A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1994-03-11 / 11. szám

AKI ÉHES, IDETALÁL- Hentes-mészáros a tanult szakmám, és a zselizi vágóhídon dolgoztam. Sajnos az átszervezés folytán munkanélkülivé váltam. Nem vállaltam az utazást, a napi ingázást Zseliz és Léva között. A családi házunk mellett lévő telek adott volt, a nejem pedig pincér. Mészárszéket, hentesboltot is szívesen nyitottam volna, de itt a környéken már kettő is üzemel. Kölcsönt vettünk hát fel és nekiláttunk az építkezésnek, átalakításnak. Fél év alatt lett ilyen, amilyennek látják - meséli Kiss Lajos.

A betérő vendég igazán elégedett lehet. A családi ház-vendéglő kombináció első pillanatban az alpesi ház és az alföldi gazdaporta benyomását ébreszti. Ám ez most mellékes. A lényeg az, amit rejt: a jó fogadó.

A belépőt ízléses berendezés fogadja. Az ebédlő 12 férőhelyes. Az említett teremben még további 20 személy foglalhat helyet. Ez az említett rész bennem a kártyaszoba benyomását kelti. Ide lehetne elvonulni a kellemes ebéd után eregetni a füstöt, kártyázni, sakkozni. A bőrrel bevont keményfa padok nagyszerűen illeszkednek a környezetbe. Ezenkívül Kissék pincéjében is elfér még nyolc vendég.

Szerencsére gyakran lépnek be ide a vendégek, pedig nem könnyű megtalálni a csárdát. Mi is a zselizi fesztivál szereplőinek étkezési lehetőségét keresve jutottunk ide. Annak ellenére nehéz idetalálni, hogy táblák irányítják az embert. Ezek azonban egyelőre nem hívják fel annyira a figyelmet (csak Hofbauer úr szerint, és csak a magyar táblák), hogy

_____

m

: H

liTTn

i í í j

ennek hatására sokan idetalálnának. Ám aki egyszer már járt itt, többé nem felejti el az utat. Főleg a csárda finom konyhája miatt.- Úgy gondoltuk, hogy majd a söntés eltart bennünket, de fordítva történt, a konyha „viszi“ a boltot - mondja Kiss Lajos. - Én nagyon örülök ennek, mert nem kedvelem az italos embert. S mivel elég indulatos is vagyok, meg szókimondó, ezt hamarosan a tudomásukra is szoktam hozni. Mi kulturált körülményeket biztosítunk, és elvárjuk, hogy a vendégek is így viselkedjenek.

Állandó kosztosaink nincsenek, félreeső helyen, mellékutcában vagyunk. Ám bankettek, esküvők, különféle társas összejöveteleink biztosítják a forgalmat. Meg a viszszajáró vendégek az ország minden tájáról és külföldről is. Főleg a házias, ízletes koszt miatt jönnek. Ez pedig már a szakácsnő, Gaál Zsuzsanna érdeme. Naponta 10-12 fajta meleg étel található az étlapon, ezenkívül pedig hideg koszt. Menő a hamis békacomb (annyira hamis, hogy csirkemellből készül). A csárda titka pedig már nem is titok, hiszen a szakácsnő távollétében a főnök neje is ízletesen készítette el (receptjét a 25. oldalon közöljük).

A jelenleg itt dolgozó öt főnek az az érdeke, hogy a vendéget jól, színvonalasan szolgálják ki, hiszen mint mondták, ők még sokáig belőlük szeretnének megélni. Ez egyelőre - ha nem is könnyen, de megy. A jelenlegi helyzet nemigen kedvez a vállalkozóknak, ezt mi is érezzük a bőrünkön. Ám, ha így, ilyen jó színvonalom látják el a vendégeket, Kisséknek a jövőben sem lehet gondjuk.-g- (archív felv.)

Sorozatunkat márciusban a jókai BONITA, a zselizi KISS CSÁRDA és az ipolysági

BIETA vendéglők támogatják