A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-03-18 / 12. szám
mtmmu A szlovák sakk Évája első éves hallgatója vagyok. Szeretek tanulni, és nem voltak különösebb problémáim az első szemeszter vizsgáival. — Hogy érzed magad az itteni kollektívában? — Örülök neki, hogy ebben a csapatban játszhatok. Nagy a törődés és gondoskodás — egyszóval jók a feltételek. Az itt elért sikereknek is köszönhetem, hogy a köztársasági elnök élsportolóknak adott fogadásán is részt vehettem, a járás legjobb sportolóinak értékelésén is szívesen látott és díjazott versenyző voltam, állandó és szakképzett edzőm van klubtársam, az orosz Leonid Volosin személyében. Utólag is úgy érzem, hogy jól tettem, mikor igent mondtam, és ide igazoltam. A Nová Ľubovňáról származó alig húszéves Eva Repková sakktalentum nem véletlenül szerződött a Rima-parti járási székhely csapatához. Mint ö is mondja, itt olyan a törődés, a lehetőségek tárháza, hogy jól érzi magát, a fejlődés, az előrelépés biztosított. Éva fiatal kora ellenére nagy játékosi múlttal érkezett ide. A serdülőkorúak világversenyén Romániában, majd Brazíliában és a múlt évben Pozsonyban is ezüstérmes lett. Éva nemcsak eredményes, hanem szemrevaló teremtés is. Ez a pozsonyi világbajnokságon is bebizonyosodott, ahol a versenyzőnők körében meghirdetett szépségversenyen is a második lett. Éva gyorsan beilleszkedett a rimaszombati csapatba, itt esett át a férfiligás tűzkeresztségen. A mindig vidám, mosolygós lány kellemes beszélgetőpartner, pedig nem csak a sakkról kérdezem: — Két egymás után következő napon sohasem játszol ugyanabban a ruhában, és kozmetikai szereket is használsz — mindez összefér a sakkal? — Nem tagadom meg női mivoltomat. Egy nő szerintem mindig is nő marad, még a sakktábla mögött is A parti után pedig minden megy tovább — és persze egy nőnek mindig jólesik, ha észreveszik, ha körülrajongják. — Mi az, amivel a sakk mellett szívesen foglalkozol? — Nagyon szeretek utazni, és ez hál' Istennek a sakkal jár. Nemrég jöttem haza Groningenből (Hollandia), előtte pedig egy szponzornak köszönhetően Spanyolországban versenyeztem. Jártam már a Fülöp-szigeteken, Puerto Ricó-ban, Brazíliában, Franciaországban, hogy csak a legattraktívabb utaimat említsem. — És a tanulás, hiszen tudtommal főiskolára jársz. — A pozsonyi Közgazdasági Egyetem Boby és a kaszinók Rajcsányi Zita átvitt értelemben Budapestről hazatért Rimaszombatba, merthogy nagyapja, néhai Kriskovics Sándor tízéves koráig a Rima-parti városban élt. A Slovan ligás csapatának legújabb üdvöskéjét nem is annyira saját eredményei nyomán ismerte meg a világ, mintsem a sakkozás amerikai fenegyerekével Robert (ismertebb nevén Boby) Fischerhez fűződő kapcsolata apropóján. Merthogy Boby visszatérésében aktív részt vállalt a nemrég érettségizett Zita is. De hogy is volt csak? — Harmadikos voltam a Radnóti Miklós Gimnáziumban és imádtam a sakkot. Csodáltam Boby partijait, holott ő már rég és titokzatosan visszavonult az aktív versenyzéstől. Jól tudtam angolul és egy szép napon elhatároztam, hogy felveszem a kapcsolatot az exvilágbajnokkal. Levelet írtam a sakkszövetségre, Los Angelesbe, és kértem juttassák el Bobyhoz. Egy évig vártam, s egyszer csak telefonon jelentkezett Boby. 1992. április 4-én repültem át az óceánt. Hat hétig voltam Amerikában. Rengeteget sakkoztunk, beszélgettünk, utazgattunk. Há-Eva Repková: "Jól tettem, amikor igent mondtam!" zassági ajánlat nem volt, ez csak újságírói kacsa, hisz nagy a korkülönbség. — A Fischer—Szpaszkij összecsapás újból megvalósult, s ebben neked is részed volt. — Bizonyos értelemben igen. Én találtam meg — az édesapámmal egyetemben — azt az embert, Kubát Jánost, aki megszervezte és összehozta a nagy párviadalt. Bobyval azóta is barátok vagyunk. — Akkor bizonyára tudsz a sakk-géniusz legújabb rögeszméjéről, az ún. reform-sakkról is. — Hát persze, és számomra logikus Boby elképzelése. Arról van szó, hogy évtizedek, sőt századok folyamán a sakk lassan lerágott csonthoz kezd hasonlítani. A játékkal sokan és sokat foglalkoztak már, s jelenlegi formájában kezd kimerülni, elméleti csatározássá válni. A játék megreformálása abban rejtene, hogy az alapsoron álló bábok elhelyezését vagy az ellenfelek választanák meg — ez az egyik lehetőség, vagy ezt számítógép sorsolná ki, és szimmetrikus elhelyezést nyernének a tisztek. — Azt mondják Rimaszombatban is rákérdeztél a kaszinó hollétére. Ez azt jelenti, hogy Boby mellett ez a másik vesszőparipád? — Részben igen. Profi sakkozó vagyok, és ha nincsenek versenyek, bőven jut idő másra is. Főleg a pesti Vigadó kaszinóját látogatom — közben rájöttem, egy sakkozó itt helyzeti előnyben van, ugyanis a logika itt is szükségeltetik. Főleg a black jack játékot kedvelem, ebben is szeretnék eredményes és profi lenni. Van azonban egyéb kedvenc kedvtelésem is. Szeretem például a zenét, és nagyon szívesen gitározok. Szenvedélyes levelező vagyok, jelenleg is mintegy 150 személlyel levelezek. Van akivel magyarul, van akivel angolul váltjuk a leveleket, és közben sok érdekes információt szerzek a világ számos országából. Egy rimaszombati lánnyal is levelezek, így a városról akkor is tudok, ha éppen nem vagyok itt, ha éppen nincs bajnoki kötelezettségem. Polgári László Képek a szerző archívumából Rajcsányi Zita: "A házassági ajánlat csak újságírói kacsa, 6 A HÉT Sakkozó lányok
