A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-08 / 15. szám
FIGYELŐ 14 A HÉT A Magyarhoni Földtani Társulat Az angol ipari forradalom és a francia felvilágosodás ösztönzőleg hatott a tudományok fejlődésére, a tudományosság szervezeti kereteinek kialakulására a reformkor pezsgő társadalmi légkörében. Nagy horderejű tett volt ebben a folyamatban gróf Széchényi István közismert felajánlása (1825. november 3.) a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Kevésbé ismert, pedig a tudományok haladása szempontjából ugyancsak jelentős esemény volt 1840-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseinek létrejötte. Az 1847-ben Sopronban tartott 8. "vándorgyűlésen" Zipser Keresztély (Christian) András besztercebányai líceumi tanár indítványozta egy földtani-bányászati egyesület megalakítását, mondván, hogy "a közjólétet csak azzal vívhatjuk ki, ha az ország előnyeit, földjének termékenységét s a kincseket, A Földtani Társulat szellemi atyja Zipser Keresztély András melyek annak hegyeiben s bérceiben rejlenek, ismerjük és magunkévá tesszük”. A javaslatot lelkesen támogatták a jelenlévők és a megvalósítással Kubinyi Ágostont bízták meg, aki 1848. január 3-ára összehívta az előkészítő bizottságot videfalusi kastélyába... A Losonc melletti Videfalván (Vidiná) a XVIII. században telepedett le az ősi liptómegyei Kubinyi-család nagyolaszi (Vlachy) ágából származó András, akiről így írt 1826-ban Nógrád monográfusa, Mocsáry Antal: "Videfalva földes ura Kubinyi András, a kinek itt szép kő épületekkel körül vett lakása § szép kertje vagyon. Nevezetes ezen... birtokos Úrnak ritka gyűjteménye, kiváltképpen a régi Pénzekre, tengeri tsigákra, kövekre s növényekre nézve; e/nlítést érdemel könyviárja is... Ezen birtokos a tudományoknak, úgy valamint minden jónak kedvellője és elő-segítője. Két jól nevelt fijaiban, Ferentzben és Ágostonban van s lehet is reménysége, hogy ezek is jó szüleik nyomdokait fogják követni..." A két fiú életpályája az elvárásoknak megfelelően alakult. Kubinyi Ferenc (1796—1874), csakúgy mint öccse Ágoston (1799—1873) a közélet és a magyar tudományosság jeles képviselői voltak, eleinte szűkebb pátriájukban, Nógrádban, majd országos, sőt sok tekintetben európai viszonylatban is. , Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Kubinyi Ferenc a reformországgyűlések nógrádi követe, 1848 januárjában vendégül látták a videfalusi családi fészekben hajdani besztercebányai tanárukat Zipsert, továbbá két professzort a selmeci Bányászati Akadémiáról, Pettkó Jánost, illetve Marschan Józsefet. Ez az ötös bizottság elfogadta a Kubinyi Ágoston által előterjesztett programtervezetet, és ezzel lefektette a Magyarhoni Földtani Társulat alapjait. Az első közgyűlés összehívását 1848 augusztusára tervezték, de a forradalmi események miatt ezt el kellett halasztani. Csak mikor "Európa csendes, újra csendes" lett, 1850. július 6-án tartatott meg az a közgyűlés, melyen a "társulat magát megalakuljak nyilvánította", elnökévé Kubinyi Ágostont, alelnökévé pedig fivérét Ferencet választotta. A szeptemberi újabb közgyűlés Esterházy Pál herceget a Társulat pártfogójává nyilvánította, és jóváhagyta a választmányt, melyben helyet kapott a videfalusi alapítók közül Marschan József bányamérnök, továbbá a Kubinyiak földije, Petényi János Salamon, a Losonc környéki Ábelováról származó ornitológus is. 1851-ben már 76 tagja volt a Társulatnak, közülük tulajdonképpeni geológus csupán kettő volt, a többiek bányászati szakemberek, vegyészek, orvosok, közéleti személyiségek, tanárok, amatőr természetbúvárok voltak..Ezek után megkezdődhetett a Társulat Kubinyi Ágoston által kidolgozott programjának megvalósítása: "1. Földtanilag érdekes területek monográfikus feldolgozása. 2. Ásványok, kőzetek és ősmaradványok rendszeres gyűjtése. (Kubinyi Ferenc értékes gyűjteménye Losonc felgyújtásakor az orosz cár katonasága által 1849 augusztusában elpusztult.) 3. Fontos bányaterületek monográfikus feldolgozása. 4. Iparilag hasznosítható ásványi nyersanyagok leírása (építőkő, mészkő, ércek, kőszén stb.)" 1871-ben a Társulat tudományos folyóiratot indított, a ma is megjelenő Földtani Közlönyt. A Magyarhoni Földtani Társulat legrégibb, megalakulása óta folyamatosan működő magyar szaktudományos egyesület, mely világviszonylatban is előkelő helyet foglal el, hiszen az angol (1807) és a francia (1830) földtani társulatokat követve harmadikként született meg 1848 elején Videfalván. Ezt a jelentős tudománytörténeti eseményt megörökítendő a Magyarhoni Földtani Társulat emléktáblát helyezett el 1994. március 4-én a videfalusi volt Kubinyi-kastély — jelenleg A két Kubinyi: balra Ágoston, jobbra Ferenc egyházi missziós otthon — falán, mely magyar és szlovák nyelven hirdeti, hogy: "Ebben az épületben alakult meg a Magyarhoni Földtani Társulat 1848. január 3-án Elhelyezte a Társulat Fennállásának 145. évében" Az avatáson, illetve koszorúzáson ötvenen, — elsősorban szakmabeliek — vettek részt, Budapestről, Debrecenből, Szegedről, Pozsonyból, Rimaszombatból és persze Losoncról. A Társulat történetét jelenlegi elnöke, dr. Kecskeméti Tibor, a Magyar Természettudományi Múzeum .főigazgató-helyettese ismertette és méltatta. O leplezte le az emléktáblát, mondván: "Hirdesse ez az emléktábla az alapítók úttörő kezdeményezését, európaiságát, a földtan fejlesztésére tett törekvéseit, tudományos működésük és eredményeik elismerését..." Üdvözlő beszédet mondott — mégpedig magyar nyelven — dr. Ondrej Sámuel, a Szlovák Földtani Társulat elnöke, aki tíztagú pozsonyi küldöttséget vezetett. Viszonzásul dr. Duduch András, az Európai Földtani Intézetek Szövetsége soros elnöke szlovák nyelven szólt az egybegyűltekhez, kiemelve a Társulat jó kapcsolatait szlovákiai partnerével. Mindhárom szónok hangsúlyozta a szlovák—magyar együttműködés időszerűségét, fontosságát. Az emlékezés baráti beszélgetéssel folytatódott a losonci Csemadok-székházban. Az emléktábla körüli szervezési munkák A videfalusi kastély főhomlokzata oroszlánrészét a néprajzkutatóként is ismert dr. Hála József, a Társulat tudománytörténeti szakosztályának titkára, a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos főmunkatársa végezte. A helyszínen, a szükséges formaságok intézésében segítségére volt Hahn József, a losonci Neo Európa Kft. igazgatója, valamint e sorok írója. Böszörményi István Fotó: a szerző Az emléktábla-avatáson beszédet mondtak: dr. Ondrej Sámuel, mögötte dr. Dudich András, jobb oldalt dr. Kecskeméti Tibor
