A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-11-12 / 46. szám
INTERJÚ KIÚTKERESÉS Beszélgetés A. NAGY LÁSZLÓval, az MPP elnökével A hétvégén Komáromban és Dunaszerdahelyen tartja harmadik országos közgyűlését a Magyar Polgári Párt. Arról, hogy milyen témák szerepelnek majd a kongresszuson A. Nagy Lászlóval, a párt elnökével beszélgetünk. — A közgyűlésen három kérdésre szeretnénk választ kapni. Elsőként újrafogalmazzuk a Magyar Polgári Párt válaszait a szlovákiai politikai élet valamennyi fontos kérdésére. Olyan válaszokat szeretnénk megfogalmazni a Magyar Polgári Párt és a szlovákiai magyar politika számára, amelyek reális kiutat mutatnak ebből a belpolitikai, gazdasági és szociális válságból Szlovákiában. Második pont az időszerűsített gazdasági programunk elfogadtatása. Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyozni milyen fontosak a gazdasági kérdések. Sokat lehet hallani arról, milyen visszaélések törtemnek Szlovákiában a privatizáció kapcsán, tudjuk milyen siralmas állapotban van a mezőgazdaság. A szövetkezetek és az állami gazdaságok a tönk szélén állnak, a dél-szlovákiai járásokban a munkanélküliség húsz százalék körül mozog, az életszínvonal egyre jobban zuhan. Tehát rengeteg okunk van arra, hogy a legfontosabb kérdések egyikének a gazdasági programunk megújítását tekintsük. A harmadik kérdéskör, amellyel foglalkozni kíván a közgyűlés, az önkormányzati választásokkal kapcsolatos. A kongresszuson tervezzük elfogadni a párt önkormányzati programját. Ez egy általános útmutató lesz a regionális szervezeteink, valamint a helyi csoportjaink számára. Ennek alapján dolgozhatják majd ki polgármester-, illetve képviselőjelöltjeink helyi önkormányzati programjukat. Ebben a pillanatban a legfontosabb hatalmi ágnak az önkormányzatokat tekintjük az országban, ezért már egy évvel az önkormányzati választások előtt hozzálátunk ennek a kérdésnek az alapo6 A HÉT zásához. Itt szeretnénk megerősíteni helyzetünket, hídfőállásainkat. — Terveznek-e tisztújítást a közgyűlésen? — Nem. A Magyar Polgári Párt alapszabálya értelmében a párt kétévenként tart tisztújító közgyűlést. A tavalyi kongresszusunk tisztújító volt. Tehát jövőre lesz ismét aktuális a párt szerveinek felújítása. — Említette, hogy a közgyűlésen megpróbálnak kiutat találni abból a válságból, amely most Szlovákiában van. Több politikus a kiutat az előrehozott parlamenti választásokban látja. Mi önnek erről a véleménye? — Egy fontos ok miatt lenne szükséges előrehozni a parlamenti választásokat, mégpedig azért, mert a mai napig hatalmon lévő Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom kormánya több mint másfél éven keresztül nem tudta megoldani az ország legfontosabb politikai, gazdasági, szociális, valamint nemzetiségi problémáit. Koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt korábban ellenzéki pártként is csak azt bizonyította, hogy nincs semmilyen gazdasági, politikai és nemzetiségi koncepciója, amely alapján megnyugtató megoldásokat tudna találni Szlovákia legégetőbb gondjaira. Ez a két párt együtt a parlamentben többséget alkot, tehát nélkülük jelenleg a szlovák törvényhozásban nem képzelhető el semmilyen más kormányzás. Ezenkívül úgy vélem, ez a másfél esztendő elegendő volt az ország lakosságának arra, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomból, Meóiar pártelnök—kormányfőből és a Szlovák Nemzeti Pártból is megfelelőképpen kiábránduljon. Tehát ez volna az egyik legfőbb ok arra, hogy idő előtti parlamenti választásokat írjanak ki Szlovákiában. — A jelenlegi politikai erőviszonyok között ezt lehetségesnek tartja? — A koalíciós kormány létrejöttével ez az időpont látszóleg eltolódott, hiszen a kabinetnek megvan a parlamenti többsége. Viszont a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomban elindult egy erjedési folyamat. Elkülönülnek a különböző politikai irányzatok. Ez a differenciálódási folyamat úgy tűnik a koalíció megkötésével leállt. Ám azzal, hogy a Szlovák Nemzeti Párt a kormányt és a DSZM parlamenti frakcióját nemzeti irányba fogja nyomni, rövidesen feltehetően nagyobb ellentéteket fog szítani a Mečiarmozgalmon belül, mint amilyenek eddig voltak. Több politikai megfigyelő, kommentátor és jómagam is úgy vélem, hogy ez a koalíció nem bír ki három, esetleg hat hónapnál többet. Hiszen a Szlovák Nemzeti Párton belül most vereséget szenvedett a Černák elnök nevével fémjelzett józanabb szárny. Feltételezésem szerint ez a vereség nem végleges, további feszültségkeltő tényezőként kell ezzel számolni párton belül. Tehát több belső feszültség van mindkét pártban, valamint a két párt között, ami aztán előbb vagy utóbb a koalíció szétveréséhez vezet. — Véleménye szerint az előrehozott parlamenti választásokig létrejöhetne egy olyan jobboldali blokk, amelynek a Magyar Polgári Párt is része lenne? — Az 1992-es választási eredményekből keli kiindulni. Azok a politikai tömörülések, amelyek magukat ma jobboldali pártként határozzák meg, a választásokon vereséget szenvedtek. Közülük a Polgári Demokrata Unió feloszlott, a Demokrata Párt nehezen tud lábra állni. A PDU “utódpártja", a Konzervatív Demokrata Párt, amely időközben egyesült Klaus-pártjának szlovákiai szárnyával, nem tudott igazán megkapaszkodni Szlovákiában. A jobboldali blokkba sorolják még a Kereszténydemokrata Mozgalmat, amely helyzete a parlamenti választások óta stabilizálódott Szlovákiában. A közvéleménykutatási adatok szerint a harmadik legerősebb párt az országban. Negyedikként ebbe a blokkba sorolják a Magyar Polgári Pártot. Mi ez ellen nem is tiltakozunk, hiszen ilyen pártként határozzuk meg magunkat. Pártunk a választások óta olyan értelemben szilárdult meg, hogy kiépítette helyi csoportjait, professzionalizálta a járási, valamint a központi irodáját is. Folyamatosan folytattunk tárgyalásokat az említett jobboldali pártokkal, élő, természetes kapcsolataink vannak ezekkel a tömörülésekkel, de választási egységről még korai lenne beszélni. Mi egyébként nem a jobboldali blokkhoz csatlakozva szeretnénk indulni a következő parlamenti választásokon, hanem abban gondolkodunk, hogy a szlovákiai magyar pártoknak kell létrehozniuk választási koalíciójukat. — Ön szerint milyenek az esélyek ennek a koalíciónak a megvalósítására, s egyáltalán hogyan látja a magyar—magyar párbeszéd jövőjét? — Mi azért gondolkodunk a három szlovákiai magyar párt, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés, valamint a Magyar Polgári Párt választási koalíciójában, mert biztonságot szeretnénk nyújtani a magyar választópolgárnak. A tavalyi parlamenti választások előtt is ez volt a szlovákiai magyar választópolgárok óhaja, s a választások óta ez az igény egyre inkább erősödött. Mi ezalatt a másfél év alatt mindent megtettünk azért, hogy a magyar pártok között a bizalmat kiépítsük, és megteremtsük az alapjait a magyar választási koalíciónak. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy a beígért választási törvénymódosítás feltehetően emelni fogja a választási küszöböket. Egy párt számára az eddigi öt százalék hétre emelkedne, két, esetleg három párt esetében pedig tizenegy százalék lenne szükséges a parlamentbe való bejutáshoz. Ez mindenképpen arra fogja ösztönözni a magyar pártokat, hogy létrehozzák a magyar pártok választási koalícióját. Ez valamennyi pártnak az alapvető felelősségéhez tartozik, mert tragikus lenne, hogyha a legközelebbi választások során a szlovák parlamentbe nem kerülne be magyar képviselő. Mi ennek a felelősségnek a tudatában közelítünk a magyar választási koalíció kérdéséhez, és őszintén remélem, hogy ez létrejön. Meg kell mondanom viszont, hogy a koalíció megvalósításának ebben a pillanatban még nem teremtődött meg minden feltétele. A magyar pártok között az 1992 decemberében létrejött politikai egyeztető,tanács az utóbbi időben nem működik. Úgy érzem azonban, hogy ezeket a problémákat képesek vagyunk megoldani, és akkor már semmi akadálya nem lesz a magyar koalíció létrejöttének. KAMONCZA MÁRTA Fotó: Prikler László
