A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-15 / 16. szám
KRONIKA Településlexikon MAGYAROK NYOMÁBAN ÁRVAÚJHELY (Orávka) Eredetileg Rimaszécshez tartozott Kaczagó puszta, majd 1951 -ben Slávikovo volt, 1951 után önállósult Orávka néven. A település mint falu a Csehszlovák Köztársaság megalakulásával keletkezett, egy elhagyott birtok szétparcellázásával, amit a légionáriusok és Árvából letelepítettek vettek birtokukba. A község területe 719 ha, lakóinak száma 173, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 122, ev. 3. A falu polgármestere Varga Pál. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 229 25 10,90 1991 173 11 6,36 BALOGFALVA (Blhovce) A Gortva patak mellett fekvő magyar kisközség. A XV. század elején Bődfalva néven volt ismeretes. Legrégibb birtokosaként 1427 előtt Jolsvai Györgyöt ismerjük. Ez időtől 1431-ig a királyné birtoka volt, és Fülek várához tartozott. 1454-ben már a Perényieket találjuk a község birtokában, majd az Okolicsányiakat. Később a Kohárycsaládé lett, és ezen a réven jutott a Coburg hercegi család uradalmába. A hagyomány szerint a falu hajdan körülbelül egy kilométerrel feljebb feküdt, ahol még ma is megvannak a régi templom nyomai. A múlt század elejéről szóló leírások halastavat is említenek a községben, de ennek már nyoma sincsen. 1890-ben az egész falu a tűz martaléka lett. A községben róm. kát. templom van, mely 1777-ben épült. Idetartoznak Vizesvölgy, Csákány, Gortva puszták, melyek közül a két utóbbit már a XIV. században említik. Csákány puszta 1357-ben szerepel először, és 1480-ban a Csákányi-család birtoka. A község területe 1874 ha, lakóinak száma 767, felekezeti megoszlás: róm. kát. 661, ev. ref. 4, a többi nem regisztrált. A falu polgármestere Csápé Ilona, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Balogh Margit. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 865 805 93,06 1991 767 693 90,35 BAKTI (Bakta) A községet 1368-ban az első írásos feljegyzések a Balogvár tartozékaként említik. A Balog-család tulajdona. 1368-ban Baktha, 1430-ban Bagd, 1460-ban Bakth, 1900-ban Bakti, 1926-ban Bakta néven szerepel. A török hódoltság idején az állandó zaklatások miatt elnéptelenedett. A XVIII. században a régi helyén három település keletkezett; Alsó-, Közép- és Felsőbakti. Lakosai többnyire zsellérek voltak. A három település egyesítése után az építkezés a Rimaszombat—Tornaija állami út, valamint a nagybalogi országút mentén folytatódott. A XX. század elején az Árvából és Detvából való lakosság letelepítése után, továbbá a város közelsége folytán az építkezés az említett körzetben megnövekedett. A beköltözött lakosság eleinte cinöntéssel erezett, fémdí- RIMASZOMBATI JÁRÁS szítésű pásztorbotokat gyártott házilag, az asszonyok len- és kendervásznat szőttek. Ma a megélhetési lehetőséget a városban és az állami birtokon keresik. Klasszikus stílusú kastélyát a XIX. században renoválták. Új jubileumi iskolája 1928-ban épült. A régi iskolaépületből kis torony hozzáépítésével református templomot létesítettek. Az első világháború után özv. Samariayné ott lévő birtokából a református vallású zsellérjei között földet osztott, akiket a második háború után csaknem kitelepítettek. A község területe 730 ha. 1961-ben Rimaszombat elővárosa lett. Népszámlálási adatok: 1930 — 377, 1940 — 329, 1948 — 470, 1961 — 352, 1970 — 335. BALOGIVÁNYI (Ivanice) Hajdan I vánfalva volt a neve. Előbb a Koháry, majd a Coburg hercegi család birtoka lett. 300 férőhelyes református temploma 1797- ben épült két haranggal. Kegyszerei újkeletűek. A községhez tartozik még Tőkés puszta. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs. A község területe 561 ha, lakóinak száma 194, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 65, ev. ref. 121. A falu polgármestere Nagy Árpád, a Csemadok-alapszervezet elnöke Zsil ka József. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 232 224 96,55 1991 194 180 92,78 BALOGPÁDÁR (Padarovce) Pádár Balog-völgyi kisközség. 1990-ben 125 házzal és 565, túlynomó számban ág. ev. h. vallású lakossal. 1413-ban, amikor a Derecsényiek az urai, két ilyen nevű községről tesznek említést, Alsó- és Felsőjelzővel. E községek is, a többi Derencsényi birtokkal együtt, a Koháryak és később a Coburg hercegi család kezébe jutottak. A múlt században a lakosok szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A XX. században az őslakosság a fazekasmesterséget űzte. A községben levő ág. h. ev. templom 1802-ben épült. A posta Nagybalogon van, távírója és vasúti állomása pedig Rimaszombat. A község területe 1211 ha, lakóinak száma 200, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 62, evangélikus 80. A falu polgármestere Borsos László, a Csemadok-alapszervezet elnöke Borsos László. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 272 178 65,44 1991 200 106 53,00 BALOGTAMÁSI (Tomášovce) 1423-ban e községet már a mai néven mint vámhelyet említik. 1427-ben az Uza-család a földesura. 1460-ban két Tamási nevű községet említenek mint Balogvár tartozékát. Később a Koháryak, majd ezek révén a Coburg hercegi család lett a birtokosa. Református temploma 1820-ban épült. A község postája Bátka, távírója és vasúti állomása Rimaszombat. A község területe 645 ha, lakóinak száma 225, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 81, ev. ref. 87, a többi lakos nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Bán Ottó, a Csemadok-alapszervezet elnöke Balázs Éva. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 280 248 88,57 1991 222 182 81,98 BALOGÚJFALU (Vieska nad Blhom) 1427-ben a Csetnekiek a földesurai, és 1460-ban mint Balogvár tartozékát sorolják fel. 1479-ben a Feledjek, aztán a balogvári uradalom többi birtokosainak sorsában osztozik. Legutoljára a Coburg hercegi családé volt. Az ev. református templom 1872-ben épült. Idetartoznak Ágostai, Újfalu és Kelecsény puszták, melyet a XV. században külön községként említenek. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs. A község területe 483 ha, lakóinak száma 158, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 86, ev. ref. 58. A falu polgármestere Bánk Zoltán, a Csemadok-alapszervezet elnöke Nagypál Ferenc. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 139 136 97,84 1991 158 155 98,10 BARACA (Barca) 1407-ben Barchfelde néven szerepel, és ekkor a Mikófalvy-családé. 1427-ben a kazai Kakas-, 1451-ben már a Feledi-család birtokában találjuk. 1494-ben az egri káptalan birtoka. Nevét az idők folyamán különféle változatokban írják az egykorú oklevelekben. Barcsföldén kívül Barcs, Barcz, Barcza, Barcha és Barathza alakban szerepel, mely utóbbi már közel áll mai nevéhez. A múlt század elején az egri káptalanon kívül még a báró Kemény-családnak és Gencsy Józsefnek is volt birtoka a községben. Érdekesek a dűlőnevei, a Pálvölgye, a Peresoldal, a Csákoldal és a Ravaszlyuk, mely utóbbihoz az a hagyomány fűződik, hogy itt támadták meg Visnyait, II. Rákóczi Éerenc egyik hadnagyát, amikor három hordó aranyat akart a füleki várba szállítani. A falu közelében vastartalmú forrás van, melyet azonban csak a falubeliek használnak. Baraca táján hajdan két elpusztult község feküdt. Ezek Tama és Czomporháza, melyeket 1427-ben még említenek. A községhez tartozik Baraczi puszta is. A falu róm. kát. temploma 1787-ben készült. A község területe 1150 ha, lakóinak száma 303, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 281, g. kát. 1, ev. ref. 2, a többi nem regisztrált. A falu polgármestere Lukács Zoltán, a Csemadok-alapszervezet elnöke Gecse Zoltán, az 1—4. alapiskola igazgatója Anderko László. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 339 320 94,40 1991 303 294 97,03 Összeállította: Kovács István (Folytatjuk) 10 A HÉT
