A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-12-10 / 50. szám
wmmm ADÓSSÁGTÖRLESZTÉS Nagyszabású rendezvénysorozat színhelye volt Szímő — több évtizedes adósságot igyekezett törleszteni a falu lakossága. A község nagy szülöttjének, a múlt században élt, országhatárokon túl is ismert és elismert tudósnak és feltalálónak, Jedlik Ányos Istvánnak szobrot állítottak; ugyanezen a napon századunk két világháborúja elesettjeinek tiszteletére emlékművet avattak és szenteltek fel. Az ünnepségsorozat keretén belül megemlékeztek a község "jubileumáról" is: korhű dokumentumok 880 éve említik először Szímő községet önálló településként. Nagyszerűen időzítve, ez alkalommal kerülta "nagyérdemű" kezébe Szapu Magdolna munkája, a községi monográfia is. Természetesen az ünnepségsorozat gerincét Jedlik szellemi hagyatékának méltatása szolgálta. Az alapiskola tágas csarnoka Jedlik emlékkiállítással várta a vendégeket, akik között üdvözölhettük Szabó Tibori, a Határontúli Magyarok Szövetségének képviselőjét, dr. Szabadváry Ferencet, a Budapesti Országos Műszaki Múzeum főigazgatóját, dr. Haizl Józsefei, a Rákóczi Szövetség és a Jedlik Ányos Társulat elnökét, Plócz Katalint, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat képviselőjét, a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium tanárait és diákjait, a győri Jedlik Ányos Ipari Szakközépiskola képviselőit, Tab (dunántúli) testvértelepülés polgármesterét, a Jedlik család hozzátartozóit Budapestről, Bécsből, Pozsonyból, Kassáról és Szombathelyről... A hazai kulturális és politikai életünk képviselői közül az emlékünnepélyen megjelent Sunyovszky Sylvia és Szabó László, a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója, illetve helyettese, Csáky Pál és Filakovszky János parlamenti képviselők, Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke, nemzetiségi iskoláink képviselői, a környék polgármesterei, hazai és külföldi médiák tudósítói... és természetesen a falu lakossága. Az ünnepségsorozat az alapiskola falán elhelyezett Jedlik-emléktábla előtt kezdődött. Az ünnepi istentiszteletet követően a pompásan rendbe hozott templomkertben a Concordia vegyeskórus, valamint Dráfi Mátyás érdemes művész előadása tette még ünnepélyesebbé a pillanatot, amikor a község polgármestere, Morvái István leleplezte Lipcsey György szobrászművész alkotását... A szobor talpazatán a név s az évszámok mellett Jedlik kedvelt mondása is megtalálható: "Az igazak örökké élnek". A szoboravatáskor többen osztották meg gondolataikat, érzelmeiket a nagyszámú tömeggel; a legbensőségesebben, nézeteit továbbgondolásra késztetően Csáky Pál szólt. Az ünnepségsorozat tárlatnyitással folytatódott: a községi klubban dr. Szabadváry Ferenc, a Budapesti Országos Múzeum főigazgatója nyitotta meg az elmúlt két évszázad magyar feltalálóinak emlékét felidéző vándorkiállítást. A több országban megcsodált tárlatanyag — éppen Bécsből Pozsonyba "utaztatva" — tett kéthetes kitérőt e Vág-parti községbe. Az ünnepi ebédet követően kötetlen hangvételű szemináriumra került sor: Jedlik-kutatók, tudományos társaságok képviselői, szakmabeliek és autodidakta búvárkodók fejtették ki nézetüket, véleményüket a közel egy évszázadot (1800—1895) megélt tanár, tudós, nyelvész és feltaláló munkásságáról... Ugyanis Jedlik Ányos István feltaláló volt a szó legnemesebb értelmében: találmányainak, felfedezéseinek száma 76; valamennyi külön-külön is elismerést, hímevet sejtet, ma már szinte mindegyik a tudományok alappilléreként szolgál. Legelső felfedezését, a savanyúvizet előállító gépét 25 évesen tette közzé; utolsó találmánya 82 éves korában látott napvilágot — ez a megosztásos gépcsoport volt. S e két találmány között foglal helyet a további hetvennégy, köztük a még ma is nélkülözhetetlenek, mint pl. a galváncellák, az áramváltós motor, az önműködő áramszabályozó mérleg, az elektromágneses hullámgép, a dróttekercses áramszabályozó, a villanygép, a szódavízgyártó gép, az osztógép, s nem utolsósorban a dinamó. Szímő község lakói (az ünnepségsorozatot szorgalmazó Morvái István polgármesterrel és a Jedlik Emlékbizottság ügybuzgó tagjaival az élen) újabb tanúbizonyságot tettek: Jedlik szelleme tovább él, s hagyatékát méltó büszkeséggel adják tovább a jövő nemzedékének. PÉNZES ISTVÁN "Pokolgéppel" a rákos sejtek ellen? Laboratóriumi állatkísérleteket végző amerikai kutatók azt állítják: sikerült kifejleszteniük egy "intelligens gyógyászati bombát", amely felkutatja a rákot a szervezetben, s csak azután helyezi működésbe a magával vitt, rákos sejteket elpusztító vegyületet. Pamela Trail, a princetoni Bristol-Meyers Squibb Gyógyszerészeti Kutatóközpont munkatársa elmondta, hogy az "intelligens bomba" valójában egy olyan antitest, amelynek természetes tulajdonsága, hogy felkutatja és megtámadja az emberi testben kifejlődött ráksejteket. Mint közölte, ehhez az antitesthez vegyi úton hozzákapcsoltak egy doxorubicin elnevezésű rákgyógyszert. Az antitest és a gyógyszer együtt kombinált hatást, egyfajta immunkonjugációt fejt ki, aminek a kutatók a BR96-DOX nevet adták. Trail magyarázata szerint, miután a BR96-DOX-ot befecskendezik, az addig kering a vérrel, amíg rátalál és ráakaszkodik az emberi ráksejtek felületén leggyakrabban található antigénre. A BR96-DOX természetes úton kerül be a ráksejtbe, ahol aztán működésbe lép az "intelligens bomba": útjára bocsátja a doxorubicin gyógyszert, amely gyakorlatilag megöli a sejtet. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a gyógyszer 70, illetve 90 százalékban képes meggyógyítani a kísérleti egereket és patkányokat, amelyeket a kutatók emberi tüdő-, vastagbél- vagy mellrákkal fertőztek meg, majd egy hónapon át hagyták, hogy az állatok szervezetében kialakuljanak a betegség áttételei. Trail beszámolt arról, hogy bár a BR96-DOX néhány egészséges sejtet is megtámad, a kísérleti állatok a nagyobb gyógyszeradagokat is könnyen elviselték. "Ráadásul az egészséges sejtekben okozott károk teljességgel helyrehozhatónak bizonyultak" — tette hozzá. Laboratóriumuk várhatóan fél év múlva kér majd engedélyt az illetékes hatóságoktól a BR96-DOX-szal végzendő humánklsórlet beindítására. Nem volt hajlandó azonban jóslásokba bocsátkozni arról, hogy mennyi idő alatt lehet majd végrehajtani ezeket az embereken végzett kísérleteket. "A NEMEZ VARÁZSA" Egy legenda szerint Noé találta fel a nemezt, véletlenül. Hogy bárkáját otthonossá tegye, állati szőröket szórt a padlóra, amelyek a nedvességtől és a sok járkáiástól nemezzé álltak össze. Ma már nehezen lehetne kinyomozni, hogy valóban így esett-e, de az biztos, hogy a nemez gazdag és izgalmas története évezredekre nyúlik vissza. Ezt a csodálatos anyagot, mely könnyű, meleg, erős és tartós, a Sárga-folyótói a Dunáig használtak a pusztai pasztornépek. A nemezkészítés divat az Egyesüli Államokban és Nyugat-Európában. Nem véletlenül! Könnyen meg lehet tanulni. A tiszta kártoít gyapjú szívet-lelket gyönyörködtető anyag. Maga a munka kevés helyet és eszközt igényel. A szappanos, melegvizes szőrsimogatás hatására csoda történik, a gyapjú összeáll, szabható, varrható, erős anyaggá. Igazi teremtő, alkotó munka pz. Mindenki a maga ízlése szerint mintázhatja, választhatja meg színeit. így nem csoda, hogy népszerűsége egyre nő. Mi, magyarok, szerencsés helyzetben vagyunk. Európa és Ázsia határán élünk. így gazdagok vagyunk jókedvben és tehetségekben. Erősek néphagyományaink, és ha értő módon nyúlunk hozzájuk, megújulnak. Méltóak arra, hogy bemutassuk őket, hogy formálódó mindennapjainkban rájuk támaszkodjunk. FELHÍVÁS NEMEZ TANFOLYAMRA Mindazok jelentkezését várjuk, akik egy ősi, ázsiai eredetű textilféleség, a nemez készítése iránt érdeklődnek. Számukra 1994 nyarán a Komáromi járásban egyhetes szaktábort szervezünk. A jelentkezések elbírálásánál előnyben részesülnek azok, akik a kézművesség, a népművészet (mesterségek, tánc, zene, ének), illetve a néprajz és a régészet terén jártasak, valamint, akik oktato-nevelő munkájukban hasonlóval foglalkoznak. Az írásbeli jelentkezést 1993. december 31-ig a következő címre kérjük: Szórakaténusz Játékmúzeum- és Műhely 6000 Kecskemét, Gáspár András u. 11. Nagy Mária és Vidák István vagy Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Klapka tér 9., 945 01 Komárno A HÉT 15
