egy könyvet sorsolunk ki. Lacza Tihamér 1. kérdés: Ki írta a Buda halála c. elbeszélő költeményt?
