A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-07-16 / 29. szám
INTERJÚ a fölösleges koloncokat! A Szlovákiai Magyar Színjátszók Társaságának vezetőségi tagjaként is mondom, hogy nekünk kell nagyobb szakmai segítséget nyújtanunk az egyes csoportoknak. Hiszen önköltségből képtelenek meghívni a neves szakembereket, képzéseket szervezni. Persze a műkedvelőknél nagy gondot jelent az idő- és pénzhiány is. Ha sikerül a kellő szaksegítséget és anyagiakat előteremtenünk, talán sikerül előbbre lépnünk. JARÁBIK GABRIELLA (a nívódíjas dunaszerdahelyi FÓKUSZ rendezője): — Lényeges, hogy egy-egy csoport, rendező megtalálja a saját arculatát, és azt meglelve folyamatosan továbblépjen a jobb színházi megoldások felé. Különösen oda kell figyelni a diákszínjátszókra, akik átmenetet képeznek a gyermek- és felnőtt csoportok között! Hiszen' több hivatásos színészünk is e mozgalomból nőtt ki. Fontos olyan találkozókat szervezni, mint amilyet legutóbb a DH és "Társaságunk" szervezett Dunaszerdahelyen, ahol például a Fókusz tagjai elbeszélgethettek közép-szlovákiai diákokkal. Tőlük tudtuk meg, hogy a legtöbb középszlovákiai magyar iskolából hiányoznak a Vas Ottóhoz, Gergely Józsefhez hasonló egyéniségek, akik felkarolhatnák, irányíthatnák a színjátszani vágyó fiatalokat. Kellene rendezni egy tíznapos tábort, ahol kemény műhelymunka folyna, és talán az új ismeretek, tapasztalatok birtokában ki tudnánk lépni a jelenlegi kátyúból. Emellett a csoportok is jobban összemelegednének. Szívesen látnánk ebben a táborban hivatásos művészeinket is — egy kis tapasztalatcserére. A Jókai Napokkal kapcsolatban megjegyezném: főleg a magyarországi zsűritagok évről évre felteszik nekünk azt a kérdést, hogy miért politizálunk? Szerintem egy nemzeti kisebbségnek igen is szólnia kell az aktuális problémáiról, akár a színházi játékon keresztül is! Fel kell dolgozni mind a régi, mind az új fájdalmakat, rámutatni a problémákra, hogy minden téren továbbléphessen! CZAJLIK JÓZSEF (a kassai "X" színpad tagja, a legjobb férfi alakítás és a Ferenczy Anna Alapítvány díjának tulajdonosa): — Az alapvető problémát abban látom, hogy gyakran nem hozzáértő emberek foglalkoznak "színházcsinálással”. A másik problémát az jelenti, hogy az amatőr csoportoknak nincs pénzük a jeles szaktanácsadók meghívására. Szerencsére, az "X"-nek segítenek a Thália Színház művészei akár csak azzal is, hogy véleményt mondanak a produkcióinkról. Fontosnak tartom a csoporton belül kialakult jó csoportszellemet is — anélkül nem születhet érdemleges eredmény! Sajnos, úgy tapasztalom, hogy a legtöbb amatőr csoportban kihalófélben van a lelkesedés. Valahonnan nagyobb lökést kellene kapniuk, hogy visszatérjen a kedvük... Emellett az utánpótlás hiányáról szólhatnék még, ami jellemző a hivatásos és a műkedvelő gárdákra is. Mindenütt nagyobb teret kellene engedni a fiatal tehetségeknek, hogy kibontakozhassanak, és átvegyék a stafétabotot! Miskó Ildikó Fotó: Czékus Péter Lesznek-e alternatív iskolák? Dr. Végh László a nemzetiségi tanács munkájáról A nemzetiségi tanács 1968-tól működik a mindenkori szlovák kormány tanácsadó testületéként. A jelenlegi kabinet nemzetiségi tanácsa tavaly novemberben alakult. Huszonegy tagja van, munkáját Jozef Moravčík külügyminiszter irányítja. A nemzetiségi tanács munkájáról dr. Végh Lászlótól, a tanács egyik tagjától kapunk bővebb tájékoztatást. — A jelenlegi nemzetiségi tanács — amelyben valamennyi Szlovákiában élő nemzeti kisebbség és etnikai csoport képviselteti magát, de helyet kap benne a kulturális, az oktatásügyi és a pénzügyminisztérium egy-egy munkatársa, valamint a Matica slovenská egy tagja is — eddig két ízben ült össze. Legutóbb májusban tanácskoztunk. Ekkor két programpontot tárgyaltunk meg. — Melyek voltak ezek? — Az első programpont a kisebbségek számára nyújtandó anyagi támogatás az 1993-as évre. Ez lényegében kész anyag volt, amelyen már nem tudtunk változtatni. Elfogadtunk viszont egy olyan javaslatot, miszerint a kormány a jövő évi költségvetés alakításánál a mi véleményünket is figyelembe veszi. A második programpont "A nemzetiségileg vegyes területek iskolái igazgatásának és működtetésének módosított alapelvei" címszó alatt szerepelt. — Ez lényegében az ún. alternatív iskolákat jelenti... — Igen. Ennek a javaslatnak a lényege, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban a humán tantárgyakon kívül valamennyi tantárgyat szlovák nyelven oktathassanak. A javaslatban található egy olyan elképzelés is, melynek értelmében a középiskolákban a magyar nyelv választható tantárgy lenne. Ez így egész jól hangzik, csak az oktatásügyi minisztérium által kidolgozott anyagban nem szerepel, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban, vagy a szlovák iskolákban oktatnák-e választott tantárgyként a magyar nyelvet. — A vitában milyen érvek hangzottak el pro és kontra? — A tanácsban rajtam kivül még két magyar nemzetiségű tag van: Bauer Győző és Máté László. Mi azzal támadtuk meg a szóban forgó javaslatot, hogy elmondtuk: a minisztérium által kidolgozott dokumentum nagyon homályosan fogalmaz, nem tartalmazza az ún. alternatív iskolák létrehozásának technikai kérdéseit. A tanács ukrán nemzetiségű tagjai is támogattak bennünket, mondván, hogy náluk működnek az ilyen alternatív iskolák, így ők már tudják milyen hátulütői vannak ezeknek. A minisztérium munkatársai természetesen védték álláspontjukat és érdekes módon nem azt hangoztatták, mint eddig, hogy ezekben az iskolákban magasabb színvonalon fogják oktatni a szlovák nyelvet, s így az onnan kikerülő gyerekek nagyobb eséllyel felvételizhetnek a szlovák tannyelvű középiskolákban, hanem azt mondogatták: az alternatív iskolákban valamennyi tantárgyat magas szinten oktatnak majd. S ez elég meggyőzően hangzik a szülők felé. — A napilapokból már tudjuk, hogy az ún. alternatív iskolák bevezetése egyelőre halasztást kapott, sőt az ezt szorgalmazó miniszter is távozott a kormányból. Ön mit gondol, ez az elképzelés lassan lekerül a napirendről? — Ez a mostani javaslat félelmetesen hasonlít azokhoz az elképzelésekhez, amelyeket a hetvenes évek végén, illetve a nyolcvanas évek elején próbáltak bevezetni. Ez ellen tiltakozott a Kisebbségi Jogvédő Bizottság, tiltakoztak a pedagógusok, s a mai ún. alternatív iskolákhoz hasonló elképzelést nem tudták átültetni a gyakorlatba. Úgy gondolom, ha ez akkor, a totalitárius rendszerben nem sikerült, ma, amikor építjük a demokráciát, bízom benne, hogy ez az elképzelés nem valósul meg. Most, amikor Szlovákia Európa felé igyekszik, nem hiszem, hogy jó ajánlólevél lenne, ha éppen a nemzeti kisebbségek iskoláiból a nemzeti kisebbségek nyelvét próbálnák fokozatosan kiszorítani. — Milyen hangulatban zajlanak a tanács ülései? — Nem beszélhetek különösen jó vagy rossz hangulatról. A felek elmondják saját érveiket, meghallgatják a másik nézetét, ezeket próbáljuk egyeztetni. — Köszönöm a beszélgetést. KAMONCZA MÁRTA Prikler László felvétele A HÉT 7
