A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-07-16 / 29. szám
Zseliz felett elszállt a madár és a dal Hosszú éveken át Zseiizről sokunknak az országos népművészeti fesztivál jutott eszébe, ahol két napon át csengett és szállt a dal, akár a madár ágról ágra. Am ki hitte volna, hogy a bársonyos forradalom után egy röpke gondolat nyomán megszűnik a zsellzi országos rendezvény. Az idei területi művészeti fesztivált május utolsó vasárnapján tartották Zselizen, ahol felléptek a Lévai, Nagykürtös!, Nyitrai járások népművészeti együttesei, hagyományőrző csoportjai és magyarországi vendégcsoportokat, hivatásos nótafákat, profi népdalénekeseket is meghívtak. A közönség tapsolt a gyerekeknek, a felnőtteknek, tetszetős volt az Ipolysági szlovák együttes fellépése, különösen a zárójelenetüket tapsolták meg, amikor hibátlanul felcsendült a magyar népdal... Minden jóakaratom ellenére bevallom, kissé csalódottan távoztam a Zselizi Művészeti Fesztiválról; az érdektelenség bántott, mely végigkísérte és rányomta bélyegét a rendezvényre. Különösen a közönség távolmaradása, a megmagyarázhatatlan fásultság váltotta ki bennem a borús hangulatot Azt kell mondanom, hogy ezúttal a zselizi fesztivál nem sikerült, több volt a szereplő, a közreműködő, mint a néző... A napokban valaki úgy összegezte a jelenlegi rendezvények állapotát, hogy most minden második Csemadok-rendezvény, népművészeti fesztivál, komoly pénzügyi zavarokkal küzd. — Kifizetetlen számláinkból egy ügyesebb mesterember kitapétáztabb cseh falucskában is nagyobb sikere van, mint mifelénk a hagyományosnak hitt és tartott művészeti fesztiváloknak. Mások viszont a túlfűtött nemzeti eszméket használják fel a közönségszerzés céljaira... Ámde kanyarodjunk vissza a zsellzi művészeti fesztiválhoz. Egykoron Takács András a Hét 1971. 5. 14. — 19. számában nagyon szépen és megkapóan az alábbiakat irta: "A természet virágba borulásával egy időben kezdetét veszi a nyári népművészeti jelleggel bíró rendezvények aktív előkészítése... Tánccsoportjainknál, énekkarainknál most van folyamatban az érdem szerinti kiemelés, válogatás." Mindezeket Takács András kereken egy hónappal a zselizi fesztivál megrendezése előtt vetette papírra, bízván abban, hogy a rendezőség időben munkához lát, és kellemesen meglepi a "tősgyökeres" közönséget Ilyen is volt: a rendezvényeket rendszeresen látogató "tősgyökeres", hálás közönség. Am arra szerettem volna rámutatni, hogy kellő komolysággal már hetekkel, hónapokkal előbb folyt a hírverés — ha élhetek a manapság divatos szóval —, a "burkolt reklám" segédletével készítették fel a közönséget és a szereplőket, ami a rendezvény színvonalát, az érdeklődést is előre lendítette. Az Idén csak pár nappal a fesztivál időpontja előtt, egy rövicjke közérdekű hirdetés jelezte a Szabad Újságban, hogy Zselizen történik majd valami. A zselizi fesztivál sikertelensége már ott kezdődött, amikor a Csemadok csúcsszervei levették az országos jelentőséggel bíró rendezvények listájáról. A múlt évi rendezvényt a "Nyárköszontőt" még nem kezelték mostohagyerekként Jelen voltak a Csemadok OV legmagasabb választott képviselői, sok-sok politikus, parlamenti képviselő. Az idei zselizi rendezvényről elmaradtak a politikusok és a Csemadok Országos Választmányát nem képviselte senki. Igaz, jelen volt Dolník Erzsébet és Zoller Mihály, de őket eisósoron a Garam völgyéhez való ragaszkodás Invitálta a rendezvény megtekintésére. Kaitor Pál, a Csemadok Lévai Területi Választmánynak az elnöke bizony gondterhelten csóválta fejét a meglepően kevés nézősereg láttán, miközben más terhek is nyomták vállát: a mezőgazdasági dolgozók sztrájkja zajlott éppen. A zselizi fesztivál visszhangja a sajtóban a nullával volt egyenlő, mintha meg sem történt volna, csupán a Garamvölgye járási lap cikkírója (Piklemé Dolník Beáta) méltatta röviden és kérte számon a szervezők munkáját, a fellépő szereplők kiválasztásának módját a szakmai színvonal érdekében. De hol szunynyadnak az újabb kezdeményezések, a mindent átfogó lehetőségek és a körültekintő népművelő, népművészeti munka? Tudomásul kellene vennünk végre, hogy a népi hagyományok ápolása szorosan összefügg az identitástudat ébresztésével, megőrzésével, ami nagyon drága és érzékeny "portéka". Megérdemli, hogy kellő igényességgel, öntudatos méltósággal foglalkozzunk vele. MOTESIKY ÁRPÁD hatná a titkárság irodáját — mondta Fehér Sándor, a Csemadok Nyitrai Területi Választmányának fiatal elnöke. De nemcsak a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya küzd a létfenntartás pénzügyi gondjaival, hanem az alapszervezetek is, és így van ez más vidékeken is. A rendezvények szervezői mindent elkövetnek, hogy előteremtsék a legminimálisabb szükségleteket, "gyűjtik" a mecénásokat, készen áll minden, de mindannak ellenére nem jön a siker, a közönség távol marad, még az egykoron oly lelkes tagok is másra fordítják a vasárnap délutáni pihenőt Pedig a műsor is vonzó, az időjárás is kedvez. Talán belefáradtunk, unjuk az önmagát ismétlő folyamatokat — mindig ugyanazon a helyen, ugyanabban az időben —, vagy hiányzik a rendezőkből, a szervezőkből az egészséges "spekuláció", ami manapság az élet minden területén szükségeltetik? Valahol nyilván hiba csúszott be, és ebben a technikai csodák csúcsán lévő világunkban akaratlanul, észrevétlenül elrontottunk valamit A kereslet és a kínálat nem tart lépést egymással, nem halad egy síkon, ami oda vezetett, hogy a néptánc, a néphagyomány és a szárnyaló népdal sem keresett "árucikk” manapság. Úgy hírlik, hogy Csehországban egy "sörfesztiválnak" a legeldugot
