A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-08 / 15. szám
FIGYELŐ Miért választották a pedagóguspályát? Számtalan hatás alapján alakul az ifjú ember pályaválasztása. Az óvoda derűs légkörétől az első osztályt tanító munkastílusán, az apa barkácsműhelyén, a tévé műsorain és az autóbuszon hallott megjegyzéseken át az osztályfőnöknek, az iskola pályaválasztási tanácsadójának a tanulók kombinatív gondolkodását szisztematikusan fejlesztő, tudatosan alkalmazott módszeréig terjed. Sokan hangsúlyozzák, hogy a pedagógusi pályát választók előnyösebb helyzetben vannak az orvosi, műszaki, jogi, közgazdasági stb. pályát választó fiataloknál. Iskolába kivétel nélkül mindenki jár, élete összeforr az iskoláéval, nap mint nap érzékeli, látja, átéli a pedagógiai problémákat, amelyek megoldása elsődleges feladata lesz majd neki is — amennyiben ezt a pályát választja. Vonzó és kevésbé vonzó tanítói személyiségekkel kerül kapcsolatba, akik életre szóló példaképül szolgálhatnak a kapcsolatteremtés, az erkölcsi és más értékrend, az igényesség, az önismeret és még sok minden más formálódásának a folyamatában. Ki ne tudna felsorolni olyan pedagógusokat saját emlékeiből, akiknek a kedvéért képes volt többet tanulni, aki megszerettette vele az addig nem kedvelt tantárgyat, persze az ellenpéldákat is sorolhatja ki-ki a maga tapasztalata szerint. Vajon milyen indítékok játszották a legfontosabb szerepet azoknak a fiataloknak a pályaválasztási döntésében, akik az utóbbi években a tanári pályát választották? Milyen mélységű pályaismeret jellemzi azokat, akik Szlovákia magyar tanítási nyelvű iskoláiban fognak majd tanítani, milyen elképzeléseik vannak leendő munkahelyükről, mennyire problémaérzékenyek? E problémakör megválaszolása érdekében az utóbbi években a nyitrai pedagógiai főiskolán tanuló valamennyi I. éves hallgatónak az első pedagógiai szemináriumon két kérdést tettünk fel: 1. Mi késztette arra, hogy a pedagóguspályát válassza? 2. Milyen iskolában szeretne tanítani? A felmérés anonim volt a nagyobb őszinteség érdekében. Az első kérdés megválaszolásához egy motívumskálát is kézhez kaptak a megkérdezettek, természetesen a szabad feleletalkotás lehetőségével. A mellékelt táblázat az egyes iskolaév elsőseitől kapott válaszokat mutatja be százalékos megoszlásban. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért nem közöljük a táblázatban a humán, illetve a természettudományi szakokat választók feleleteit külön, az alábbiakban azonban a feltűnőbb sajátosságokra kitérünk. Ugyanez vonatkozik a fiúk és lányok válaszsajátosságaira is. Mindenképpen örvendetes, hogy az a két motívum kapta a legtöbb szavazatot minden évben, amely nélkül a jó pedagógiai munka teljességgel elképzelhetetlen. Mert milyen pedagógus lehet abból, aki nem szereti a gyermekeket, vagy akinek nem jelent örömet tudását másnak átadni? 20 százaléktól 32 százalékig terjed azoknak a válaszoknak a megoszlása, amelyeket az egyes években adtak. Úgy tűnik, a tudásátadás indítéka növekvő tendenciát mutat, míg a gyermekszeretetet elsődlegesen hangsúlyozóké csökken, de nem annyira, hogy más motívum megelőzné. A tudásátadást elsődlegesebben a természettudományi szakokon tanulók hangsúlyozták, fiúk és lányok egyenlő arányban, a gyermekek közt magukat jól érzők valamivel nagyobb számban kerültek ki a magyar nyelvet valamilyen tantárggyal kombinálok, illetve a lányok közül. A következő leggyakrabban említett pályaválasztási indíték a magyar pedagógusok hiánya. Ez egyrészt a valóságos helyzet ismeretét tükrözi, másrészt nemzetiségi öntudatot. Az utóbbi években ez az indok csökkenő tendenciát mutat, jóllehet a pedagógushiány az egyre tömegesebb nyugdíjaztatással nem csökken. A pedagógiai munka pályaválasztási motívumai közül aránylag sokan említették azt a tényt, hogy e pályán sok a szabad idő, a szünet, méghozzá a legnagyobb arányban a humán szakokat tanuló fiúhallgatók. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy egyedüli indokként alig fordult elő, leggyakrabban a gyermekek között szívesen tartózkodók jelölték meg társmotívumként, valamint azok, akik bevallják: nem is igazán pedagógusok szeretnének lenni, de az eredeti elképzelés nem sikerült (főként a képzőművészeti főiskolán hiába kopogtatók, vagy más főiskolákról kiesett és itt újra szerencsét próbálók tartoznak ide). Csak az 1992—93-as év tanévkezdői jelölték meg aránylag magasabb százalékarányban, hogy egy-egy pedagógus személyi varázsa, példája késztette leginkább e pálya kiválasztására. A lányok—fiúk viszonylatban nincs jelentősebb eltérés, nyilván a több szabad idő mindenki számára vonzó tényező. A pedagóguspálya társadalmi megbecsültségéről meglehetősen szkeptikusan nyilatkoztak, érdekes, hogy a lányok közül lényegesen többen, mint a fiúk közül. Az "egyéb" kategóriába sorolt válaszok változatos képet mutatnak. Míg a rendszerváltás évében és részben az 1991/92-es iskolaévben is főként a fiúk és a lányok is szakpárosítástól függetlenül azt írták, hogy nem sikerült az eredeti elképzelésük, illetve nem volt régebben kialakult elképzelésük, tervük, az utolsó vizsgált év hallgatói azt vallották, hogy azért választották a pedagógusi pályát, mert pontosan ehhez vonzódnak, a választott szakra éreznek magukban tehetséget, 25 százalékuk pedig azt írta legfőbb indokként, hogy ezen a pályán kell legkevésbé félni a munlllusztriós felvétel: Prikler kanélküliségtöl. Ez az indok az előző években fel sem bukkant egyáltalán. A nyelvszakosoknál is van olyan motívum, amely az első három évben alig merült fel: nem akar pedagógus lenni egyáltalán, csak az adott idegen nyelvet akarja elsajátítani minden áron. Néhány képzőművész szakos viszont átmeneti időszakként kezeli a pedagógiai főiskolán töltött időt az önálló művésszé érés folyamatában... Négy évvel ezelőtt olyan lány is akadt, aki őszintén bevallotta, csupán szülei tanácsára jött ide, hogy majd sikerül férjet találnia, a többség magasabb aspirációkról szólt, vagy egyszerűen ezt nem merte bevallani. SZEBERÉNYI Z. JUDIT A pedagógusi pálya kiválasztásának motívumai 1989/90 1990/91 1991/92 1992/93 magas fizetés 3,57 sok a szabad idő, szünet 11,86 15,1 11,76 8,88 társadalmilag megbecsült pálya 3,38 4,46 2,94 1,11 szívesen adja át a tudását 27,11 21,42 28,67 32,22 szeret gyermekek közt lenni 25,42 25,0 27,20 22,22 egy pedagógus személyi példája, varázsa 6,77 12,5 5,88 16,66 szükség van magyar pedagógusokra 14,40 17,8 13,97 6,66 egyéb 11,0 9,55 12,22 az adott válaszok száma 118 112 136 90 összesen: 456 A HÉT 7
