A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-11-05 / 45. szám
KRONIKA TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN - DUNASZERDAHELYI JÁRÁS CSILIZRADVÁNY (Čiližská Radvaň) Nevével először egy 1252-ből származó oklevélben találkozunk villa Rodouan, illetve Rodvan alakban. Nevének további megjelenési formái: 1268-ban Rodovan, 1272-ben Raduan, 1341-ben Rjtdwan, 1786-ban Radwány, 1927-ben Cilizská Radvaň. Számos történetíró szerint nevét a Rád nemzetségtől nyerte, amelynek leszármazott tagjai még a XV. század elején is urai voltak a községnek. A XV. század derekán már a Dóczyak a község földesurai. Az 1544. évi összeírás Kamarjay Tamást és Lipcsey Gáspárt jegyzi birtokosként. A múlt század elején is számos nemes birtokosa volt, de a legnagyobb birtokosai gróf lllésházyak voltak. Később a gróf Batthyány-család birtokába került, a század elején gróf Bethlen Aladáré. Az 1828-as összeírásban 79 házzal és 432 lakossal van bejegyezve. A község dűlőnevei közül figyelmet érdemelnek: Bácsháza, Csobánczhát, Köves-út és Asztalos. Ide tartozik Füzespuszta is, mely gróf Bethlen Aladár birtoka volt még e század elején is. 1861-ben majdnem az egész község porrá égett. Ekkor rongálódott meg a korai gótikus stílusban épült Árpád-kori temploma is, melyet még a Pázmány-féle jegyzék is az igen régiek között említi. Ez a régi templom, melyet 1794-ben felújítottak, lett a reformáció korában áttért lakosság református temploma. A község területe 2141 ha, lakóinak száma 1119, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 378, gör. kát. 1, ev. ref. 405, egyéb 207. A falu polgármestere Takács Ferenc, a Csemadok-alapszervezet elnöke Horváth Béla mérnök, az 1—8. évfolyamos iskola igazgatója Fodor Margit-Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 816 813 99,63 1921 1011 880 97,04 1941 923 921 99,78 1970 1049 1033 98,47 1980 1068 1043 97,66 1991 1119 1087 97,14 CSÖLÖSZTŐ (Čilistov) A község először egy 1238-ból származó oklevélben a Csiliz patak mellett fekvő pozsonyi várbirtokként van említve Chilzteu alakban. Nevének további megjelenési formái: 1238-ban Chulstw, 1287-ben Chylstu, illetve Csöllesztő,. de Kledern német nevével is találkozunk, 1293-ban Chyliztu, 1381-ben CJiylztow, 1773-ban Csölösztő, 1927-ben Cilistov. 1354-ben a pozsonyi káptalan Gutori Beke leányait, Erzsébetet és Katalint iktatja be a községben az őket megillető birtokrészbe. 1397-ben Csölösztői Márton nevében szerepel. 1480 és 1513 között a nagylucsei Dóczyak a község földesurai. Az 1553. évi portális összeírásban Lipcsey Gáspár 4 és Pálffy Péter 5 portája van bejegyezve. A múlt század elején lllósházy István gróf volt a község földesura, e század elején pedig Pálffy Sándorné és Pongrácz Frigyesné grófnőknek volt itt nagyobb birtokuk. 1881 -ben Csölösztőn 28. vízimalom működött. Ősi temploma, mely a régi falu helyén állott, s amelyet a Pázmány-féle jegyzék is mint nagyon régit emleget, elpusztult. A községhez tartozik Körtvélyes vagy más néven Révkörtvélyespuszta, mely 1553-ban még önálló község volt, s az 1553. évi portális összeírásban 4 portával van felvéve. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírás Körtvélyest már nem a Pozsony vármegye községei között, hanem a "Praedia et divesticula" címszó alatt említi 23 lakossal. Ezenkívül ide tartozik még Csölösztő sziget-puszta. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 226 223 98,67 1921 244 224 91,80 1941 265 262 98,86 (1960-ban a községet közigazgatásilag Somorjához csatolták.) CSUKÁRPAKA (Velká Paka) A Csukárd-család ősi fészke, melytől nevét is vette. Nevével először egy 1275-ből származó oklevélben találkozunk villa Paka de Chukar alakban. Nevének további megjelenési formái: 1241 -ben Chukarpathajca, 1773-ban Csukard Paka, 1927-ben Cukárska Paka. Az 1553. évi portális összeírásban már a Csukárdokat nem találjuk a földbirtokosok között; ekkor Pethő Antalnak és Sághi Imrének másfél-másfél, Sárkány Jánosnak és Tóth Tamásnak egy-egy portája adózott. Még a múlt század első felében Földes Boldizsár volt itt birtokos. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban a község 33 házzal és 244 lakossal van bejegyezve. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 188 182 96,80 1921 201 189 93,04 1930 168 158 94,05 (1940-ben a községet egyesítették Kis- és Nagypakával Nagypaka néven.) CSÜTÖRTÖK (Štvrtok na Ostrove) Első okleveles említése 1206-ból származik Stwrtok alakban. Nevének további megjelenési formái: 1240-ben Leupsdorf német alakban, 1248-ban Chetwrtukhel, azaz Csütörtökhely, 1260-ban Chuturtukhelwigy, 1283-ban Chuturtuk, illetve Chuturtek, 1311-ben Villa Leopoldi, illetve Leupoltstorf, 1354-ben Kyschutwrtuk, 1396-ban Villa Leupoldi seu Chuturtek, 1786-ban „Ctwrtek, 1920-ban Štvrtok, 1927-ben Štvrtok na Ostrove. II. Endre király e községet 1206-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófoknak adományozta. 1333-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófok a falut felosztották maguk között. 1446-ban pedig Szentgyörgyi György bátyja, Péter özvegyével, Marczali Hedviggel osztoszkodik rajta. 1376-ban az okiratok városként említik, amelynek már ekkor vásártartási joga volt. 1441 -ben Erzsébet királyné megerősíti azt a szerződést, mellyel György bazini gróf itteni birtokát nejének lekötötte. Az 1553. évi portális összeírásban Chetertek néven szerepel. Ebben az időben a Serédy- és az Amadó-családok a község földesurai. 1647-ben a Borbély-család, majd 1787- ben a Balassa grófok birtokába megy át, ezután pedig az Apponyi grófoknak, a monarchia széthullása előtt pedig Pálffy Móric grófnak, valamint Wiener Welteni Rezső bárónak volt itt birtoka. Az 1828. évi összeírásban 77 házzal és 549 lakossal van bejegyezve. A községhez tartozó Vörösmajorpusztát, Németsókpusztát, Annamajort és Erzsébetmajort a húszas években felosztották az ide telepített cseh-morva telepesek között, akik Hviezdoslavovo néven új községet alapítottak, mely 1945-ben önállósult. A község kialakulásának idejéről a gótikus stílusú templom egy részének román stílusú maradványa ad némi tájékoztatást. A templomot mai alakjában a XV. században átalakították, de ezt a részét változatlanul hagyták. Egyébként ekkor építették a templom két tornyát és a második hajóját is. 1572-ben ide temették Mérey Mihály alnádort és családját. A síremlék vörös márványból, reneszánsz stílusban készült. A síremlék felső részén latin szöveg olvasható. A XVIII. századi Cannonica Visitatio szerint itt hajdanán kanonokát számláló úgynevezett fertálykáptalan székelt. A templom közelében, a jelenlegi plébánia kertjében még az újabb korban is egy régi toronynak vagy kápolnának a rommaradványai voltak láthatók. E romokat a hagyomány egy pogány templom maradványainak tartotta, melyet a rómaiak Jupiter tiszteletére emeltek. Bél Mátyás e toronyról nem tesz említést, de Vályi (Magyarország leírása, 1.446.) azt állítja, hogy 1780-ban bontották le. A legvalószínűbb azonban az lesz, amit a tudós Ipolyi Arnold állít a csallóközi műemlékek leírásánál, hogy ez egy román stílusban épült halotti kápolna volt, mert sírbolt is volt alatta, melyből — szemtenúk állítása szerint — csontvázakat ástak ki. A község területe 1307 ha, lakóinak száma 1538, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 1345, ev. ref. 13, egyéb 73. A falu polgármestere Kállay Dezső mérnök, a Csemadok-alapszervezet alnöke Phundtner József, az 1—8. évfolyamos iskola igazgatója Valacsai Ferenc. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 1118 991 88,64 1921 1511 1336 88,42 1941 1481 1464 98,85 1970 1705 1616 94,78 1980 1665 1551 93,15 1991 1538 1363 88,62 Összeállította: dr. Zsigmond Tibor (Folytatjuk) 10 A HÉT
